Otitis media chronica mesotympanalis
A krónikus mesotympanalis otitis media, krónikus középfülgyulladás a betegségre a legjellemzőbb a hosszú, többnyire évek óta fennálló, vagy ismétlődő fülfolyás és halláscsökkenés.
A krónikus középfülgyulladás igen komoly kellemetlenséget okoz a fülben jelentkező nyákos váladék, vagy nyákos-gennyes, szagtalan fülfolyás.
A középfülgyulladás (Otitis media chronica) időnként szinte teljesen tünetmentes lehet, ahol a tünetmentes szakok akut fellángolásokkal váltakoznak.
A fülváladékozás az akut fázisban tejfölszerű, gennyes lehet, az akut tünetek lezajlása után a fülváladék inkább nyákos, de mindig szagtalan. A krónikus középfülgyulladásra a lyukas dobhártya, a fülfolyás, fülváladékozás, halláscsökkenés büdös fülfolyás, bűzös fülfolyás, fülzúgás, a legjellemzőbb tünetek.
A hallásvizsgálattal vezetéses típusú halláscsökenés, vagy kevert jellegű halláskárosodás mutatható ki.
Megtévesztő a betegek számára, hogy fülfájdalom nem szokott jelentkezni, az általános állapot jó.
Ezért nem feltételezik, nem tudatosul, hogy a krónikus középfülgyulladással igen súlyos betegségben szenvednek.
A gennyes krónikus középfülgyulladás kialakulásának oka nem egységes, hanem elsődlegesen különböző kórfolyamatok végstádiumának tekinthető.
A fülgyulladás lényegében a dobüregi nyálkahártyára korlátozódik, de egyes esetekben károsodnak a középfül csontos elemei is, a hallócsontok és a csecsnyúlvány csontjai is. (pl. az üllő hosszú szárának elhalása). A középfül gennyes folyamat gócként is szerepelhet és akár hajhullást, kopaszodást, szív vese betegségeket, izületi problémákat eredményezhet.
lyukas dobhártya , fülfolyás halláscsökkenés büdös fülfolyás halláscsökkenés
A koleszteatómával (cholesteatoma) ellentétben ezek a csontleépülési folyamatok ritkábbak.
A dobüregi nyálkahártya alatti kötőszövet súlyos heges elváltozásai miatt a dobüregi erek elzáródhatnak és így másodlagosan a környező csontszövet anyagcserezavara is létrejöhet. fülzúgás krónikus középfül gyulladás centrális perforáció
A krónikus középfül folyamat kialakulásában számos tényező játszhat szerepet.
Ilyenek a nyálkahártya szövetének csökkent értékűsége, a különböző kórokozók fajtája, érzékenysége, a középfül anatómiai viszonyai, a csecsnyúlvány-, mastoid csontrendszer légtartalmának állapota, a fülkürt működés milyensége, orrsövényferdülés (deviatio septi nasi), krónikus arcüreg gyulladás, orrpolip, concha bullosa, orrgarat daganat.
Komoly befolyásoló tényező lehet a krónikus középfülgyulladás kialakulására a beteg általános állapota, allergia, immunhiányos állapot, kóros soványság, cukorbetegség, reflux begtegség stb.
A krónikus középfülgyulladás, otitis media chronica felismerésében segít a kórtörténet, melyben a beteg a visszatérő fülfolyásról, hallásromlásról és halláskárosodásról számol be.
A fül mikroszkópos képe nagyon jellemző. A dobhártya közepén jellegzetes lyuk figyelhető meg, cetrális dobhártya peforáció, mely körül néha hegek is láthatók.
Akut fülfolyás esetén kis fülpolip is megjelenhet, ami a megduzzadt, megvastagodott nyálkahártya miatt alakul ki. Sokszor a dobhártya perforáción keresztül kilógó fülpolip belóghat a hallójáratba is. A fülpolip váladékozhat és fülvérzést is okozhat.
A fülváladék nyákos, vagy nyákos gennyes, szagtalan. A röntgen leleten (Schüller-felvétel) a csecsnyúlvány, mastoid sejtek légtartalmának a gátoltsága látható.
Hallásvizsgálattal vezetéses halláscsökkenés vagy kevert jellegű halláskárosodás mutatható ki.
Az otitis media chronica mesotympanalis -t meg kell különböztetni a fül koleszteatómától (cholesteatoma), ahol a dobhártyán a "lyuk" a dobhártya szélén helyezkedik el, és a fülváladékozás jellegzetesen inkább bűzös.
Hasonló képet mutathat a fül tbc kapcsán kialakult középfülgyulladás is, de itt többszörös a centrális dobhártya perforáció, és nagyfokú a halláskárosodás.
