Az orrmelléküregek gyulladásai
Általános jellemzők

Az orrmelléküregeinek gyulladás nagyon
gyakori megbetegedés. Úgy becsülik, hogy a közép-európai népesség kb. 5%-a szenved krónikus arcüreggyulladásban.
Klinikailag leggyakrabban - felnőtteknél - az arcüreg (sinusitis maxillaris) érintett, majd a rostasejtek (ethmoditis), a homloküreg (sinusitis frontalis) és az iköböl (sinusitis shenoidalis) következnek. Gyermekeknél a rostasejtek gyulladása áll az első helyen.
Ha több arcüreg betegszik meg, polysinusitisről, ha valamennyi, pansinusitisről (egy- vagy kétoldali) beszélünk.
Az arcüreg gyulladás kialakulásának leggyakoribb formája, amikor az orrfőüreg betegsége terjed rá az arcüregre. Elvileg minden egyszerű nátha esetén megbetegszik az arcüreg nyálkahártyája is („kísérő arcüreg-gyulladás”), legtöbbször azonban klinikai tünetek nem jelentkeznek.
A gyulladást vírusok, és baktériumok hozzák létre, de nagyon gyakran kevert fertőzésről van szó, amihez gombás fertőzés is társulhat. A lefolyást részben immunológiai faktorok (allergia, anergia), részben a kórokozók (virulencia) és a védekező rendszer közti kölcsönhatás módja szabja meg.
Az orr melléküregek szellőzésének zavarát a szervezet elsavasodása is okozhatja. Az arcüregek nyálkahártyájában a méregtelenítési folyamatok során duzzanat és kóros nyákképződés jön létre, mivel a szervezet az orr váladékon keresztül is próbál megszabadulni a feleslegessé vált savaktól, ill. a szervezetben keletkezett és a savak megkötése során kialakult méreganyagoktól.
Az arcüreg-gyulladások kiindulási pontját speciálisan fogbetegség (10%) (gyökércsúcs-granuloma) is képezheti. Elsősorban a 2. kisőrlő és az 1. őrlő fogak betegségéről van szó. A kórokozók többnyire anaerobok, emiatt a sebváladék jellegzetesen bűzös. A beteg fog eltávolítása nélkül nem képzelhető el az arcüreg gyógyulása.

Fürdő- vagy
uszoda-sinusitisről beszélünk, amikor úszás ill. búvárkodás után alakul ki az akut arcüreggyulladás. A vízbe merülés alkalmával, a vízzel kórokozók jutnak az orrfőüregbe ill. a melléküregekbe. A klór irritáló hatása is közrejátszik ennek a kórképnek a kialakulásban.
A kórokozó fajtájától, virulenciájától, a szervezet általános állapotától és az immunológiai reakció milyenségétől függően az arcüregben először hurutos állapot jön létre, ami létrehozza a vizenyős vagy a nyákos arcüreggyulladást. Ha a pangó váladék felülfertőződik, akkor az arcüreggyulladás gennyes formája alakul ki.
A kevert formák előfordulása sem ritka. Az arcüregben létrejövő kóros elváltozások a gyulladás időtartamától is függnek: A lefolyás szerint megkülönböztetünk akut (szubakut) és krónikus arcüreg-gyulladást.

Legjellegzetesebb tünetek a
fejfájás és az
arcfájdalom. Jellemző, hogy a fájdalom lehajláskor, emeléskor, köhögéskor, stb., tehát amikor az arcüregekben fokozódik a nyomás, erősebbé válik.
Akut arcüreg-gyulladásnál a fájdalom sokkal erősebb, mint a krónikus formánál. A krónikus arcüreg-gyulladásnál a fájdalom akár teljesen hiányozhat is. A melléküreg-fájdalomra jellemző továbbá, hogy a
nyomásérzés a koponyában és/vagy a koponya elülső részén

jelentkezik, ami szúró, fúró, pulzáló fájdalom érzet.
Akut gyulladás esetén az érintett melléküreg fölött általában nyomási és kopogtatási érzékenységet figyelhetünk meg (arcüregeknél = az arcon, a fogak felett. Homloküreg gyulladásnál = a homlok tájék érzékeny; Rostasejt gyulladásnál = az orrfelőli szemzug nyomás érzékeny.
Az iköböl gyulladása esetén típusosan a tarkótájon, halántéktájon, ill. fej közepén jelentkezik a fájdalom.
Orr válladékozás:
A féloldali
nátha - főleg felnőttek esetében - mindig gyanús arcüreg-gyulladásra! A
váladék lehet színtelen és különböző viszkozitású. Kezdetben csak
dugul az orrunk.
Ezt követően bő vízszerrű orrváladék jelentkezik. Ha a folyamat tovább romlik, akkor a váladék besűrűsödik, nyúlós üveges fejér színűvé változik. Ez a nyálkahártyában elhelyezkedő kehely sejtek fokozott működése és elszaporodása miatt jön létre.
Ha az orrváladék baktériummal fertőződik, akkor elszíneződik, gennyes, sárga, zöldes, véresen festényezett lesz. Gyakran a váladék törmelékes, többnyire szagtalan, ritkábban bűzös (ilyenkor fog eredetű gyulladásra kell gondolni!).
A
gennycsorgás nemcsak előrefelé, de - elsősorban a hátsó melléküregek gyulladása esetén -
hátrafelé a garat fele is észlelhető. Ez gyakran
ingerköhögést hozhat létre. A gennycsorgást lokalizálva, a kivezető nyílások helyéből következtethetünk a megbetegedett melléküregre.

Gyakori tünet a
gátolt orrlégzés. Agátolt orrlégzés lehet változó, vagy állandó. Egyoldali orrlégzés-gátoltság esetén mindig gondolni kell az arcüreg-gyulladásra. A gátolt orrlégzés miatt igen gyakori a horkolás. A
horkolás további tünetekhez és betegségekhez vezethet.
A duzzadt orrnyálkahártya miatt nem ritkák a szaglászavarok. Fog eredetű arcüreg gyulladás esetén kóros szag érzet is jelentkezhet.
Az orrból kifolyó váladék elsősorban gyermekeknél orrbemeneti ekcémát hozhat létre. Az arcüreg-gyulladáshoz gyakran társulhat
kötőhártya gyulladás is. A
köhögés,
rekedtség és/vagy a
bronchitis a mélyebb légutak megbetegedésére utal.
Az általános tünetek közül leggyakoribb a
levertség,
kedvetlenség.
Láz csak akkor fordul elő, ha általános fertőzöttségről van szó, ill. kezdődő szövődmények jelentkeznek.

Diagnózis felállításához az orr vizsgálata szükséges. A leggyakoribb vizsgálati eljárások az orr közvetlen vizsgálata, orr-endoscopia, Röntgen-vizsgálat, Computer Tomographia (CT), ultrahang-diagnosztika, szondázás, ill. punkció és arcüreg öblítés, az orrváladék bakteriológiai vizsgálata, próbafeltárás és szövetkimetszés.
Az arcüreg gyulladások gyógyszeres kezelésének alapelvei:

