A dohánytermékek füstje 4000-nél több kémiai vegyületet tartalmaz, melyek közül számos rákkeltőt találunk.
A nikotin a legelterjedtebb pszichoaktív drog, egyike a dohánynövény anyagainak.
Képlete: C10H14N2. A nikotin levegőn megbarnuló, lúgos kémhatású, erősen csípős ízű és dohányszagú olajos folyadék.
A szárított dohánylevelek 1-2% nikotint tartalmaznak, de ennek nagy részét eltávolítják magas hőmérsékleten való szárítással.
A nikotin 20-60 mg-ja már halált okozhat.
A dohány nikotintartalmának 30-60%-ka kerül a füstbe és a dohányzás módjától (lassan, gyorsan, tüdőre szívva) függően annak 20-90%-ka jut a szervezetbe.
Kis része a vizelettel kiválasztódik, jelentősebb része a szervezetben lebomlik (a lebontásban elsősorban a tüdő, máj és vese vesz részt).
Erős dohányos szervezetébe óránként 0,01-0,02 gramm nikotin kerül.
A nikotin halálos adagja 0,06 gramm.
Feltehetően a dohányosok valamiféle ellenállásra tesznek szert, miután 10 g dohány, mintegy 2-3 cigaretta halálos adagját tartalmazza (tápcsatornákból való felszívódás útján).
A nikotin egyik fő veszélye, hogy függőséget okoz.
A dohányosok annak ellenére cigarettáznak, hogy káros hatásaival többnyire tisztában vannak.
A nikotinnak mind a kellemes, mind a kellemetlen hatásaival szemben tolerancia alakul ki.
Ismert hogy a nikotinnak hatása van a pszichés állapotra is és megvonása hiánytünetek kialakulását okozhatja.
A dohányfüstben policiklusos aromás szénhidrogének számos fajtája mutatható ki, melyeknek rákkeltő hatását számos tanulmány leírta.
A nikotin maga nem rákkeltő, de az egyik legtoxikusabb alkaloid.
Kis mennyiségben, enyhe mérgezéskor fejfájás, szédülés, hányinger, hasmenés, verejtékezés, szűk pupilla, szapora pulzus (+6–10 ütés/perc) és a vérnyomás enyhe átmeneti emelkedése fordul elő.
Idült nikotinmérgezéskor, pl. erős dohányosoknál: gyomorgyulladást (gastritist), gyomorfekélyt, légúti károsodást okoz, szűkíti az ereket.
Túladagoláskor hányás, hasmenés, izgatottság, végtagremegés, gyengeség, görcsös méhösszehúzódás tapasztalható.
Súlyos mérgezés esetén zavartság, izomgyengeség, erős testhőmérséklet-csökkenés, keringési zavar, pitvarlebegés, vezetési zavarok, szívelégtelenség, rekeszizom bénulás (neuromuszkuláris hatás), görcsök kifejlődése, valamint légzésbénulás (központi idegrendszeri hatás) jelentkezik.
A nikotin hozzászokást (addikciót) okoz, hasonlóan erős függőséget, mint a heroin vagy a kokain.
A vegyület módosítja a dopamin felszabadulást és a mezolimbikus rendszerben sóvárgást kelt, valamint megváltoztatja a noradrenerg aktivitást és a locus coeruleusban az elvonási tünetekért felelős.
A nikotinsav nagymértékű savasodást (acidózist) hoz létre a szervezet szöveteiben.
A dohányzás során beszívott mérgek (kátrány, nikotoin, szén-monoxid-hemoglobin) az acidózis miatt a kötőszövet „megmerevedését” okozhatják.
Az alaprendszer fokozódó elsalakosodásával párhuzamosan ún. szöveti oxigénhiány is felléphet.
A test folyadéktereiben azonban fent kell tartani a normális, kissé lúgos kémhatást.
Ezért a felesleges savakat a szervezet a kötőszöveti elemekből (csontokból, izmokból, ízületekből, érfalakból) kivont un. „bázisokkal” köti meg.
Az állandó szöveti kivonás miatt hiánybetegségek léphetnek fel.
Ilyenek lehetnek a csontritkulás, izomsorvadás, ízületi problémák, erek falának rugalmatlansága, agysorvadás stb.
A megkötött savas zárványokat, a szervet zsír és meszes sók formájában kénytelen megkötni és elraktározni.
Ez a folyamat az erek falában érelmeszesedést, az ízületekben meszesedést (pl. köszvény), az izmokban inakban merevedést ill. rugalmatlanságot eredményez.
A kiváló, kicsaőpdó kristályok miatt vesekő, epekő, nyálkő, foggkő stb alakul ki.
A kötőszöveti sorvadás miatt lágyéksérv, gerincsérv alakulhat ki.
Ezek a károsodások további szerveket érinthetnek, ami az érrendszeri betegségekhez (magas vérnyomás, infarktus, trombózis, szélütés stb), cukorbetegséghez, érzékszervi károsodáshoz (fülzúgás, szédülés, szaglás zavar) vezethet.
A dohányzás során az immunsejtek gyulladásos hormonokat szabadítanak fel, ami miatt a kapillárisok szállítási kapacitása tovább romlik.
Ez a folyamat, a regulációs képességek erőteljes csökkenését vonja maga után, ami szintén a látens acidózis kialakulásához vezethet.
A savasodásra a célzott méréseken túl különböző árulkodó klinikai jelek is felhívhatják a figyelmet.
Hova forduljon?
Ha a dohányzással kapcsolatosan valamelyik tünete jelentkezik Önnél, akkor forduljon hozzánk bizalommal!
Dr. Vass Zoltán
Szakrendelés: 6724 Szeged Kálvária sgt. 51,
Kálvária tér és a Kápolna utca sarkán (Hamburgeres mellett)
Rendellés: Hétfő, Szerda 17-19
Bejelentkezés: 06 20-397 4144
email: Studiomed@invitel.hu
Szakrendelés helye Szeged
.jpg)