A gégét ért sérülések

A gégét ill. funkcióját számos károsodás érheti. A leggyakoribbak a hang túlterhelése, az altatás során keletkezett intubációs sérülések, külső sérülések, kémiai ártalmak, és a gégébe jutó idegentestek.

A hang túlterhelése

Akut hang túlterhelés

A beteg elmondása szerint ebben az esetben okként a hang extrém túlterhelése szerepel (szurkolók, szónokok, kikiáltók, vagy ha valaki diszkóban megpróbál a partnerével beszélgetni). A beteg hangja rekedt, beszédkor fájdalom jelentkezik.

Jellegzetes tünetek a rekedtség vagy teljes beszédkiesés (dys- ill. aphonia). A kórtörténetből majdnem egyértelmű a diagnózis (de gondoljunk, pl. arra, hogy alkoholista szurkolónak gégerákja is lehet!). A gége indirekt vagy direkt vizsgálata során jellegzetes a hangszalagok vérbősége és/vagy duzzanata, ill. a nyálkahártya alatti bevérzések. A hang extrém túlterhelése miatt, lényegében mechanikus úton jönnek létre az elváltozások. Az erek kitágulnak, folyadék lép a hangszalag és a gége szövetei közé, elindul egy steril gyulladásos folyamat.

A kezelés során a legfontosabb a szigorú hangkímélés, az un. „gégediéta”.

Krónikus hang túlterhelés
 
„Énekes csomó”, (nodulus laryngealis)
Általában olyan személyeknél, jelentkezik, akik foglalkozásukból adódóan sokat használják a hangjukat (pedagógusok, énekesek). Énekeseken nem megfelelő énektechnika következtében alakul ki.  Gyakran jönnek létre hangszalagcsomók gyermekeken és többgyermekes anyákon is. Hangjuk fokozatosan rekedtté válik. További megerőltetés hatására beszédképtelenség lép fel. Az éneklés nehezített, vagy lehetetlen.

Jellegzetes a rekedtség (dysphonia) és az erőtlenné vált hang. A diagnózis felállítása során el kell különíteni az egyéb rekedtséget okozó betegségektől. Teljes beszédképtelenség (aphonia) esetén psychés okokra is gondolnunk kell. Az indirekt vagy mikroszkópos direkt gégevizsgálat során legtöbbször mindkét hangszalagon, típusos helyen, az elülső és középső harmad határán (a hangszalag rezgések legnagyobb amplitúdója helyén) kis csomók alakulnak ki, amelyek a hangszalagok záródását gátolják.

A hangszalagcsomók a hangszalag rezgések legnagyobb amplitúdójának helyén az állandó fokozott igénybevétel miatt, a krónikus mechanikus irritáció következtében jönnek létre.

A kezelés során elsődleges a foniátriai kezelés, hangkímélés, „gégediéta”. Amennyiben a hangszalag csomók már egy bizonyos nagyságot meghaladnak és/vagy fibroticusak, a hangkímélés és a foniátriai-logopediai kezelés általában már nem elég, gége mikrosebészeti beavatkozás szükséges, foniátriai utókezeléssel.

Fekélyek a hangszalagokon (contact ulcus, contact pachydermia)

Ennél a betegségnél is a jellegzetes panaszok a rekedtség, és a beszédkor a gégében jelentkező fájdalom. A diagnózis felállításakor el kell különíteni az egyéb, rekedtséget okozó betegségektől. Ilyen betegségek a hangszalag csomó ill. polyp, postintubácós granuloma, daganat, tbc.

A diagnózis itt is a direkt vagy indirekt gégevizsgálattal történik. Jellegzetesen az egyik oldali hangszalag porc fölött tál alakú kimélyülés jön létre, sánc-szerű szegéllyel, az ellenoldalon pedig reaktív hám felrakódás jelentkezik.

A betegség kialakulásánál az alapvető ok a túl kemény hangindítás (az aryporcok „kalapácsütése”). A kórtörténetben csaknem mindig szerepel a hang túlterhelése, helytelen használata. A dohányzás is lényeges elősegítő tényezőnek látszik.  A kórkép kialakulásában nagy szerepet játszhat a gyomorsav visszafolyása (reflux betegség), ezért ilyen irányban is tanácsos a beteget kivizsgálni.

A kezelés során ajánlott hangkímélést, „gégediétát” a betegek általában nem tartják be, a foniátriai gyakorlatokat nem végzik. A sáncszerű szegély és esetleg a ellenoldalon megvastagodás mikrosebészeti eltávolítása jön szóba (esetleg laserrel), s ehhez kapcsolódnia kell foniátriai kezelésnek. Nagy az újra kiújulásra a hajlam.
 
Altatás során kialakult intubációs sérülések

Akut intubációs sérülések

Altatást követően közvetlenül, vagy rövid idővel a tubus eltávolítása után rekedtség (dysphonia) vagy akár beszéd képtelenség (aphonia), köhögési inger, esetleg véres köpet jelentkezik. Gyakori az altatás után a fájdalom jelentkezik a gégében ill. a nyakban.

A gége vizsgálata során vérömleny látható a hangszalagok és a gége nyálkahártyája alatt.  Előfordul felületes és mély nyálkahártya sérülések, ritkábban a hangszalagok beszakadása és a hangszalag porc-ficama.

 A sérülésé az altatás során az ügyetlen intubaciós kísérlet, kiálló tubus-vezető, a nem megfelelő méretű tubus használata miatt jön létre. Sérülés alakulhat ki a nem kielégítő izom lazítók alkalmazása, vongálás ill. a fokozott nyomás miatti az izom- és az idegbénulások miatt is. Az altatást előkészítő gyógyszerek miatt bekövetkező nyálkahártya-szárazság elősegítheti az altatás során kialakult gégekárosodást.