a.)
Akut arcüreg gyulladás: Naponta többször nyálkahártya lohasztó
orrcseppeket, spray-ket adunk, elsősorban az arcüregi nyílások felszabadításának célzatával. Gyakran a nyálkahártya lohasztó szereket átitatott vatta-tampon segítségével juttatjuk az orrba.
Hasznos a helyi
meleg alkalmazása (rövidhullám, infralámpa, solux lámpa). Ha a meleget nem érzi a beteg jó hatásúnak, hideg alkalmazása is megkísérelhető. A betegség kezdetén, ha a betegnek még nincs láza, izzasztó pakolások, forró fürdő jó hatású lehet. Rossz közérzet esetén ágynyugalom javasolt. Láz esetén az antibiotikumot lehetőleg csak célzottan adjunk.
b.) Subakut arcüreg gyulladás. Ha egy héten belül a fenti kezelésre nem következik be javulás, szóba jön az arcüreg felszúrása és kiöblítése, esetleg az antibiogramnak megfelelő antibiotikummal történő átmosása. A lefolyástól függően injekcióban is adható antibiotikum. Egyébként az előzőekben ajánlott kezelést is folytatni kell.
c.) Krónikus arcüreg gyulladás. Öblítésekkel lehet megkísérelni a gyógyítást. Állandó katéter (főleg gyermekek esetén) megkönnyíti a kezelést. Amennyiben 6-10 öblítésnek nincs tartós eredménye, műtétileg kell a melléküreget kitakarítani.
Allergiás komponens esetén a kezelést antiallergiás kezeléssel kell kiegészíteni
d.) Mivel az arcüreggyulladások kialakulásában a szervezet elsavasodása is alapvető szerepet játszik a kezelés kulcs eleme a méregtelenítés, lúgosítás és a táplálkozás összetételének pontos megválasztása. Ezt természetes, bázikus kiegészítők alkalmazásával érhetjük el legkönnyebben.
Az általunk elsődlegesen javasolt készítmény 49 különböző bio-termesztett zöldséget, zöld fű, levél és csíráztatott gabona egyedülálló keverékét tartalmazza.
A készítmény több mint 125 természetes vitamint, ásványi anyagot és aminosavat tartalmaz, amely lehetővé teszi a bázisok maximális felszívódását. Különlegesen energizál, segítségével a vér könnyebben veszi fel az oxigént a vízből. Erőteljes oxigén-katalizátor, segíti a sejtek optimális működését. Lúgosítja a testet és megszüntetni a túlzottan savas állapotokat.
Az általunk javasolt port tiszta vízben elkeverve a nap folyamán fogyasztjuk. Ha e termékünket fogyasztja, egyéntől függően akár pár hét alatt már igen kiváló eredményeket lehet elérni a savtalanítás, méregtelenítés és energizálás terén.
További információért kérem tekintse meg a
termékről szóló oldalt ill. a nemzetközi honlapomat.
Egyéb kérdésekben hívjon a 20-397 4144 telefonszámon, vagy keressen e-mailen: studiomed@invitel.hu
Az egyes melléküregek gyulladásának speciális jellemzői