A középfül- rosszindulatú daganatánál a dobhártya perforáció a dobhártya szélét éri, aminél jellegzetes a hallójáratra is ráterjedő szövetburjánzás, és a hallójáratfalnak megfelelő csontpusztulás. A koleszteatómás otitis jellezetes tünete az ominózus pörk, ami a dobhártya perforáció szélén található, és sokszor fülzsírnak nézik.
Folyós fülnél első lépés a konzervatív kezelés, ahol a cél a középfül "kiszárítása".
Rendszeres időközönként a ki kell tisztítani a hallójáratot, a fülváladékot le kell szívni a dobüregből.
A krónikus középfülgyulladás akut fázisában fülváladékot kell venni bakteriológiai vizsgálatra, antibiogram alapján célzott szisztémás és helyi kezelés jön szóba.
A krónikus középfülgyulladás kezelésénél figyelembe kell venni, hogy egyes antibiotikumok károsíthatják a belsõfület (ototoxikus gyógyszerek, gentamicin, streptomycin).
A középfülgyulladás krónikus fázisban, ami mérsékelt fülfolyással és a dobüregi nyálkahártya duzzanatával jár, a 3 %-os alkohol-resorcin oldat, 1 ‰-es kálimupermanganat-oldat használata javasolt.
Bórsavpor, bóralkoholos fülcsepp szintén hatásos szokott lenni.
A dobüregi polipokat érdemes eltávolítani és megecsetelni. Az orrgarat és melléküregek, arcüregek esetleges gyulladásos folyamatait is kezelni kell.
A szárítást követően a sebészi kezelés, fülműtét célja a halántékcsontban és a dobüregben elhelyezkedő gyulladásos gócok szanálása ill. a károsodott hangvezető rendszer a dobhártya és a hallócsontláncolat rekonstrukciója. 
Ez a fülműtét a timpanoplasztika, (tympanloplstica)
A kezeletlen krónikus középfülgyulladás lefolyására a rendszeres visszaesés jellemző.
Az ismételt fül felülfertőződést vagy külső hatások (pl. fürdővíz) vagy az orrgarat felöl a fülreterjedő felső légúti betegségek váltják ki.
A halláskárosodás fokozatosan romolhat. A krónikus középfülgyulladás (krónikus otitis) prognózisa a rossz, ezért előkészítés után mielőbb tympanoplasticát (timpanloplsztika) kell végezni.
Minden esetben a lehető legkorábban célszerű a fülműtétet elvégezni, mivel a hangvezető rendszer kóros elváltozásai a visszatérő gyulladások miatt egyre rosszabbak lesznek.
Amennyiben a halláskárosodás olyan fokot ér el, hogy hallókészülék viselése mindenképp szükséges, a timpanloplsztikát (tympanoplastica) akkor is el kell végezni, mert az állandó fülfolyás lehetetlenné teszi a fülilleszték, hallókészülék viselését.
Koleszteatómás középfülgyulladás, Otitis media chronica cholesteatomatosa
A krónikus koleszteatóma, (otitis media chronica cholesteatomatosa) középfülgyulladások ezen típusára a bűzös fülfolyás, fokozatosan romló halláskárosodás hallásromlás, akut fellobbanások esetén fülfájdalom és láz (pangás) jellemző.
Koleszteatómás otitis további tünete a tompa fejfájás vagy nyomásérzés a fejben.
Koleszteatómában a fülfolyás néha diszkrét, vagy teljesen hiányozhat is, de a fülváladék soha nem üvegesen nyákos, mint a krónikus mesotympanalis középfülgyulladásnál.
A krónikus koleszteatómás otitis betegség lényege, hogy az elszarusodó laphám leváló hámsejtjei összegyűlnek, szaru gyöngyöt vagy koleszteatómát (cholesteatoma) képeznek s ezek, mivel rossz helyen a szövetek között, a testüregekben összegyűlnek kóros folyamatokat indíthatnak el.
Ezeken a helyeken a laphám cisztát (cysta) képez, a keratintermelő alapréteg, a matrix a ciszta (cysta) belseje felé néz.
A koleszteatóma a keratin a cisztában hagymalevél szerűen felhalmozódik.
A középfül esetében a szarugyöngyögyök, koleszteatómák kialakulásának okára több elképzelés is van
1, fülkürtfunkció károsodása következtében a középfülben tartós a külső légnyomáshoz viszonyított negatív nyomás jön létre.
A dobhártya a belső negatív nyomás miatt a dobüreg felé szívódik, a tartós nyomás hatására a rostrendszer elpusztul, a dobhártya egyes részei elsorvadnak.