Felnőttek esetében már kevesebb, mint 48 órai intubációt követően számolni lehet komplikációkkal. Gyermekeknél azt a közepes időtartamot, melynél elsősorban subglotticus nyálkahártya sérüléssel lehet számolni 3 és maximum 7 nap között adják meg.

A véraláfutások és felületes nyálkahártya-sérülések néhány nap alatt maguktól gyógyulhatnak. A n. recurrens nyomás okozta bénulása is visszafejlődhet. A hangszalag szakadását ill. a hangszalag porc-ficamát műtétileg kell ellátni.
 
Krónikus intubációs sérülések (Intubációs granuloma és heges szűkületek)

A panaszok 2-8 héttel az altatás után rekedtséggel és/vagy nehezített légzéssel ill. légszomjjal jelentkezik. Jellegzetes a belégzéskor jelentkező sípoló fulladás, légszomj. A kórtörténet alapján a gégében vagy légcsőben lévő heges szűkületre, granulomára kell gondolnunk, de minden egyéb, felsőlégúti szűkületet okozó elváltozás kizárandó.

 Az indirekt és direkt gége vizsgálat intubációs granuloma esetén típusos. A hangszalagok hátsó harmadának megfelelően látható borsnyi-mogyorónyi vöröses színű granulációs szövet igazolható. A gége bemenet hátsó részének heges szűkülete a kétoldali hangszalag bénulás képét utánozhatja. A hegek a hangszalagokat különböző állásokban fixálhatják. A légcsőben kialakult heges szűkületet ugyancsak jól lehet a mikroszkópos gégevizsgálat során diagnosztizálni. A gége vizsgálati képet a radiológiai vizsgálat jól kiegészíti.

Nem ritka, hogy a gégeszűkület mellett a légcsőben is heges szűkület alakul ki!

Kórok kialakulásában a nem megfelelő módon történő altatás, túl nagy, merev tubus, a mandzsetta rossz gégén belüli helyzete, túl hosszú ideig tartó altatás játszik szerepet. A beteg rossz általános állapota (shock, nyelési inger, hányás) járulékos károsító tényezőként szerepelhet.

A granulomákat mikroszkópos gégemikrosebészeti beavatkozás segítségével, esetleg laserrel távolítjuk el. A beavatkozást foniátriai kezelésnek kell követnie. Nagy a kiújulásra való-hajlam!

A heges szűkületek megoldása bonyolult és nehéz feladat. Általában műtét-sorozatot igényel, nem ritkán állandó kanülviselő marad a beteg.
 
A gége külső sérülései, traumái

A gége sérüléseinél meg kell különböztetnünk tompa és áthatoló erőbehatásokat, ill. nyílt és zárt sérüléseket. A sérülés után azonnal, vagy fokozatosan jelentkezik a rekedtség, nehézlégzés, fulladás, stridor. A fulladásérzés főleg belégzéskor kifejezett. A vérömleny, gége vizenyő (oedema), porcrészek ficama miatt közvetlenül a sérülés után nehézlégzés, fulladás léphet fel, ami akár fulladásos halálhoz is vezethet. A nehézlégzés fokozatosan is kialakulhat a lassabban fokozódó gége vizenyő (oedema), vagy növekvő vérömleny következtében. A beszéd rekedt, nehezített, vagy akár beszédképtelenség is kialakulhat. A sérülés súlyosságától függően vérzések jelentkezhetnek.  A nyelőcső sérülése esetén nyelési fájdalom és nyelési zavarok jelentkeznek. A nyakon légnyak keletkezik, jellegzetes tapintási lelettel.
Ez a típusú sérülés elsősorban közlekedési balesetek alkalmával fordul elő: a volán vagy a műszerfal sérti a nyakat, gégét. A gégeváz direkt sérülése mellett a beható erő a gégét a gerinchez nyomhatja, ezáltal is létrejöhetnek a gégén belüli nyálkahártya sérülések, a porcok törései, sőt az egész gége leszakadhat a légcsőről. Az algarat, nyelőcső bemenet, és a nyelőcső felső szakasza is zúzódhat. A környező erek és idegek is sérülhetnek.

Sportsérülések (tenyéréllel, boxerrel való ütés), és akasztási kísérlet is létrehozhat gégesérülést.

A kezelésnél a szabad légutak biztosítása a legelső feladat. Gége vizsgálat után akár légcsőmetszés árán is biztosítani kell a levegő útját. A kínzó köhögési ingert csillapítani kell. Emellett a szükséges intenzív kezelési eljárásokat is be kell vezetni, shocktalanítás, infúziók, antibiotikum, vizenyő csökkentése stb. Enyhébb sérülés után is tanácsos intézeti megfigyelésre felvenni a beteget a lassan fokozódó gége vizenyő (oedema), ill. lassan, fokozatosan növekvő vérömleny lehetőségének kizárása miatt.

Hova forduljon?

Ha bármelyik tünet jelentkezik Önnél, akkor forduljon hozzánk bizalommal!

Dr. Vass Zoltán fül- orr- gégész szakorvos Szeged

Szakrendelés: 6724 Szeged Kálvária sgt. 51,
Kálvária tér és a Kápolna utca sarkán (Hamburgeres mellett)
 

Rendelés:  Hétfő, Szerda 17-19
Bejelentkezés:   06 20-397 4144

email: Studiomed@invitel.hu

Felnőtt és gyermek fül- orr- gégészet helye Szegen: