Szédülés

szedules A szédülés (vetigo), egyensúlyzavar és szédülékenység (dizziness) a civilizációs ártalmak valamint a lakosság elöregedése miatt egyre gyakoribb megbetegedések. A szédülés és az egyensúlyzavar olyan érzés, mintha forogna az emberrel a világ. A fej helyzetváltoztatása, hirtelen felülés vagy a mozgás rontja a szédüléses panaszokat, ami néha annyira súlyos lehet, hogy hányingert és hányást is okozhat. Az egyensúlyzavar többségében a szédüléssel együtt rendellenes, ritmusos szemmozgások (szemteke rezgés, nystagmus) is megjelennek. A szédülés időtartama másodpercekig, percekig, hetekig, vagy akár hónapokig is tarthat. A szédülés, és egyensúlyzavar terhesség alatt élettani jelenségként is gyakran előfordul, de vitaminhiány is okozhat egyensúly bizonytalanságot. 

vertigoA szédülés ezen eseteiben is a szakszerű orvosi kivizsgálás elengedhetetlen.  A szédülés formája szerint lehet tartós szédülés vagy rohamszerű szédülés. Szédülést és az egyensúlyzavart kiváltó okok és tényezők lehetnek a fej- és testmozgás, köhögés, préselés. A szédüléses kórképek 50%-át a perifériás egyensúlyszerv károsodások (vestibulopátiák), 10-25%-át a pszichogén szédülések adják. A centrális szédüléses okok előfordulási gyakorisága 10-15%, a belgyógyászati betegségeké 10-13%, ismeretlen eredetű 4-5%.

 

TESTHELYZETÜNK ÉRZÉKELÉSE ÉS AZ EGYENSÚLYSZERV 

egyensulyszervTesthelyzetünk érzékelésére és az egyensúlyunk megtartására a belsőfülben elhelyezkedő egyensúlyszerv (vestibuláris rendszer) segítségével vagyunk képesek. Az egyensúlyszerv (vestibularis rendszer) lineáris és szöggyorsulást képes érzékelni. Lineáris gyorsuláson egyenes vonalú gyorsulást, szöggyorsulás alatt pedig a forgómozgás sebességének változását értjük. A lineáris gyorsulás érzékelése az otolith apparátus feladata, míg a szöggyorsulás érzékelését a félkörös ívjáratok végzik. Az otolith apparátus érzékelő elemei a maculák, melyekből a macula utriculi horizontális, a sacculus maculája a sagitális síkban helyezkedik el. 

szedules kozpontA félkörös ívjáratok működése a folyadékok tehetetlenségén alapszik. Mindegyik félkörös ívjáraton egy tágult szakaszt találunk, az ún. ampullát. Az egyensúlyszerv ampullájában helyezkedik el a crista ampullaris, ami az egyensúlyt érzékelő szőrsejteket tartalmazza. Az egyensúlyszerv rendszer anatómiája és élettana szoros kapcsolatban áll a központi idegrendszer magasabb agykérgi központjaival. Az idegrendszer feladata, hogy az egyensúlyszervből jövő információkat összehangolja a látás és a belső szervek (proprioceptiv) receptoraiból jövő ingerekkel. Ennek a rendszernek a működési zavara eredményezi a szédülést. Szédülés élmény akkor keletkezik, ha az egyensúlyszervből, az izmokból és a szemből beérkezett ingerek nem összehangoltak, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállítanak az agy fele. A három inger közül egy rendszer kiesését az agy bizonyos idő után kompenzálni képes.

 

A SZÉDÜLÉS (DIZZINESS), EGYENSÚLYZAVAR FORMÁI, VERTIGO  

szedules zavarA SZÉDÜLÉS, vertigo az egyensúlyszervi funkciózavarból származó általános mozgásélmény (mozgáshallucináció), ami forgás- vagy dőlésérzést, egyensúlyzavart eredményez. A szédülés érzés minden helyzetben megvan, és a fejmozgás súlyosbítja. A szédülést és az egyensúlyzavart szemtekerezgés (nystagmus), hányás, verejtékezés, pulzusszám csökkenés (bradycardia), vérnyomás emelkedés, sápadtság, hányinger, hányás,  halláscsökkenés, fülzúgás, fejfájás és akár migrén, is kísérheti. A szédülés Oka, az egyensúlyszerv (perifériás vestibularis készülék) vagy a vestibularis idegi magvak és összeköttetéseinek zavara. A szédülés, vertigo valójában a perifériás ingerületek és a centrális szabályozás a koordinációs zavara.

