A gége funkcionális zavarai

A gége funkcionális zavara létrejöhet a gégét beidegző idegek, a gége izmainak és izületeinek károsodása és funkcionális zavarainak következtében. Károsodhat a hangadás (dysphonia, aphonia) és/vagy nehézlégzés (dyspnoe) alakulhat ki.

A hangképzés zavarai több okból alakulhatnak ki: 1./ atípusosan rezgő hangszalagok, vagy 2./ extrém módon fokozott vagy éppen csökkent mértékű levegő-átáramlás a hangszalagok között tiszta hang helyett fokozott mértékű zaj keletkezését eredményezi. A hangot, ill. a keletkező zajt endoscoposan, stroboscoposan, nagy sebességű kamerával és phoniátriai módszerekkel lehet értékelni.

 Légszomj, fulladás léphet fel, ha a légcső keresztmetszete 1/3-ával, felével beszűkül. Fizikai megerőltetés hatására az oxigén-hiány drámaian fokozódhat. Csecsemők esetében 1 mm-es nyálkahártya duzzanat a keresztmetszet több mint 50%-os beszűkülését okozza, ugyanez felnőtteknél csak 3 mm-nél nagyobb duzzanat hatására következik be. 
 
A hangszalagok működésük közben vagy bénulás kapcsán különböző állást vesznek fel. A vonatkoztatási egyenes a hangrés tengelye. A leggyakoribb hangszalagállások a paresisekben a paramedian állás ami, recurrens-paresisre jellemző. A n. laryngeus sup. és inf bénulásakor a gége intermedier állásban áll a belső és külső gégeizomzat komplett bénulása miatt.
Egy- vagy kétoldali hangszalag bénulása (recurrens-paresis) a n. laryngeus inf sérülésekor alakul ki. Az érintett oldalon valamennyi belső gégeizom bénul. A záró izomzat ereje az egyetlen hangrésnyitóét, a m. cricoarytaenoideus posteriorét meghaladja és a külső m. cricothyreoideus (a n. laryngeus sup. ramus externusa idegzi be) a bénult hangszalagot megfeszíti, paramedian állás jön létre. A jobb oldali n. recurrens az a. subclaviát kerüli meg elölről hátrafelé, s a légcső és nyelőcső között jut vissza a gége hátsó felszínére. A bal oldali n. recurrens az aorta-ívet kerüli meg és így jut hasonló módon a gégéhez.
  
Féloldali hangszalag bénulás (recurrens-bénulás)

A kórtörténetben gyakran pajzsmirigy műtét szerepel. A beteg arra panaszkodik, hogy hangja erőtlen, rekedtes, nem tud énekelni. A köhögés szintén erőtlen. A rekedség akut bénulás esetén kifejezett, később a hang javul az ép hangszalag „túlkompenzálása” következtében. Légszomj nincs, legfeljebb csak kifejezett testi megerőltetés hatására.

 Az indirekt gégevizsgálat után a diagnózis egyértelmű. Rejtett elhelyezkedésű és a gége-izületre terjedő, a hangszalagot fixáló gége- és nyelőcső bemeneti tumorra gondolni kell, ezeket direkt vizsgálattal, a gége mikroszkópos vizsgálatával kell kizárni. A vizsgálatkor a bénulást létrehozó okok elkülönítése fontos. Ehhez beható gégevizsgálati, ideggyógyászati és radiológiai kivizsgálás szükséges.

Az egy- vagy kétoldali gégebénulás leggyakoribb okai a strumma-, nyelőcső műtétek, mellkasi gyulladások, daganatok, a nyaki verő és ütőerek tágulatai, nyelőcső daganatok, szív tágulatok, tüdő-tbc, mellhártya meszesedések, nyaki sérülések, fertőzések, toxikus károsodások, altatás szövődményei. Ideggyógyászati betegségek (sclerosis multiplex, bulbaris paralysis, agydaganatok, stb.)

Kezelés során elsősorban az alapbetegséget kell kezelni. Amennyiben az alapbetegség kezelése nem hoz kielégítő eredményt, ill. az alapbetegséget tekintve van értelme a hang javításának, phoniátriai kezeléssel jó eredmény érhető el. Ennek az a célja, hogy a jól működő hangszalag kompenzatórikus mozgását elősegítsük. Ha a kiváltó ok átmenetinek látszik, az izom-sorvadás megelőzésére elektromos inger-kezelés is szükséges. Az ideg-regeneráció elősegítésére B-vitamint is szokás adni.

Kétoldali gége bénulás, kétoldali recurrens-bénulás,

Akut esetben a beteg erősen fullad, ha nem akut esetről van szó, fizikai megterhelés hatására jelentkezik a légszomj. Gyakori, hogy pajzsmirigy műtét után nem tudják felébreszteni a beteget. Az is előfordul, hogy műtét után rövid ideig viszonylag kielégítő a légzés és csak utána jelentkezik a fulladás.
A hangrés beszűkülése miatt nyugalmi (vagy testi megerőltetés hatására jelentkező) légszomj, súlyos esetben fenyegető –életveszélyes állapot jöhet létre. Sokszor messziről hallható, belégzéskor jelentkező légszomj, ami testi megerőltetés hatására és alváskor fokozódik. Kezdetben rekedtség, majd gyenge, leheletszerű hang.

Sokszor már a beteg panaszai alapján nyilvánvalóan következik a diagnózis (pl. műtét után). Egyébként gondolni kell minden olyan betegségre, mely felső-légúti szűkületet okoz: gége oedema, daganatok, idegentestek; valamint cardiorespiratoricus elváltozásokra. Már egyszerű gége vizsgálat alapján felállítható a diagnózis, ezt követően azt kell tisztázni, hogy mi okozza a bénulást.

A kezelés során előtérbe kerül a légszomj megszüntetése. Gyakran sürgős légcsőmetszés válik szükségessé. Amennyiben spontán javulás nem következik be, hangréstágító műtéti beavatkozás jön szóba (legkorábban 1/2 évvel, de inkább 10-12 hónappal a bénulás kialakulása után).

A nyaki műtétet követően az operatőr - talán presztízs okokból - nehezen ismeri el a recurrens-paresis nyilvánvaló tényét. Amennyiben mód van rá (nyugalomban a légszomj nem nagyon kifejezett), igyekszik elkerülni a légcsőmetszést. Ezért minél előbb gégész szakorvos véleményét kell kérni.

 

Hova forduljon?

Ha bármelyik tünet jelentkezik Önnél, akkor forduljon hozzánk bizalommal!

Dr. Vass Zoltán gégész szakorvos
 

Szakrendelés: 6724 Szeged Kálvária sgt. 51,
Kálvária tér és a Kápolna utca sarkán (Hamburgeres mellett)
 

Rendelés:  Hétfő, Szerda 17-19
Bejelentkezés:   06 20-397 4144

email: Studiomed@invitel.hu

Felnőtt és gyerek fül- orr- gégészeti szakrendelés helye Szeged: