Garat

A torok és a garat felépítése, működése


garatA garat felnőtteken 12-13 cm hosszú, felülről lefelé kissé elkeskenyedő, nyálkahártyával bélelt izomcső. 

A garat után következik a tápcsatorna folytatása a nyelőcső és a légutak folytatása  a gége és légcső.

A garatnak három részét különíthetjük el. Ezek az orrgarat, szájüreg (szájgarat) és az algarat.

 

A legfelső rész az orrgarat (nasopharynx, epipharynx)

 

Az orrgarat (nasopharynx, epipharynx) része felülről a csontos koponyaalaptól a lágyszájpad síkjáig terjed.

Az orrgarat az orrfőüregekkel áll kapcsolatban.

Az orrgarat legfontosabb anatómiai képletei, elöl az orr fele vezető nyílások (a choanák), felfele az iköböl alsó fala (sinus shpenoidalis), hátul-felül az orrmandula (tonsilla pharyngea), oldalt a fülkürtök nyílásai (tubaszájadékok), melyeket hátrafele a Rosenmüller árok határol. Elöl-alul helyezkedik el a lágyszájpad.

Az orrgarat nyálkahártyát csillószőrös hám, többrétegű laphám, ill. az orrgaratba való átmenetnél átmeneti hám borítja.

 

A szájgarat, szájüreg (oropharynx, mesopharynx)

 

garat torokA szájüreg, szájgarat a lágyszájpad szintjétől lefelé, a gégefedő széléig terjed. A szájgarat a torok szoroson keresztül a szájüreggel közlekedik.


A szájgarat legfontosabb képletei

A garat hátsó falát a gerinc előtt húzódó rostok és maga a 2-3. nyaki csigolya teste képezi. A szájgarat (mesopharynx) oldalsó falán találjuk az elülső és a hátsó garatívek által közrefogott garatmandulákat és a nyelvgyök és a gégefedő közötti két árkot. A gégefedő nyelvgyöki felszínét is a szájgarathoz sorolják.

A nyálkahártyát többrétegű, el nem szarusodó laphám borítja.

 


 Az algarat (hypopharynx, laryngopharynx) a garat legalsó része  

  

HypopharynxAz algarat (hypopharynx, laryngopharynx) Előrefelé a gégebemenettel közlekedik.

A gége két oldalán egy-egy tölcsér alakú nyálkahártya-tasakot képez, a nyelőcső bemenet (sinus piriformis).

 A gégefedő (epiglottis) felső szélének szintjétől a gyűrűporc lemezének alsó széléig terjed.
Az algarat elülső falán a gégebementet alkotó képletek és a gége hátsó fala helyezkedik el. Az oldalsó falon a garat összehúzódásáért felelős izmok (m. constrictor pharyngis) és a nyelőcső bemenet helyezkedik el.

A gége magasságában az algarat oldalsó falához közvetlenül hozzáfekszik a nyaki fő verőér (a. carotis communis), a fő nyaki gyűjtőér (v. jugularis interna) és a szervezet egyik legfontosabb agyidege (n. vagus).

A hátsó falat izmok, a gerinc előtt futó erős rostok ill. a 3-6. nyakcsigolya teste alkotja. Lefelé az algarat a nyelőcsőben folytatódik. A nyelőcső és az algarat határa a nyelőcső bemenetnél a nyelőcső felső izom gyűrűje.


A nyálkahártyát többrétegű el nem szarusodó laphám borítja.

A garat izmai

garatizmokA garat izomcsöve (garatizmok) két rétegből áll, amelyeknek a feladata különböző.


1./ A körkörös izomréteg (garatfűző izmok, körkörös garatizmok): Ezeknek az izmoknak különleges klinikai jelentőségük van. A részben ferdén, részben vízszintesen futó izomnyalábok, garat izomkötegek között a garat hátsó falánál egy háromszög alakú hiány lép fel, az ún Laimer-háromszög.

Ezen a helyen alakulhat ki az algarat típusos tágulata, divertikulum (Zenker-féle diverticulum, Zenker divertikulum).


2./ A másik izomcsoport hosszanti lefutást mutat (hosszanti garatizmok). A garatcső emelését és süllyesztését három izom pár végzi: A garatcső elcsúszását (több cm-rel!) a laza kötőszövettel kitöltött rostosterek (spacium), teszik lehetővé.

Ezeknek a kötőszövetes tereknek igen nagy a klinikai jelentősége, mivel a fertőzések ezeken keresztül terjedhetnek torok felöl a mellkas fele. 


A garat nyirokkeringése igen gazdag: A garat mögötti izmokban és a nagy nyaki erek mellett elhelyezkedő nyirokcsomó láncolatból állnak. A garat alsó részéből a nyirokelvezetés részben a légcső melletti nyirokcsomókba történik (!). Ennek a garati rákok áttét képződésében van jelentősége. 

