Dohányzás kórtana

dohanyzas artalom betegsegA dohányzás élettana és patológiája


A nikotin a legelterjedtebb pszichoaktív drog (függőség) és súlyos méreg: koncentráltan 20–60 mg-ja halálos.

A nikotint belélegezve 7 másodpercen belül eljut az agyba, ahol látszólag javítja a koncentrálóképességet, oldja a szorongást.

A nikotin emeli a pulzust és a vérnyomást, fokozza a gyomorsavtermelést, a cukoranyagcserét, a májműködést is.

 

cigaretta gegerakA cigaretta, a szivar, pipa káros hatását a dohányipar sokáig titkolni próbálta, de ma már tudományosan igazolt tény, hogy a betegek, páciensek 15–20%-a dohányzás miatt kerül betegállományba.

A dohányzás első alkalommal kellemetlenségekkel jár: hányás, verejtékezés, gyengeség, fáradékonyság, émelygés stb.

Azonban későbbi alkalmakkor látszólagosan kellemes lehet, például az étkezés után keletkező fáradtság és álmosság leküzdésére.

Az emésztőmirigyek és belek működése fokozódik, így elősegíti az emésztést.

magas vernyomas cigarettaA dohányzás mellékvesére gyakorolt hatásával fokozhatja a vércukor mennyiségét, emelheti a vérnyomást, csökkentheti az éhségérzést, valamint a hasi vérerek szűkítésével növelheti az agy vérellátását, ezáltal a szellemi munkát átmenetileg segítheti.

A dohányzással párhuzamban évek során kialakuló reflexek megnyugtatóan hatnak, csökkentik az idegességet, de ezek egyben a leszokás legnagyobb akadályai is.

A nikotinnál, dohányzásnál tapasztalt "kedvező hatások" miatt a megrögzött dohányosok nehezen tudnak leszokni szenvedélyükről, amelyek elhagyása kellemetlen kiesési (idegességi) tünetekkel, valamint az esetek egy részében az étvágy fokozódása miatt testsúlynövekedéssel jár.


dohanyzas rakA nikotin a sejteken az ún. nikotinos acetil-kolin receptorokhoz kötődik.

Ezek a nikotin receptorok a központi idegrendszer sejtjein, a vegetatív idegrendszer dúcaiban és a harántcsíkolt izomsejtek membránjában találhatók.

A nikotin depolarizálja a sejtmembránt, előidézve ezzel a sejt aktiválását.

Normális, élettani körülmények között az acetil-kolin nevű jelátvivő anyag is ezeken a nikotin receptorokon keresztül fejti ki a központi és a vegetatív idegrendszer sejtjeire gyakorolt módosító hatását.


A nikotin, először a sejtek túlműködését, később, a sejtek gátlását idézi elő.

agyműködés  dohanyzasÉlettani szempontból a nikotinnak elsősorban a vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatása jelentős, mivel a leírt módon először serkenti, majd bénítja a szimpatikus idegrendszert.

Nikotin hatására fokozódik a kolinerg pályák aktivitása, és kimutathatóan növekszik a központi idegrendszerben az opioid peptidek, valamint a katecholaminok elválasztása.

Ezen a módon hat a nikotin a pszichére, a lelkivilágra.  A nikotin és a dohányzás így befolyásolja agyunk működését és magatartásunk szerveződését.

Dohányzók szubjektív beszámolói és objektíven mérhető kísérletek alapján a nikotinnak ismert a szorongásoldó hatása, kedélyjavító hatása kontrollálható testsúly érzete, koncentrációs képesség fokozódása és a pszichés függőség kialakítása.


cigaretta daganatA nikotin nagyon erős méreg, a dohányos által naponta elszívott adagok a halálos dózis sokszorosát tartalmazzák, azonban rövid féléletideje és a krónikus fogyasztása során kialakult tolerancia, megszokás miatt cigaretta szívásával csak nagyon kemény munka árán lehetne elérni a halálos (letális) értéket.

