→Kattints ide, itt a megoldás ←
A reflux betegség
A reflux betegség a leggyakoribb emésztőrendszeri megbetegedés, tüneteit a népesség közel fele tapasztalja.
A kórképet elsőként Dr. A. Winkelstein írta le 1935-ben, aki a nyelőcső nyálkahártya eltérést a gyomor savas váladék károsító hatásával hozta összefüggésbe. A reflux oesophagitis (nyelőcső reflux) megjelölés dr. Allisontól származik, aki 1946-ban felismerte, hogy a nyelőcső nyálkahártya-sérülés kialakulásában a reflux mechanizmus szerepe alapvető.
Sokan úgy gondolják, hogy a gyomorégés az étkezés természetes velejárója. Bár gyakran észleljük étkezés után, esetleg étkezések között, kiváltó oka mégsem maga az étkezés.
A szakirodalom a reflux-betegséget "álarcos fojtogatónak" is nevezi, hiszen gyakran más betegségek tüneteinek hátterében áll.
Magyarországon a betegség alig ismert, és sokszor a kezelt betegek sincsenek tisztában gyógyulásuk és a reflux kezelésének lehetőségeivel.
A reflux egészséges embernél, természetes körülmények között is előfordulhat ilyenkor még, panaszt nem okoz. Ekkor még a nyelőcső nyálkahártyát védő és károsító tényezők egyensúlyban vannak. Ha ez az egyensúly felborul, és a folyamat állandósul, kialakulnak a reflux betegség tünetei.
A reflux következtében jelentkező panaszok, tünetek, esetleg szövődmények összességét nevezzük a reflux betegségnek. Az angol elnevezés (Gastro-Oesophageal Reflux Disease) alapján GERD-nek is nevezik a szakirodalomban.
A reflux betegség, a GERD a tápcsatorna felső szakaszának összetett működési zavara, eredményeképpen a gyomorsavakkal és emésztőnedvekkel elkeveredett gyomor- és nyombél-tartalom, a normális haladási iránnyal ellentétesen, felfelé visszajut a nyelőcsőbe, ahol kellemetlen tüneteket és végső esetben szervi elváltozásokat, nyálkahártya-gyulladást okoz.
Legnyilvánvalóbb tünete a visszafolyt váladék okozta rendszeres, gyakori gyomorégés, a szegycsont mögött jelentkező égő fájdalom, fulladás-érzés.
Gyakoriság
A reflux betegség kb. 80% -a tünetmentes, un. aszimptomatikus reflux betegség, ahol direkt reflux-ra utaló jelek nem tapasztalhatók.
Ismert hogy a legtöbb baba evés után “büfizik”, ami valójában egyfajta reflux. Jó hír viszont, hogy a csecsemők 90 %-a idővel kinövi ezt a jelenséget.
A kórkép gyakorisága a negyvenedik életév fölött rohamosan nő. A magyar felnőttek 55%-a valamilyen gyakorisággal a reflux-betegség tüneteiben szenved. A lakosság 28%-a fokozottan veszélyeztetett.
A kórkép különböző súlyosságú stádiumai közül az enyhe formák a gyakoribbak, az esetek 60 %-át teszik ki.
Érdekes módon, a savas gyomortartalom bizonyítható visszafolyásának (reflux) ellenére hámsérülések (eróziók, felmaródások, fekélyek) csak az esetek 30-40 %-ában jelennek meg, mintegy alapját képezve az esetek 5-20 %-ában a nyelőcsövet érintő szövődmények kialakulásának.
A teljes lakosság akár 7 %-a érez minden nap gyomorégést. A terhes nők több mint 48 %-ának vannak refluxra utaló tünetei.
Tünetek
A reflux betegség gyakran más kór álarca mögé bújva jelentkezik (aszimptomatikus reflux). A reflux betegség leggyakoribb tünetei a gyomorégés, melyről a betegek 83 %-a számol be.
A savas gyomortartalom visszaáramolhat a garatba és a szájüregbe (regurgitáció), ami miatt mellkasi fájdalom, nyelési nehezítettség és fájdalmas nyelés is jelentkezhet.
Az atípusos, nem emésztőszervi jellegű tünetek közül 47 %-ban a köhögés, 35 %-ban a hörghurut, 16 %-ban az asztma és 10 %-ban a krónikus rekedtség színezheti a kórfolyamatot.