 

 

 

 

DIFFÚZ SZÉDÜLÉS (dysequilibrium)

ajulasA diffúz szédülés általános egyensúly bizonytalanság, állási és járási nehézség, lebegésérzés, a közelgő ájulásérzést jelent. A diffúz szédülés esetenként nehezen különíthető el a megszédüléstől (ájjúlás, praesyncope, kollapszus), de a diffúz szédülésre a tudatvesztés nem jellemző. A diffúz szédülés, egyensúlyzavar oka és kórlefolyása nem egységes. Az egyensúlyszervi hatások mellett az agy elégtelen vér-, oxigén- vagy vércukorellátása is szerepet játszha a szédülés kialakulásában. 

ATÍPUSOS (psychogén) SZÉDÜLÉSEK, EGYENSÚLYZAVAROK

A psychogén szédülések nem illeszkednek az előző csoportokba. A szédülés jellegzetes kiegészítő tünetei (nystagmus, Romberg pozitivitás, stb.) hiányoznak. Atíposos szédülésben a beteget pszichés zavarok jellemzik, különös tekintettel a szapora légzésre  (hyperventilatio) való hajlamra. 


A SZÉDÜLÉSTŐL ELKÜLÖNÍTENDŐ TÜNETEK ÉS ÁLLAPOTOK

Kis ájulások, kollapszus (incomplet syncope formák)
sapadsag

Az ájulás, a kollapszus jellemzője a sápadtság, verejtékezés, gyengeség, nyomás a gyomorszájban, látáselsötétülés, a lábak megroggyanása. Ájulásnál, és kollapszusnál ezeket  a tüneteket a beteg sokszor szédülésként éli meg. A lefekvés azonnali megkönnyebbülést okoz a betegnek és a "szédülése", egyensúlyzavara megszűnik. Kiemelkedő jelentősége van az alkalmi alacsony vérnyomásnak (hipotenzió) is az ilyen jellegű szédülések, egyensúlyzavarok kialakulásában.  

Motoros inkoordináció 

koordinacioMotoros inkoordináció a kisagyi vagy testérzési (proprioceptiv) működési zavarok következtében alakul ki, amely tüneteket, a beteg szédülésnek, egyensúlyzavarnak él meg. Ilyen esetben egyensúly bizonytalanság jelentkezhet, amit gyakori megfogalmazás szerint a beteg "a lábaiban érez", azaz "nem a feje szédül". Vegetatív tünetek (hányinger, hányás) a motoros inkoodináció zavarát nem kísérik.

 

Komplex részleges (pszichomotoros) epilepsziás rohamok

INKOORDINACIO

A pszichomotoros epilepsziás rohamokra jellemző a hirtelen dezorientáctió, memória kiesés, a realitásérzés megszűnése, inkoordinált mozgási automatizmusok, orális automatizmusok. Vannak olyan komplex részleges rohamok is, amelyek legelső tünete az igen heves, rövid forgó jellegű szédülés ("vestibularis epilepsia"). Ezek a szédüléses tünetek természetesen antiepileptikummal kezelendők.

A perifériás funkciózavarok, szédülések kompenzációját számos hatás befolyásolhatja.

szedules alkohol A szédülés utáni kompenzácót lassítja az alkohol, és számos gyógyszer használata. Az egyensúlyzavar, szédülési roham utáni kompenzációt gyorsítják a koffein, nikotingingko biloba, hormon készítmények és gyógyszerek alkalmazása.  Ezért szédülés tüneteinél ezek a gyógyhatású készítmények, stimuláló szerek, szédülést befolyásoló gyógyszerek használatát mérlegelni, kerülni kell.


A szédüléseket eredetük szerint számos csoportba sorolhatjuk.