A dobhátya legkevésbé ellenálló részén - a hátsó-felső negyedben és a Shrapnell-hártya területén kis hámzsák alakul ki, mely ha kellő mélységet elér, a levált hámsejtek már nem tudnak kiürülni, létrejön a cholesteatoma, koleszteatóma szarugyöngy.
Gyakorlati szempontból koleszteatóma és a szarugyöngy kialaulásának ez a leggyakoribb és legjelentősebb kialakulási módja.
2, Veleszületett koleszteatóma, cholesteatoma: esetén a hám eredetű sejtek a fejlődés során mintegy "eltévednek".
Elsősorban az egyensúlyszervtől befele alakulnak ki veleszületett koleszteatómák, de a középfül üregrendszerében is előfordul veleszületett cholesteatoma.
3, Ritka esetben előfordulhat, fülszúrás, sziklacsont-törés, vagy egyéb dobhártya-sérülés kapcsán (pl. traumás dobhártya-szakadás, ventillációs tubus beültetése, vagy tympanoplastica) juthat elszarusodó hám a dobüregbe és alakul ki a szerzett koleszteatóma.
4, Még ritkább, hogy az üregrendszert bélelő el nem szarusodó laphám átalakul elszarusodó laphámmá, és képez cholesteatomat, koleszteatómát.
A kialault koleszteatóma a környezetére állandó nyomást gyakorol, a csontállomány lassan pusztul, a kifelé zárt formák is idővel nyitottá válnak, s előbb-utóbb minden cholesteatoma befertőződik és tályog alakul ki.
A felhalmozódott hám keratin bomlani kezd. Koleszteatómában a kórokozók igen különbözőek, gyakoriak az anaerob rothasztó baktériumok, emiatt bűzös a váladék. Szövődményként agytályog alakulhat ki.
A gyulladásos termékek, bakteriális és a hámdaganatban képződő enzimek (pl. collagenase) és a koleszteatóma nyomása miatt a környező csontos struktúrák állandóan pusztulnak, s a cholesteatoma az elpusztított területekre magával viszi a gennyes folyamatot. a koleszteatómás otitis szövődménye lehet az agytályog, sinus sigmoideus trombózis, vénás trombózis, arcidegbénulás, arcidegzsába (facialis parézis).
A koleszteatóma pusztító, roncsoló folyamata miatt a hallócsontok is elpusztulnak, ami a hallás nagyfokú romlásához vezet (vezetéses halláscsökkenés).
A koleszteatóma képződését, és a folyamat romlását azok a tényezők is elősegíthetik, melyek a chronicus mesotympanalis otitisnél már tárgyaltunk.
A koleszteatóma típusát a hámdaganat elhelyezkedése szerint csoportosíthatjuk.
o Tensa cholesteatoma
o Flaccidia cholesteatoma
o Occult cholesteatoma
Tensa cholesteatoma (tensa koleszteatóma): Ez a fajta koleszteatóma a dobhártya pars tensa hátsó-felső negyedének behúzódott tasakjából alakul ki. A hámzsák szájadéka hátsó-felső széli perforáció alakjában jelenik meg klinikailag. A subtotális széli perforáció ritkaság. Jellemző rá az "ominózus pörk".
A perforáció szélén gyakran gyulladásos sarjszövet szövet jelenik meg, ezt nevezzük "őrszem-polipnak". Bűzös váladékozás észlelhető, a fülváladék koleszteatóma lemezeket (szarulemezeket) tartalmaz.
A környező csont (hátsó-felső hallójáratfal) pusztulása figyelhető meg. A hallócsontláncolat pusztulása következtében vezetéses típusú halláskárosodás mutatható ki.
A csontpusztulás leggyakoribb helye a kengyel és az üllő izülete (incudo-stapedialis izület).
Flaccida cholesteatoma (Flakcida koleszteatóma): Flakcida koleszteatómában mikroszkóposan körülírt Shrapnell-perforació figyelhet meg, melyet gyakran pörk fed ("ominózus pörk"), eltávolítása után gyakran észlelhető a dobüreg külsõ falának elpusztulása.
Az üregben gyulladásos sarjszövet, koleszteatóma lemezek láthatók és bűzös fülváladék ürülése figyelhető meg. Vezetéses halláskárosodás mutatható ki, előrehaladott esetben a belsőfül is károsodik.
Occult cholesteatoma (okkult koleszteatóma): Az okkult koleszteatóma lassan alakul ki és sokáig tünetmentes az érintetlen dobhártya mögött. A dobüreg és a csecsnyúlvány légtartalma, valamint a nyálkahártya redők szabják meg a cholesteatoma terjedésének irányát. Az okkult koleszteatóma lehet veleszületett vagy szerzett traumás eredetű koleszteatóma is.