Arcüreg ( sinus maxillaris, sinusitis maxillaris)
A kétoldali arcüreg gyulladás esetén legtöbbször erős fájdalom jelentkezik az arc középső részén ill. az azonos oldali arcfelén. Jellemző a teltségérzés az azonos oldali arcfélben. A szemfogak fölött nyomási és kopogtatási érzékenység jelentkezik. Az arc bőrének kipirul, vérbő. Az érintett oldalon az orrkagylók duzzadtak. Gennyes váladék figyelhető meg a középső orrjáratban ill. az orrfőüreg alján.
A krónikus arcüreg-gyulladás esetén a fájdalom legtöbbször csekély, inkább csak nyomásérzés. Az érintett orrfél eldugul, nyákos, vagy gennyes váladékozás áll fent („féloldali nátha”). A n. infraorbitalis ideg fájdalma. Szaglászavarok (cacosmia), esetleg bűzös orrfolyás. Az orrkagylók duzzadtak, a nyálkahártya duzzadtak, gennyes váladék lehet a középső orrjáratban, az orrfőüreg bázisán, esetleg polipok is képződhetnek. Előfordulhat horkolás.
Rostasejtek (sinus ethmoidealis, sinusitis ethmoidealis)
Az akut rostasejt-gyulladás tüneteire jellemző, hogy a kifejezett fájdalom ritka. Inkább csak nyomás- és teltségérzés jelentkezik a szemek és az orrgyök közötti területen vagy a halántéktájon. Az orrlégzés gátolt, orrváladékozás figyelhető meg. Gyakoriak a szaglászavarok. Az orrkagylók duzzadtak, főleg a középső kagyló területén. Váladékcsorgás figyelhető meg a középső és esetenként a felső orrjáratból is.
A krónikus rostasejt-gyulladás tünetei:
A diagnózis gyakran nehéz, mivel a tünetek nem jellegzetesek. Krónikus (féloldali) nátha, levertség jelentkezik és gyakori a gombócérzés is.
A középső orrjáratban duzzadt a nyálkahártya, polipok is képződhetnek. Váladék figyelhető meg a középső és esetenként a felső orrjáratban, valamint a hátsó garatfalon. A szaglás romlik vagy akár teljesen hiányozhat. Különösen az elülső rostasejtek szerepelhetnek fertőzéses gócként. A pontos diagnózis felállításához elengedhetetlen a computer tomográfia és az endoscopia. Gyakori a horkolás és az akkoz társuló tünetek.
Homloküreg (sinus frontalis, sinusitis frontalis)
Az akut homloküreg-gyulladás tüneteinél legtöbbször erős fejfájást és homloktáji fájdalmat tapasztalunk. A homlok ill. a n. supraorbitalis ideg kilépési helyének megfelelően nyomási, kopogtatási érzékenység jelentkezik. Gennyes váladék figyelhető meg a középső orrjáratban, egészen elöl. A nyálkahártya a középső orrjáratban vérbő és gyakran üvegesen duzzadt.
A krónikus homloküreg-gyulladás jellemzője a gyakran csak enyhe homloktáji nyomásérzés. Nyomásérzékenység a n. supraorbitalis ideg kilépési pontjának megfelelően.
Krónikus féloldali nátha jelentkezik. Szaglási zavar és kóros szagérzet (cacosmia) lehetséges. A nagykiterjedésű homloküregek gyakrabban betegszenek meg, mint a kicsik. Polipok relatíve gyakran képződnek a megbetegedett homloküregben, s innen az orrfőüregbe lóghatnak be, de ez ritkán fordul elő.
Iköböl (sinus sphenoidalis, sinusitis shpenoidalis)
A tünetek legtöbbször nem jellegzetesek:
Gyakori a fájdalom vagy nyomásérzés a koponya közepén, mely a halántéktájakra, vagy a tarkótájra sugárzik ki.
Mély szemfájdalom is előfordul. Az orrlégzés legtöbbször nem gátolt.
Váladékcsorgás a garat hátsó falán vagy a felső orrjáratban figyelhető meg.
Az iköböl gyulladás lehetőségére gondolni gyakran fél diagnózis!
Gyermekkori arcüreg-gyulladás
Hasonló tünetek lehetségesek, mint felnőtteken, de nagyon gyakran fordulnak elő tünetszegény formák is.
A gyulladás formája legtöbbször a krónikus-hurutos gyulladás. Rostasejt-gyulladás már röviddel a születés után lehetséges.
Arcüreg-gyulladás csecsemőkorban nagyon ritka, gyermekkorban 4 éves kortól azonban egyre gyakoribb.
Homloküreg- és iköböl-gyulladást általában csak 5-12 éves kortól látunk. A gyermekkori krónikus-arcüreg gyulladás leggyakoribb 7-12 év között, gyakran felelős másodlagos betegségekért (légcsőhurut és tüdőgyulladás, fejlődési zavarok, tisztázatlan hőemelkedések, gyomor-, bél- és vesebetegségek).
Gyanújelek az ingerköhögés, szipogás, hosszantartó nátha, visszatérő meghűlések, étvágytalanság, fejlődési zavarok.
A diagnózis felállításához a melléküregek röntgen vizsgálata, endoscopos vizsgálat szükséges.
Speciális kezeléshez tartozik az orrmandula műtéti eltávolítása és az érintett melléküreg tartós szellőztetése és öblögetése. Szükség esetén, orron keresztüli endonasalis műtét (a kiterjesztett műtéti beavatkozásoktól lehetőleg tartózkodni kell!).
A melléküregek és a góckérdés
Úgy becsülik, hogy a fejen elhelyezkedő gócoknak csak mintegy 10%-át teszik ki a melléküreg-gyulladások. A gócós betegségek gyakran hajhullást, kopaszodást, szív-, vese-, és izületi problémékat okozhat. A mandulák és a fogak betegségei lényegesen gyakrabban szerepelnek gócként.
Hova forduljon?
Ha az orrpanaszok valamelyik tünete jelentkezik Önnél, akkor forduljon hozzánk bizalommal!
Dr. Vass Zoltán orr- fül- gégész szakorvos
Szakrendelés: 6724 Szeged Kálvária sgt. 51,
Kálvária tér és a Kápolna utca sarkán (Hamburgeres mellett)
Rendelés: Hétfő, Szerda 17-19
Bejelentkezés: 06 20-397 4144