I. TÚLNYOMÓAN EGYENSÚLYSZERV, VESTIBULARIS EREDETŰ SZÉDÜLÉSEK. 

egyensulyszerv zavarA vestibularis eredetű szédülések az egyensúlyszervből (perifériás) és az egyensúlyszerv központjának (centrális) károsodásából származhatnak. A perifériás egyensúlyszerv károsodására jellemző tünetek a harmonikus vestibularis tünet együttes (a nystagmus lassú komponense, valamint a dőlés és a félremutatás iránya egybeesik), heves szédülésélmény és kifejezett vegetatív tünetek (hányinger, hányás). Gyakori a szédüléssel egyidejű halláskárosodás, és fülzúgás, viszont más kísérő ideggyógyászati tünet nincs. 

 

szedulekenysegA centrális vestibularis károsodás jellemző tünetei, hogy a harmonikus jelleg nem kötelező, többnyire nincs is meg (diszharmonikus tünetek), a szédülésélmény és a vegetatív tünetek enyhék vagy hiányoznak(hányinger, hányás, émelygés, gyomor panaszok, szívdobogás). A centrális vestibularis károsodáshoz gyakran társulnak egyéb agytörzsi (nuclearis agyideg-, hosszúpálya és cerebellaris) kísérő tünetek.

 1. Benignus paroxizmális pozicionális vertigo

Barany Robert szedulesA belsőfül eredetű szédülések között a benignus paroxizmális pozicionális vertigo (BPPV), a jóindulató helyzeti szédülés a leggyakoribb szédülés fajta. A benignus paroxizmális pozicionális vertigo betegséget a Nobel-díjas Bárány Róbert írta le 1921-ben. A jóindulatú helyzeti szédülést hányingerrel, hányással kísért rövid szédülési rohamok jellemzik, amelyeket mindig meghatározott fejhelyzet, meghatározott mozgás (pl. megfordulás az ágyban, felülés, fejfordítás jobbra vagy balra, stb.) provokál. A benignus pozicionális paroxizmális szédüléses roham tartama rendszerint csak 2-5 sec, de 30 sec.-nál mindig rövidebb. A szédüléses roham ismétlődésére az intenzitás csökken, majd kialszik. A nystagmus forgó jellegű (rotatoros nystagmus) és felfelé ütő nystagmus is lehet. A kiváltó mozdulathoz képest a nystagmus iránya ellenkező irányú mozgásra megfordul. A jóindulató jelyzeti szédülés tünetcsoport enyhe fejtraumát, fejsérülést vagy neuronitis vestibularist követően is megjelenhet. A 6-7. évtizedben ez a szédülésforma a leggyakoribb.

 

A benignus paroxizmális pozicionális vertigo  szédülés oka az egyensúlyszerven belül az otolith rendszer féloldali zavara, az otoconia.

 

otolith betegseg

A szédülés oka, hogy trauma hatására vagy spontán módon levált calcium-karbonát tartalmú mészkristályok kerülnek az utriculusból a félkörös ívjáratokba (90-95%ban a hátsó félkörös ívjáratba). Ettől kezdve bizonyos, meghatározott irányú fejmozgások kóros ingerületi állapotot idéznek elő. Az otolithek fajsúlya nagy, ezért a szöggyorsulás közben tehetetlenségüknél fogva elmozdulnak és kóros ingerületet generálnak, ami szédülésen nyilvánul meg.

 A benignus pozicionális paroxysmalis szédülés kezelésének lényege a pozició tréning, ami az otolitheknek a félkörös ívjáratból való eltávolítását — és egyesek szerint széttördelését célozza. A manőverek videó változata megtekinthető: http://www.neurology.org/cgi/content/full/63/1/150 Vannak centrális vestibularis eredetű pozicionális vertigo- és nystagmus-formák is, amelyek korántsem mind jóindulatúak!


 

 2. Neuronitis vestibularis

neuronitis vestibularisNeuronitis vestibularis esetén kizárólag az egyensúly ideg (n. vestibularis) bántalma jelentkezik, a hallóideg (n. cochlearist) nem érintett. A neuronitis vestibularis a második leggyakoribb vestibularis szédülési forma, előfordulása a időskorban 6. évtizedben tetőzik. A Neuronitis vestibularis hevenyen kezdődő, harmonikus vestibularis tünet együttes, amely igen súlyos vegetatív tünetekkel (hányinger, hányás, émelygés) jár. A neuronitis vestibulárisban a fejmozgás a forgó szédülést és a hányást kifejezetten fokozza, ezért a beteg eleinte igen elesett, ágyhoz kötött, meggyötört állapotban van, esetenként akár halálfélelem is kínozhatja. A neuronitis vestibularisban a javulás az említett vestibularis kompenzációi révén néhány nap, esetleg 1-2 hét alatt következik be.