A tünetcsoport alapvetően az emésztőszervek felső részének mozgászavarán alapszik, ezért az sem meglepő, hogy az esetek 20-25 %-ában társulhat emésztési, ún. “dyspepsiás” panaszokkal, mint émelygés, teltségérzet, hányinger, puffadás.
Mivel a gyomorsav keletkezési helye csak a gyomor, ezért a nyelőcső fala nincs felkészülve a gyomorsav erős maró hatásának kivédésére, így ott a sav, égő fájdalmat okozhat.
A gyomorégés tehát valójában a nyelőcsőből származó égő, fájó érzés. Kiváltó oka általában a nyelőcső és gyomor közötti záróizom elégtelen működése.
A reflux betegség okozhat mellkasi fájdalmat, amely a utánozhatja koszorúér eredetű szívbetegség tüneteit is. A betegek a szegycsont mögött szorító vagy égető érzést jelez, amely a hátba, állba, karokba vagy nyakba sugárzik.
Az is jellemző, hogy a gyomortartalom kisebb mennyiségben visszajut a szájba. Az éjszakai saváttörésnek is nevezett jelenség a gyomorégésre panaszkodó betegek mintegy 80%-ának keseríti meg az éjszakai pihenését.
A nyelőcső károsodás mellett az éjszakai savas visszafolyás veszélye lehet, hogy ha a folyadék a légcsőbe, majd a tüdőbe jut.
Itt visszatérő tüdőgyulladást, krónikus hörghurutot idézhet elő. A légúti tünetek közé tartozik az asztma, a krónikus köhögés, krónikus garat gyulladás az arcüreg-, tüdő- és gégegyulladás, valamint arekedtség.
Fül-, orr-, gége betegségek és a reflux
A savas reflux a fül-, orr-, gégészet területén is számos betegséget okozhat, mint krónikus köhögés, ismétlődő csuklás,torokfájás, rekedtséggel járó gégegyulladás, ami gyakori torokköszörüléssel, és a hangszalagok megvastagodásával járhat együtt.
Ez utóbbi tünetek oka, hogy a garat és a gége a gyomorból visszaáramló sav károsító hatásával szemben még a nyelőcsőnél is gyengébb védelemmel rendelkezik.
Gyakran a beteg kaparó, szorító gombócérzésről számol be, sűrű tapadós nyákképződéssel. Afülbe sugárzó fájdalom is igen gyakori panasz.
A garat, gége, orrmelléküregek nyálkahártyája alapvetően lúgos kémhatású. A kémhatás savanyú irányba való eltolódása miatt a nyáktermelő mirigyek megduzzadnak. A grízszerűen megduzzadt mirigyek fokozottan, sűrű nyákot képeznek, ami feltapadva igen kellemetlen krónikus panaszokat okozhat. Gyermekeknél a lecsorgó váladék, főkként este jelentkező köhögést, gyakori, visszatérő hurutot okoz.
Félrevezető tünetként a reflux asztmát is utánozhat. Több felmérés bizonyította, hogy az asztmás betegek esetében a reflux előfordulása messze meghaladja a teljes lakosság körében kimutatható előfordulási arányt.
A reflux betegség emellett asztmás roham kiváltója is lehet, így a két betegség egymást erősítve, egyre súlyosbodó tünetekhez és problémákhoz vezethet.
Mindezeken túl a nyelőcső és a hörgőfal kóros beidegződései is magyarázatot adhatnak arra, hogy a savas visszaáramlás a nyelőcsőben fokozza a légutak érzékenységét, ami asztmás betegnél újabb rohamot okozhat.
Végül a "vészjósló" tüneteként, nyelési nehezítettség, hányás, fogyás, vérzés, a betegség súlyos szövődményei is jelentkezhetnek.
Kórlefolyás
A gyomor speciális sejtjei vízből és a konyhasó kloridionjaiból sósavat termelnek, míg a szabadon maradó nátriumionok a sejtlégzés során képződő szén-dioxiddal pufferhatású nátrium-bikarbonátot alkotnak.
A két folyamat párhuzamos: minél több sósav képződik a gyomorban, egyidejűleg annál több bázis jön létre.
Amikor a savas gyomortartalom a vékonybélbe kerül, a hasnyálmirigy és az epehólyag erősen bázikus emésztőnedvei semlegesítik azt, így végső soron a bázisokból és a sósavból ismét konyhasó, víz és szén-dioxid képződik.
