Nikotin

dohány növényA dohánytermékek füstje 4000-nél több kémiai vegyületet tartalmaz, melyek közül számos rákkeltőt találunk.


A nikotin a legelterjedtebb pszichoaktív drog, egyike a dohánynövény anyagainak.

Képlete: C10H14N2. A nikotin levegőn megbarnuló, lúgos kémhatású, erősen csípős ízű és dohányszagú olajos folyadék.

A szárított dohánylevelek 1-2% nikotint tartalmaznak, de ennek nagy részét eltávolítják magas hőmérsékleten való szárítással.

A nikotin 20-60 mg-ja már halált okozhat.


A dohány nikotintartalmának 30-60%-ka kerül a füstbe és a dohányzás módjától (lassan, gyorsan, tüdőre szívva) függően annak 20-90%-ka jut a szervezetbe.

A nikotin kis része a vizelettel kiválasztódik, jelentősebb része a szervezetben lebomlik (a lebontásban elsősorban a tüdő, máj és vese vesz részt).

 

Nikotin dohánytermékek füstje nikotin kémiai vegyület rákkeltő nikotin hatás nikotin pszichoaktív drog, dohánynövény nikotin képlete: C10H14N2 nikotin szaga dohányszagú szárított dohánylevél nikotint tartalom  nikotin halálos dózis dohány nikotintartalma füst és dohányzás módja lassú dohányzás tüdőre szív nikotin kivállasztása vizelettel nikotin lebomlása Erős dohányos szervezet nikotin tartalom nikotin halálos adagja dohányosok ellenállása dohánycigaretta halálos adagja nikotin függőségErős dohányos szervezetébe óránként 0,01-0,02 gramm nikotin kerül.

A nikotin halálos adagja 0,06 gramm.

Feltehetően a dohányosok valamiféle ellenállásra tesznek szert, miután 10 g dohány, mintegy 2-3 cigaretta halálos adagját tartalmazza (tápcsatornákból való felszívódás útján).


A nikotin egyik fő veszélye, hogy függőséget okoz.

 

halálos dohányzásA dohányosok annak ellenére cigarettáznak, hogy káros hatásaival többnyire tisztában vannak.

A nikotinnak mind a kellemes, mind a kellemetlen hatásaival szemben tolerancia alakul ki.

Ismert, hogy a nikotinnak hatása van a pszichés állapotra is és megvonása hiánytünetek kialakulását okozhatja.

A dohányfüstben policiklusos aromás szénhidrogének számos fajtája mutatható ki, melyeknek rákkeltő hatását számos tanulmány leírta.


cigis tünetekA nikotin maga nem rákkeltő, de az egyik legtoxikusabb alkaloid.

Kis mennyiségben, enyhe mérgezéskor fejfájás, szédülés, hányinger, hasmenés, verejtékezés, szűk pupilla, szapora pulzus (+6–10 ütés/perc) és a vérnyomás enyhe átmeneti emelkedése fordul elő.

Idült nikotinmérgezéskor, pl. erős dohányosoknál: gyomorgyulladást (gastritist), gyomorfekélyt, légúti károsodást okoz, szűkíti az ereket.

Túladagoláskor hányás, hasmenés, izgatottság, végtagremegés, gyengeség, görcsös méhösszehúzódás tapasztalható.

Súlyos mérgezés esetén zavartság, izomgyengeség, erős testhőmérsékletcsökkenés, keringési zavar, pitvarlebegés, vezetési zavarok, szívelégtelenség, rekeszizom bénulás (neuromuszkuláris hatás), görcsök kifejlődése, valamint légzésbénulás (központi idegrendszeri hatás) jelentkezik.


tüdő daganatA nikotin hozzászokást (addikciót) okoz, hasonlóan erős függőséget, mint a heroin vagy a kokain.

A vegyület módosítja a dopamin felszabadulást és a mezolimbikus rendszerben sóvárgást kelt, valamint megváltoztatja a noradrenerg aktivitást és a locus coeruleusban az elvonási tünetekért felelős.

A nikotinsav nagymértékű savasodást (acidózist) hoz létre a szervezet szöveteiben.

A dohányzás során beszívott mérgek (kátrány, nikotoin, szén-monoxid-hemoglobin) az acidózis miatt a kötőszövet "megmerevedését" okozhatják.

csontritkulás dohanyzasAz alaprendszer fokozódó elsalakosodásával párhuzamosan ún. szöveti oxigénhiány is felléphet.

A test folyadéktereiben azonban fent kell tartani a normális, kissé lúgos kémhatást.

Ezért a felesleges savakat a szervezet a kötőszöveti elemekből (csontokból, izmokból, ízületekből, érfalakból) kivont un. "bázisokkal" köti meg.

Az állandó szöveti kivonás miatt hiánybetegségek léphetnek fel.

Ilyenek lehetnek a csontritkulás, izomsorvadás, ízületi problémák, erek falának rugalmatlansága, agysorvadás stb.

A megkötött savas zárványokat, a szervet zsír és meszes sók formájában kénytelen megkötni és elraktározni.

Ez a folyamat az erek falában érelmeszesedést, az ízületekben meszesedést (pl. köszvény), az izmokban inakban merevedést ill. rugalmatlanságot eredményez.

A kiválló, kicsapódó kristályok miatt vesekő, epekő, nyálkő, foggkő stb. alakul ki.

A kötőszöveti sorvadás miatt lágyéksérv, gerincsérv alakulhat ki.

Ezek a károsodások további szerveket érinthetnek, ami az érrendszeri betegségekhez (magas vérnyomás, infarktus, trombózis, szélütés stb), cukorbetegséghez, érzékszervi károsodáshoz (fülzúgás, szédülés, szaglás zavar) vezethet.


A dohányzás során az immunsejtek gyulladásos hormonokat szabadítanak fel, ami miatt a kapillárisok szállítási kapacitása tovább romlik.

Ez a folyamat, a regulációs képességek erőteljes csökkenését vonja maga után, ami szintén a látens acidózis kialakulásához vezethet.


A savasodásra a célzott méréseken túl különböző árulkodó klinikai jelek is felhívhatják a figyelmet.


Hova forduljon?

Ha a dohányzással kapcsolatosan valamelyik tünete jelentkezik Önnél, akkor forduljon hozzánk bizalommal!

Dr. Vass Zoltán

Szakrendelés: 6724 Szeged Kálvária tér 16.
 
Rendelés:  Hétfő, Szerda 16-19 és szombaton délelőtt is. 

Dr. Vass Zoltán: Bejelentkezés:   06 70-635 5576,   06 20-397 4144

email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Szakrendelés helye Szeged: 

Találatok: 9570