A nikotin mérgezés tünetei az általános szimpatikus hatásban jelentkezik: szapora pulzus, magas vérnyomás, stressz-hormonok kiáramlása, hányás, hasmenés, szédülés, émelygés, fülzúgás.

A szimpatikus aktivitást rövidesen sokk, majd a keringés-összeomlása követi.

Ha nem áll be a halál, a nikotin hamar lebomlik, és a beteg állapota rendeződik.

cigaretta füst daganat rakMérgezés általában balesetként, ritkán kriminális vagy öngyilkossági szándékból következik be.


A dohány égése során egyéb égéstermékek mellett széndioxid (CO2) és szénmonoxid(CO) is keletkezik, mely a füst leszívásakor a tüdőbe kerül.

szénmonoxid a vér oxigénszállító hemoglobinjához 200-szor jobban kötődik, mint az oxigén.

Normálisan a hemoglobinnak csak 1-2%-át foglalják le a szervezetbe bejutó vagy ott keletkező szénmonoxid (CO) molekulák.

 A dohányos vérében viszont ez az arány 5-15%.

Az egész testre kiterjedő oxigénhiány a központi idegrendszerben többek között koncentrációs zavarokban mutatkozik.

A dohány égése során ciánhidrogén is keletkezik.

 

 

dohanyzas daganatA ciánhidrongén legfőbb hatása a légutak kéményseprőjeként működő csillós hengerhám aktivitását csökkenti. Ez krónikus náthát, krónikus arcüreggyulladást, garatgyulladást eredményez.

A nitrogén tartalmú szerves anyagok égésekor - ezek közé tartozik a nikotin is - nitrogénoxidok keletkeznek. A dohányfüstben több nitrogénmonoxid található, mint nitrogéndioxid.

 

 

 

nikotin mergezes daganatA nikotin egyrészt a hemoglobinhoz kötődve gátolja az oxigénszállítást, másrészt a tüdő nyálkahártyáján irritáló salétromsavvá alakul.

A nitrogénoxidok a dohányos köhögés legfőbb bűnösei. Ugyancsak ők a felelősek a rákkeltő nitrozaminok keletkezéséért is. (gégerák, garatrák, nyelvgyökrák, tüdőrák)

A letüdőzött nitrogénvegyületek ékes bizonyítékai a dohányosok sárga körmei.

A középiskolai kémiai  tananyagból talán sokaknak ismerős a xanthoprotein-reakció ("xanto"=sárga, protein=fehérje), a salétromsav és aromás aminosavak reakciója.

 

mergezes rakÖsszesen mintegy 30 rákkeltő ágenst tartanak számon a dohányfüstben, de valószínű, hogy sokkal többen vannak, egyéb mérgező anyagokról nem is beszélve.


Sajnos, további károsító hatást eredményez, hogy ma már a dohányfüst is szennyezett!

Elsőre talán furcsán hangzik, de igaz. Dédszüleink korosztálya még nem mérgezte magát annyira a dohányzással, ma viszont a növényvédőszermaradványok, és egyéb vegyi adalékanyagok is dúsítják a mérgező aerosolt.


A dohányfüst további jellegzetes hatása, hogy a tüdőből a vérkeringésbe kerülve az erek, köztük a szív vérellátását biztosító koszorúerek szűkületét idézi elő. Az erek szűkülete miatt csökken a szervek vérellátása.

Valószínűleg ezzel magyarázható az a jól ismert jelenség, hogy dohányosok teljesítőképessége és fizikai terhelhetősége elmarad hasonló korú nem dohányzók teljesítményéhez képest.

 


Hova forduljon?

Ha a dohányzással kapcsolatosan valamelyik tünete jelentkezik Önnél, akkor forduljon hozzánk bizalommal!

Dr. Vass Zoltán

Szakrendelés: 6724 Szeged Kálvária tér 16.,

Rendelés:  Hétfő, Szerda 16-19, szombaton délelött

Dr. Vass Zoltán:  Bejelentkezés:   06 70-635 557606 20-397 4144

email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Találatok: 7758