A koleszteatómás otitis diagnosztikus jelei
A krónikus koleszteatómás otitis media jellemzője, hogy a Schüller röntgenfelvételen általában gátolt a csontok légtartalom, esetenként a csecsnyúlvány szájadéka felritkult. Ezt az üreget nevezzük cholesteatoma üregnek.
Jellemző lehet a koponyán belüli nagy vénák (sinus sigmoideus) csontos falának elmésztelenedése (a koleszteatóma betörése a sinus sigmoideusba, sinus transversusba ill. a hátsó koponyaárokba), a középső koponyaárok határoló csontos struktúráinak pusztulása.
A koleszteatómánál a Stenvers röntgenfelvételen megfigyelhető lehet az egyensúly szervbe, vagy a belső hallójáratba való betörés.
Koleszteatómára jellemző a hallásvizsgálat: vezetéses halláskárosodás vezetéses halláscsökkenés. Ha a belsőfülkárosodás is kialatult, akkor a hallásvizsgálat kevert jellegű halláscsökkenést mutat. Ha a koleszteatómás massza betör a belső hallójáratba, fokozatosan romló idegi halláskárosodás figyelhető meg, s végül teljes megsüketülés következik be (neuritis statoacustica). Ilyenkor arcidegbénulás, arcidegzsába, faciális parézis is felléphet.
Egyensúlyszerv vizsgálat során, amíg az egyensúlyszerv csontos fala ép, a egyensúlyszervi spontán és ingerléses tünetek hiányoznak. Az oldalsó félkörös ívjárat károsodása esetén nyomásváltozásra forgó jellegű szédülés jelentkezik.
Az arcidegek is károsodhatnak a csontos arcideg csatorna felmaródása esetén, vagy a belső hallójáratba való betörés esetén.
A koleszteatóma diagnózis során a betegséget meg kell különböztetni az inaktív krónikus mesotympanalis középfülgyulladástól (nyálkahártya gennyedés), a dobhártya heges összenövéseitől vagy hallójárati ráktól és a középfül tbc től.
A koleszteatóma kezelés során a konzervatív módszerek, a folyamat természetéből adódóan, nem vezethetnek eredményre, a cholesteatoma kezelése - különös tekintettel a szövődmények veszélyére – csak műtéti megoldással lehetséges.
A korszerű műtéti kezelés formája a tympanoplastica (timpanoplasztika). A tympanoplastica célja a betegség szanálása, majd a hallás funkció helyreállítása.
A fő cél a cholesteatoma tökéletes eltávolítása a matrix-szal és perimatrix-szal együtt, majd ezt kövedtően a dobhártya-hallócsontláncolat helyreállítása.
A tympanoplastica a dobhártya perforació zárását (halánték izom bőnyéjéből, vagy a hallójárat porchátyájából), valamint a dobhártya és a kengyel talp közötti direkt összeköttetés helyreállítását jelenti.
Timpanoplasztikával a hallócsontokat "rövid" és "hosszú" csontocskákkal, csont columellával (kolumella), vagy porc columellával vagy műanyag protézissel pótoljuk.
A tympanoplasticát (cholesteatoma esetén) ma általában két ülésben végezzük. Az első alkalommal elvégezzük a cholesteatoma eltávolítását, a szanációs műtétet és lezárjuk a dobüreget. A második fülműtéti ülésben - általában fél-1 év múlva, ellenőrizzük a dobüreget, majd helyreállítjuk a hallócsont láncolatot.
Bizonyos esetekben (a cholesteatoma elhelyezkedése, kiterjedése, szövődmények, esetleg szociális szempontok) ma is végezhetünk: Nyitott technikájú tympanoplasticát, Konzervatív radikalis fülműtétet, klasszikus radikalis fülműtétet. A radikális fülműtéteknél elsődleges szempont a koleszteatóma biztonságos eltávolítása. A radikális fülműtétnél a biztonság az elsődleges. a fülműtétet követõen a hallás helyreállítását nem tervezzük.
A cholesteatoma a középfülgyulladás igen veszélyes formája. Alarmírozó tünetek nélkül bármikor súlyos, életveszélyes koponyába törõ szövődményeket, hozhat létre, ezért igen fontos a szakszerű, mielőbbi fülműtéti kezelés.
Szegedi fülész, fülész orvos, fül orr gégész, fül orr gégészet, fül- orr- gégészet
fülgyertya
Hova forduljon?
Ha a fülpanaszok valamelyik tünete jelentkezik Önnél, akkor forduljon hozzánk bizalommal!
Fül- orr- gége magán klinika:
6724 Szeged, Kálvária tér 16.
Kálvária tér belső aldalán, a templommal szemben.