Mivel a semlegesítés rendszerint a folyamat során képződőnél több bázist igényel, a szervezet a bázisok tartalékolására kényszerül, ehhez azonban bázikus élelmiszerek kielégítő mennyiségű bevitelére van szükség.
Az egészséges, teljes értékű táplálkozás sok bázisképzőt (K, Ca, Na, Mg) tartalmazó gyümölcsökben és zöldségfélékben gazdag, amivel elkerülhető a túlsavasodás.
A gyümölcsökben található szerves savak szén-dioxiddá és vízzé bomlanak le, míg a bázikus elemek megmaradnak. Ha fokozott savasodás jön létre kiegészítő bázis bevitelre is szükség van.
Hajlamosító tényezők a betegségre
Refluxra hajlamosíthat a megnövekedett hasűri nyomás (kövérség, szűk ruha, terhesség), lefekvés előtti étkezés, kávé, alkoholfogyasztás, dohányzás, bizonyos gyógyszerek, vízszintes testhelyzet.
Néhány étel fogyasztása szintén összefüggésbe hozható a GERD-el: Ilyenek a citrusféle gyümölcsök, narancs, citrom, csokoládé, zsíros és sült ételek, mentol, fűszeres ételek, paradicsom alapú ételek (pl. spagetti szósz, chili, pizza, stb.), paradicsomlé, kávé, tea, kóla, szénsavas üdítők.
A rekeszizomsérv is hozzájárulhat a GERD kialakulásához. A rekeszizomsérvről akkor beszélünk, amikor a gyomor felső része a rekeszizom fölé türemkedik. A rekeszizom segít az alsó nyelőcsövet záró izomnak visszatartani a savat a gyomorban. Ily módon a rekeszizomsérv hozzájárulhat a GERD kialakulásához. A rekeszizomsérv bármely korban előfordulhat és igazolt, hogy 50 év felett nagyon sok egészséges embernél is kimutathatóan jelen van a sérv.
Szövődmények
A reflux betegség kapcsán kialakult szövődményes betegségek a nyelőcsőgyulladás, nyelőcsőfekély mely során felületes nyálkahártya-sérülések, vagy mélyebb hámsérülések, fekélyek alakulhatnak ki.
A nyelőcső hegesedés, szűkület, rendszerint a nyelőcső alsó harmadában alakul ki és a betegek 10-20 százalékában figyelhető meg. Vérzés, a nyelőcső-gyulladásos betegek kevesebb, mint 5 százalékában lép fel. Sajnos rákmegelőző állapotok is kialakulhatnak.
Kivizsgálás
A reflux-betegség esetén a legkorszerűbb vizsgálati módszer a felső tápcsatorna tükrözése az ún. endoszkópia.
Ezzel a módszerrel a nyelőcső közvetlen megtekintésére, a szövettani vizsgálatra nyílik lehetőség.
A nyelőcső röntgenvizsgálata sokat 
veszített jelentőségéből és elvégzése gyakorlatilag csak nyelési nehezítettség, az endoszkópiai számára átjárhatatlan nyelőcsőszűkület eseteiben, valamint műtéti beavatkozás eseteiben indokolt.
Igen érzékeny vizsgálati módszer az ún. 24 órás pH- monitorozás, melynek során, az orron át a nyelőcsőbe bevezetett szonda segítségével mérni lehet a nyelőcsőben uralkodó savi viszonyokat.
Kezelés
A gyomorégésben szenvedő embereknek nem kell tűrniük a szenvedést. Az étkezés és az életmód terén bevezetett változtatások, a szervezet általános savtalanítása, valamint az orvos által felírt savtermelést gátló gyógyszerek a legtöbb betegnek megkönnyebbülést jelentenek.
Mi a kezelés célja?
Enyhe esetekben a kezelés célja a panaszmentesség elérése. A nyelőcső hámsérülése, a fekély esetében további cél a nyálkahártya-eltérések gyógyítása és a szövődmények megelőzése.
A reflux betegség kezelésében jelentősége lehet a nyelőcső alsó végét záró körkörös izom megfelelő összezáródását gátló ételek és gyógyszerek kerülésének is.
Kerülni kell a zsíros ételeket, a csokoládét, az alkoholfogyasztást, fűszereket, kávét, teát a dohányzást.
Mellőzük a theophillin és nitrát hatóanyagú gyógyszereket és bizonyos vérnyomáscsökkentők szedését is.