labyrinthitis tuneteiA neuronitis vestibularis egyértelműen jóindulatú betegség, de visszaesés lehetséges, amit lázas állapot, vírusfertőzés, esetenként alkoholfogyasztás, stb., idézhet elő. Igen ritkán előfordulnak olyan egyensúlyszerv gyulladások (labyrinthitis) is, amelyek a neuronitis vestibularishoz hasonlítanak, de a hallószerv is érintett lehet, így, a hallás is romolhat és fülzúgás jelentkezhet. 

A neuronitis vestibularis pontos oka nem kellően tisztázott. Gyakori az előrehaladott vírusfertőzés (pl. herpes zoster vírus), de a belsőfül keringési zavara is valószínűsíthető. A neuronitis vestibularis kezelése során az első 1-3. napon hányáscsillapítók, nyugtatók szedése, ágynyugalom javasolt. A szédüléses panaszok kezelése mellett a folyadékbevitelre feltétlenül figyelnünk kell, akár infúzió alkalmazásával. Neuronitis vestibularis alatti szédülés során a fejmozgások kerülése ajánlott. A 4. naptól a gyógyszerek csökkentése, majd elhagyása javasolt.

 

3. Ménière szindróma

belsopful betegsegA Méniére szindrómára a hallóideg (n. acusticus) és az egyensúly ideg (n. vestibularis) kórjelei egyaránt megtalálhatók. A Méniére betegség vissza-visszatérő, néhány órás rohamok formájában jelentkezik. Méniére szindrómára jellemző a hirtelen kialakuló fülzúgás és halláscsökkenés, valamint heves vegetatív tünetekkel, főleg hányással kísért forgó jellegű szédülés. A Méniére szindrómában, krónikus tünetként gyakori még a folyamatosan romló hallás, (hallásromlás, halláscsökkenés). Gyakran a Méniére betegséghez személyiségváltozás (a süketeknél gyakori gyanakvás, paranoiditas) is társul. A Méniére betegségben a roham bevezető tünetei a nyomásérzés a fülben, a hangok eltorzulása és zajérzékenység. A Méniére szindrómában és a Méniére betegsében a vestibularis ingerelhetőség roham alatt fokozott, utána átmenetileg kiesik. 

belso szorsejtekA Méniére betegségben nagyothallás csak lassan fokozódik, de sajnos az alacsony, mély (beszéd-) frekvenciákon kezdődik, ezért relatíve hamar problémát okoz. A Meniere betegségben az idegi jellegű hallásvesztésmiatt jellemző a kóros hangosság fokozódás, az un. recruitment jelenség. Meniere betegségben   a tünetek kezdetben féloldaliak, de később 10-30%-ban kétoldalivá válnak, és teljes süketséget okozhatnak. 

A Méniére betegség kórlefolyásának lényeges eleme az endolympha mennyiségének akut megnövekedése, a nyomás fokozódása, a hártyás labyrinth hydropsa (duzzanata).

endolympha hydropsA tüneteket a sóterhelés, a test elsavasodása súlyosbítja. A sószegény diéta és mellette a szervezet bázikus táplálkozása, méregtelenítése javasolt. A Méniére betegség kezelése során a rohammentes intervallumban nikotinés alkoholtilalom, sószegény és lúgosító diéta javasolt.  Ha a kezelés elégtelen, akkor végesetben egyensúlyszerv gyógyszeres roncsolása, vagy fülműtéttel saccotomia vagy az egyensúly ideg átvágása is szóba jöhet.

4. "tengeri betegség", (kinetosis motion sickness)

szedules tengeribetegsegA tengeri betegség egy természetes fiziológiás ingerszédülés, amit járműben való utazás (autózás, hajózás, repülés, űrutazás, stb.) vált ki. A tengeri betegség keletkezésében lényeges szerepet játszik, hogy a szemből és egyensúlyszervből ellentmondó információk jutnak az agyba. Tengeribetegség például, akkor jöhet létre, ha valaki a mozgó autóban olvas, vagy a himbálódzó hajón zárt kabinban tartózkodik. Tengeri betegségben a látási benyomások azt sugallják, hogy nincs mozgás, aminek az egyensúlyszervi és a testből jövő ingerérzések élénken ellentmondanak

Fulcseges szedulesEnnek következménye kínzó szédülés lesz, amihez erőteljes verejtékezés, émelygés és hányás társul.


A tengeri betegség kezelése gyógyszeresen hányáscsillapítók, antiemeticumok (pl. Daedalon®, Torecan®) alkalmazásával történik. A tengeri betegség tünetei csökkenthetők a látási kontroll megtartásával, a fej fixálásával, fekvés során a mozgás irányába eső hossztengely helyes megválasztásával. A tengeri betegség megelőzésében a szoktatásnak az un. "vestibularis tréningnek" lehet szerepe.

 5. Perilympha fisztula

perilympha fistulaA perilympha fisztulát a belsőfül kerekablak membránjának (fenestra rotunda) szakadása okozza, ami szédüléssel, hirtelen halláscsökkenéssel jár. Perilympha fisztula erőlködés, nyomás trauma (barotrauma), búvár-merülés, trombitálás, üvegfúvás stb. idézheti elő. A kerekablak membránjának szakadására hajlamosíthatnak egyes fülműtétek, például előzetes stapedectomia, ami a perilympha fisztula tüneteit mutatják.  A perilympha fisztula kezelése a 2-3 hetes ágynyugalom, a hasprés működtetésének elkerülése (köhögéscsillapítók). Perilympha fisztula rendszerint spontán gyógyul, de esetenként fülsebészi beavatkozás, fülműtét is szükségessé válhat.

 

6. Traumás szédülés

barotraumaKoponya- és nyaki gerincsérülés, valamint nyomás trauma (barotrauma, búvárkodás) után az egyik leggyakoribb panasz a szédülés. A traumás szédülés oka sokszor kevert, mert az egyensúlyszerv károsodása mellett gyakran központi idegrendszeri és pszihés komponensek is előfordulnak. A traumás szédülés leggyakoribb okok az egyensúlyszerv és az agytörzsi magvak rázkódása. Traumás szédülés, egyensúlyzavar ritkábban fordul elő a koponyaalapi piramiscsont törése, a hallóideg (n. acusticus) és az egyensúlyideg (n. vestibularis) károsodása. A leggyakoribb oka a szédülésnek a traumák során leszakadt calcium-karbonát tartalmú mészkristályok okozta otoconia.


I/b.) Centrális vestibuláris szédülés


centralis szedulesA centrális vestibuláris szédülés a perifériás szédülésnél általában kevésbé intenzív, szubjektív szédülésélménnyel és vegetatív tünetekkel jár. A centrális vestibuláris szédülés többnyire tartós, és egyéb idegi neurológiai tünetek is társulnak hozzá. Így az agytörzsi keringészavarban (vertebrobasilaris ischaemia) a szisztémás szédülési epizódot átmeneti látásvesztés, kettőslátás (diplopia), motoros beszédzavar (dysarthria), végtaggyengeség és érzészavar kísérheti. Ha a belsőfülnél is keringészavar lép fel, akkor a centrális vestibuláris szédüléshez halláskárosodás csatlakozhat hozzá. A vizsgálat során agytörzsi tünetekkel együtt jelentkező szabálytalan nystagmust láthatunk, ami centrális eredetű szédülésre utal. Az agytörzsi ischaemiás infarktus igazolására az MRI, az érelváltozások tájékozódó jellegű vizsgálatára pedig az ultrahang vizsgálat alkalmas. Ugyancsak centrális eredetű szédülést okozhatnak a különböző kisagy-hídszögleti daganatok, a sclerosis multiplex és a basilaris migraine (baziláris migrén). A daganat és sclerosis multiplex esetén a szédülés tartósabb vagy krónikusan visszatérő lefolyású, míg a típusos vertebrobasilaris roham csak néhány percig tart.