 

A garat nyirok (lymphoepithelialis) rendszere

garatmandula A garatban a nyálkahártya hámja és a nyiroksejtek anatómiai és funkcionális szempontból feltűnően szoros együttműködésben helyezkednek el.

Ezt a szöveti kapcsolatot összefoglalóan lymphoepithelialis szövetnek nevezzük.

A táp- és a légutak kezdeti szakaszán, a torok- és orrgaratban különösképpen szembetűnő a lymphoepitheliális szövet jelenléte, mondhatni "lymphoepitheliális szerveket" alkot.

 

 mandula szovettanEzeket az ún. lymphoepitheliális szerveket Waldeyer-féle garatgyűrű néven foglaljuk össze, ill. manduláknak (tonsilláknak, garatmandula, orrmandula) nevezzük.

 

Felülről lefelé haladva a Waldeyer garatgyűrű következő mandulákat tartalmazza:


Orrmandula, orrgarati mandula (tonsilla pharyngea): Az orrmandula, orrgaratmandula páratlan, az orrgarat boltozatában és hátsó falán helyezkedik el.


orrmandulaFülkürti mandula (tonsilla tubaria): A fülkürt mandula páros szerv a fülkürt szájadéka körül helyezkedik el.
Szájpadmandula (tonsilla palatina, garatmandula): A garatmandula, szájpadmandula páros, az elülső és hátulsó garatív között helyezkedik el a torokban.
Nyelvgyöki mandula (tonsilla lingualis): A nyelvgyökmandula páratlan, a nyelvgyökön helyezkedik el.
Oldalsó garatkötegek (plicae tubopharyngicae): Az oldalsó garatfali köteg az orrgaratban és a garatban megközelítőleg függőlegesen húzódnak lefelé, a garat oldalsó és hátsó falának találkozásánál.

 

nyelvgyoki mandulaA nyirokcsomókkal ellentétben a lymphoepitheliális szervekből csak kilépő nyirokerek találhatók.

Mai ismereteink szerint a manduláknak számos feladatát, szerepét ismerjük.
– A mandulák a szervezet kontrollált és védett érintkezési helyeit képezik a kórokozó és antigén külvilággal ("fiziológiás sebek"), immunológiai információszerzés céljából.

 


– A mandulák részt vesznek az immunsejtek, a lymphocyták képzésében. Az aktuális fertőzésekben az antigénekre B- és T-lymphocyták, valamint specifikus hírvivő linfociták,  messenger-lymphocyták és memory-lymphocyták képzése történik.

immunglobulin mandula

 


– A mandulák részt vesznek a specifikus antitestek képzésében.
– A manduláknak nagy szerepük van az aktuálisan immunstimulált lymphocyták kiválasztásában a szájüregben, és a hozzá csatlakozó emésztő rendszerben.
– A mandulák további feladata az immunaktivált lymphocyták képzése, és leadása a vérkeringés és nyirokkeringésbe. Az immunrendszer informálása a szervezet "belső felszínének" kezdeti szakaszán kialakult aktuális antigén-szituációról.

 A mandula krónikus gyulladása gyakran gócként is szerepelhet. Ez az jelenti, hogy a mandulától távol jelentkezik a betegség. Mint pl. hajhullás, kopaszodás, hajritkulás, ízületi betegségek vese betegségek, szívbetegségek, bőrbetegségek


A garat működése


ragas garatA torok és a garat a táplálkozás szolgálatában áll. A táplálék megrágása, feldarabolása torokban történik.

A rágás közben az étel összekeveredik a nyállal, aminek segítségével az étel emésztése is elkezdődik. A nyál lúgos kémhatású. 

A szénhidrátok, a keményítő lúgos közegben  már a torokban és a garatban lebomlik cukorrá.

Az így előemésztett étel a garaton keresztül jut a gyomorba. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a torok és a garat lúgos kémhatású.

Ezzel szemben a gyomorban, a fehérjék emésztéséhez szükséges savas kémhatás található.

Abban az esetben, ha a savas közeg gázos vagy egyéb formában (reflux begtegség) visszajut a gyomorból a garatban, ott igen kifejezett irritáló hatást fejt ki.

Ennek következtében a garatképletek, és a mirigyek megduzzadnak a garatgyulladás különböző kórképeit, és tüneteit hozhatják létre.

  


Gyermek Fül Orr Gégészeti szakrendelés:
Szeged Dr. Vass Zoltán fül orr gégész szakorvos

6724 Szeged, Kálvária tér 16.

Kálvária tér belső oldalán, a templommal szemben.

Dr. Vass Zoltán:   06 20-397 4144

Bejelentkezés:    06 70-635 5576

email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Találatok: 16391