 

 

II. Diffúz szédülések

diffuz szedulesA diffúz szédülések igen heterogén, sokféle kóroktanú kórképet és tünetcsoportot foglalnak magukba. A diffúz szédülések centrális vestibuláris szédülésektől való elkülönítésük nem egészen éles, mert gyakran szerepel bennük vestibuláris résztényező is, ami mellett a központi idegrendszer vér-, oxigén- vagy glucose-ellátásának zavara, vagy valamilyen endo- vagy exotoxicus állapot a döntő tényező. A diffúz szédülések elhatárolása nem éles, a különféle ájulásokat megelőző állapotok, valamint a vizuális és a testérzési (proprioceptiv) zavarok, valamint a kisagyi működészavarok által okozott egyensúlybizonytalanság felé sem.


 

Gyógyszerek mellékhatásai okozta szédülések


szedules gyogyszerA diffúz szédülés okai között gyakoriság alapján, az első helyen említendők a különféle gyógyszerek mellékhatásai. A gyógyszerek már enyhe túladagolás vagy egyéni túlérzékenység esetén is gyakran okoznak egyensúlybizonytalanságot, szédülést, egyensúlyzavart és inkoordinációt. A gyógyszerkönyvben fellelhető szinte valamennyi gyószszercsoport szerepel a szédülést okozó gyógyszer mellékhatások között. Különleges helyet foglalnak el, a fület és az egyensúly szervet közvetlenül károsító ototoxikus, és vestibulotoxikus gyógyszerek, (streptomycin, gentamycin, salicylatok, chinin, továbbá a diphenylhydantoin és a carbamazepin), amelyek túladagolása esetében a betegek a szédülésen kívül fülzúgásról és halláscsökkenésről is panaszkodnak. A vizsgálatok során többirányú nystagmust, bizonytalan ataxiát és motoros beszédzavart (dysarthriát) is észlelünk. Egyéni túlérzékenység esetén hasonló szédülést és egyensúlyzavart okoznak az antihistaminok, az alkohol, a nyugtatók (különös tekintettel a Seduxenre és a Sevenálra), az antidepresszáns gyógyszerek, a hypnotikumok, antiparkinson szerek, stb. A diffúz szédülés kezelésben a legfontosabb a toxikus gyógyszer adagolásának megszüntetése. A legtöbb gyógyszer okozta károsodás és szédülés visszafordítható, de pl. az aminoglycosid antibiotikumok által okozott toxikus hatás maradandó lehet.

 

Az álló helyzetű ájulás (ortosztatikus hipotónia)

AJULAS SZEDULESAz álló helyzetű ájulás (ortosztatikus hipotónia, orthostaticus hypotensio, syncope, kollapszus) és a szédülés összefüggése jól ismert. Az álló helyzetű ájulás, kollapszus, leggyakrabban a vérnyomáscsökkentő és az erek tágulatára ható szerek (vazoaktív szerek), a vízhajtók, továbbá a nyugtatók, valamint az antiparkinson szerek mellékhatásaként jelentkezik. Álló helyzetű ájulást, kollapszust és szédülést okozhat még a bármilyen okból létrejött súlyosabb vérszegénység (anémia), folyadékhiány (hipovolémia), sóvesztés.  Szédüléssel együttjáró ájulás jelentkezhet alkoholizmusban, cukorbetegségben, diabetesben, Addison kórban, stb is. Az ájulással járó rosszullét megelőzésében segít a felkelés előtti ágytorna és a mindkét alsóvégtag combtőig való rugalmas pólyázása. 

Szívbetegségek okozta szédülés

szedules szívbetegsegSzívbetegségekben a szédülés tartós. A szívritmuszavarokhoz, a szív fejlődési zavarok közül pedig az aorta szűkülethez
(stenosishoz) társul a leggyakrabban szédülés.  
Egyensúlybizonytalansággal, egyensúlyzavarral, szédüléssel járhatnak a súlyos szív dekompenzációs állapotok is.

 

 

Egyéb belgyógyászati betegségek és a szédülés

Az egyéb belgyógyászati betegségek közül szédülés szempontjából a hiperviszkózitás szindróma, valamint a hipoglikémiával, alacsony vércukorszinntel járó állapotok (rosszul beállított cukorbetegség, diabetes, alkoholisták májkárosodása, stb.) a legfontosabbak. Az alap belgyógyászati betegség kezelése többnyire a szédülést is megoldja.
Az endotoxicus állapotok (diabetes, cukorbetegség, urémia és a hepaticus prekóma) és a különböző mérgezések tünettanában szintén gyakori a határozott irány nélküli szédülés. A vírusfertőzés egy részéhez, amelyek nem járnak a neuronitis vestibularis jellegzetes képével, igen határozott, diffúz szédülés társulhat. Szédüléssel, egyensúlyzavarral járhatnak mind a magas vérnyomás és az alacsony vérnyomás.

 

A nyaki gerinc meszesedés és gerinc kopás (Spondylogén vagy cervicogen szédülés)

Gerinc meszesedesA nyaki gerinc meszesedése és gerinc kopása, meghatározott fejmozgás által kiváltott, általában rövid tartamú szédüléses rohamokat, fülzúgást és fejfájást eredményezhet. A  nyaki gerinc meszesedés és gerinc kopás Diagnózist az indokoltnál gyakrabban, és esetenként nem kellő megalapozottsággal mondják ki. A   nyaki gerinc meszesedés és gerinc kopás, diagnózis kórjelzés akkor jogos, ha radiológiailag igazolt súlyos (!), nyaki meszesedés mellett, bizonyos nyak- és fejhelyzetekkel törvényszerűen reprodukálható módon (!) kiváltható, diffúz szédülés, fülzúgás vagy fejfájás alakul ki. A  nyaki gerinc meszesedésben és gerinc kopásban jelentkező szédüléses tüneteket feltehetőleg az okozza, hogy a nyakig csigolyák meszes tüskéi az agytörzsi ereket (artéria vertebralis) vagy közvetlenül mechanikusan nyomják, vagy a nyaki idegek irritációja révén görcsöt idéznek elő bennük. Diffúz szédülésnél és egyensúlyzavarnál a csigolyák degeneratív elváltozásain kívül az artériák scleroticus rendellenességeire és fejlődési variációira is gondolni kell, amelyek közép- vagy idősebb korban hajlamosítanak a hátsó területek vérkeringési zavaraira.
 

A diffúz szédülés differenciál diagnózisa

SZEDULES OKAA látászavar vagy a mélyérzések zavara is egyensúlybizonytalansághoz, szédüléshez és a mozgáskoordináció károsodásához vezethet.
Az alsóvégtagok testérzéseinek (proprioceptiv) zavara, polineuropátia vagy a gerincvelői hátsókötél pályák nyaki gerinc meszesedése is diffúz, szédüléshez hasonló tüneteket okozhat.
Az ilyen egyensúlybizonytalanság, szédülékenység különösen sötétben súlyos. A Parkinson szindrómás, illetve a cerebellaris ataxiás betegek hasonlóképpen egyensúlybizonytalanságról panaszkodnak. Ezek a betegek az "egyensúly-bizonytalanságot" nem a fejükben, hanem a lábukban érzik. A diffúz egyensúlyzavar és szédülés Kezelés elvét az alapbetegségnek megfelelő gyógyszereken kívül a célzott gyógytorna és a járást segítő gyógyászati segédeszközök egészíthetik ki.

 III.  Atípusos (pszichogén) szédülések

PSZICHOGEN SZEDULESA pszichogén szédülés esetén gyakori a szorongás és/vagy a depresszió, valamint a légzésszaporulatra (hiperventilláció) való hajlam. Atípusos pszichogén szédülésnél egyensúlyzavarnál a kezelőorvosnak érdeklődnie kell az esetleges pszichiátriai előzmények után, és fel kell derítenie a szédülést és a társuló egyéb tüneteket kiváltó szituációkat. Tisztázni kell, hogy a szédüléses rohamhoz társul-e pánik érzés, végtag zsibbadás és a légzés frekvenciájának szaporulata? A szubjektíve megélt szédülés nem alkalomszerű, hanem állandó jellegű panasz, annak ellenére, hogy a hiperventilláció és a pánik roham alkalomszerűen jelentkezik. Pszichogén szédülés a markáns pánik szindrómán kívül más, kevésbé jellegzetes tünet együttesek keretében is előfordul.
A pszichogén szédülés és egyensúlyzavar kezelése nyugtatók, antidepresszívumok és támogató pszichoterápia segítségével történik. A szédülés és egyensúlyzavar további kezelése lehet homeopátiával, gyógynövénnyel, akupunktúrával és tornával. 

 


Hova forduljon?

A szédülés, egyensúlyzavar okának a kiderítése a szédülés kezelése, a szédülés típusainak feltérképezése, nagyon gondos szakorvosi feladat. SZÉDÜLÉS KLINIKÁNKON a legmodernebb, legkorszerűbb diagnosztikus eszközök állnak a rendelkezésünkre, hogy az Ön szédülésének okát kiderítsük, és a szédülését kezeljük, gyógyítsuk.  

 Ha szédüléses panaszok valamelyik tünete jelentkezik Önnél, akkor forduljon hozzánk bizalommal!

Dr. Vass Zoltán FÜL ORR GÉGÉSZ ÉS AUDIOLÓGUS szakorvos
SZÉDÜLÉS KLINIKA, Egyensúly központ:  

6724 Szeged, Kálvária tér 16.

Kálvária tér belső oldalán, a templommal szemben.

Fül orr gégészeti magán rendelés:  Hétfő, Szerda 17-19
Bejelentkezés06-70-635 5576,  06 20-397 4144, 

email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Szédülés betegség összefoglalása: Egyensúlyzavar, szédülés (vetigo) és szédülékenység (dizziness) gyakori fülbetegségek. Szédülésben és egyensúlyzavarban forog a világ, szédüléses panaszok jelentkeznek hányással. Egyensúlyzavar szédüléssel és szem tünetekkel jelentkezik (szemteke rezgés, nystagmus). Szédülés ideje másodpercek, percek, hetek, hónapok. Szédülés terhesség alatt is előfordulhat, de vitaminhiány is oka lehet. Szédülés típusa perifériás egyensúlyszerv károsodás, vestibulopátia, centrális szédüléses és pszichés szédülés. A SZÉDÜLÉS, VERTIGO, EGYENSÚLYZAVAR FORMÁI, forgásérzet. Szédülés, egyensúlyzavart tünetei szemtekerezgés (nystagmus), verejtékezés, pulzusszám csökkenés (bradycardia), hányás, magas vérnyomás, sápadtság, hányinger, hányás, halláscsökkenés, fülzúgás, fejfájás migrén. Szédülés oka, az egyensúlyszerv idegi magvak zavara zavara. Diffúz szédülés, dysequilibrium egyensúly bizonytalanság, tünetei állási és járási nehézség, lebegésérzet, ájulásérzet. Diffúz szédüléshez hasonlít a megszédülés (ájulás, praesyncopétól), viszont diffúz szédülésnél tudatvesztés nincs. ATÍPUSOS, pszichés szédülésnél nincs nystagmus, és Romberg pozitivitás viszont van szapora légzés, hyperventilatio. Szédüléssel járó kis ájulások, kollapszus, syncope. Ájulás, a kollapszus tünete verejtékezés, sápadtság, gyengeség. Alacsony vérnyomás (hipotenzió) is szédülést, egyensúlyzavart okoz. Epilepsziás roham vestibularis epilepsia, pszichomotoros zavar is szédülést okoz. Szédülés jelentkezhet pszichomotoros epilepsziás rohamokban is. Egyéb szédülések a VESTIBULARIS EREDETŰ SZÉDÜLÉS, alkohol utáni szédülés, részegek szédülése, szédülékenység, harmonikus és diszharmonikus vesztibuláris tünetek. Centrális vestibularis károsodás, centrális vestibularis zavar, Benignus paroxizmális pozicionális vertigo oka és tünete: nystagmus forgó jellegű szédülés, rotatoros nystagmus. Belsőfül eredetű szédülés benignus paroxizmális pozicionális vertigo, BPPV szindróma kezelése. Neuronitis vestibularis miatti szédülés, vertigo oka az egyensúly ideg, n. vestibularis, károsodása. A hallóideg bántalma jelentkezik, n. cochlearist nem érintett. Ménière szindróma, Méniére betegség visszatérő, rohamokban jelentkező szédülés, hirtelen kialakuló fülzúgás, halláscsökkenés. Méniéres roham tünete a nyomásérzés a fülben, a hangtorzulás és zajérzékenység, recruitment. Diffúz szédülés és centrális vestibuláris szédülések elkülönítése. Pszichogén szédülés és a pánik szindróma is szédüléssel jár. 

Találatok: 64344