Egyes gyulladáscsökkentők a nyelőcső falát károsítják, és elhúzódóvá teszik a gyógyulást. A testsúlycsökkentés, valamint az ágy feji végének 15 cm-rel való megemelése hasznos lehet. Sokat segíthet tüneteinken a késői vacsorák mellőzése is.
Reflux diéta
A reflux betegségnél fontos a rendszeres, kis mennyiségű étkezés. Kerüljük az erős fűszereket, a savas ételeket, az alkoholt, valamint a dohányzást.
Fogyasszunk reggelente valamilyen frissen facsart zöldség vagy gyümölcslevet (citrusfélét ne), egy pohár gyógyteát vagy néhány szem gyümölcsöt. Nagyon jók a gabonák, a pelyhek és a müzlik, az élőflórát tartalmazó natúr joghurt és kefir, valamint a növényi eredetű tejek.
Ebédre mindig együnk meleg levest, főzeléket vagy salátát. A nyers zölddel elfogyasztott hús kevésbé hizlal, mint a hagyományos köretek.
Délután is együnk nyers zöldet vagy gyümölcsöt és 6 óra előtt fejezzük be a nehéz étkezést.
Lefekvés előtt egy gyümölcsöt, egy joghurtot vagy egy salátát még elfogyaszthatunk. Igyunk napi 2 liter szűrt vizet, gyógyteát vagy szénsavmentes ásványvizet.
Tartózkodjunk a szénsavas, cukros „üdítő” italok fogyasztásától, mivel ezek fokozzák a szervezetben a savszintet.
Kiegészítő bázikus készítmények szedése
Sok beteg esetében a diéta önmagában már nem elegendő vagy a napi terhelések nem küszöbölhetők ki teljes mértékben, ilyenkor jöhet szóba a kiegészítők használata:
Olyan kiegészítők használatát javasoljuk, amelyek természetes alapanyagokból pótolják a kiesett bázisok és megkötik a felesleges savakat.
Az általunk elsődlegesen javasolt készítmény 49 különböző bio-termesztett zöldséget, zöld fű, levél és csíráztatott gabona egyedülálló keverékét tartalmazza. A készítmény több mint 125 természetes vitamint, ásványi anyagot és aminosavat tartalmaz, amely lehetővé teszi a bázisok maximális felszívódását.
Különlegesen energizál, segítségével a vér könnyebben veszi fel az oxigént a vízből. Erőteljes oxigén-katalizátor, segíti a sejtek optimális működését. Lúgosítja a testet és megszüntetni a túlzottan savas állapotokat. Ez a bázikus por, nemcsak a szervezetben keletkezett savas túlsúlyt képes kompenzálni a vérben, hanem a gyomorsav megkötésére is alkalmas.
Az általunk javasolt port tiszta vízben elkeverve a nap folyamán fogyasztjuk. Ha e termékünket fogyasztja, egyéntől függően akár pár hét alatt már igen kiváló eredményeket érhet el a savtalanítás, méregtelenítés és energizálás terén.
További információért kérem tekintse meg a
termékről szóló oldalt ill. a nemzetközi honlapomat.
Egyéb kérdésekben hívjon a 20-397 4144 telefonszámon, vagy keressen e-mailen: studiomed@invitel.hu
Gyógyszeres kezelés
A GERD gyógyszeres kezelésének célja a nyelőcsőbe jutó savas gyomortartalom irritáló hatásának csökkentése, amelynek módszere – az életmódbeli változtatások mellett – a gyógyszeres terápia.
A leghatékonyabbak a savelválasztást, vagyis gyomorsavképződést csökkentő gyógyszerek.
Bizonyos gyógyszerek, mint például a savlekötők, a savhatást közömbösítők csak enyhe, és közepesen súlyos refluxbetegség esetében alkalmazhatók sikeresen.
Ilyen enyhe panaszok esetén savlekötő gyógyszerek recept nélkül is kaphatók, de hatásuk csak ideig-óráig tart.
Ma a protonpumpa-gátlók csökkentik leghatékonyabban a gyomorsav elválasztást. Az új generációs protonpumpa gátlóknak gyors, egyenletes a hatásuk, már az első 24 órában jelentősen enyhítik vagy akár meg is szüntetik a refluxos panaszokat.
A savcsökkentő gyógyszerek nem gátolják meg teljesen a gyomorsavtermelést, így továbbra is megmarad az a savas közeg, amely biztosítja az emésztőenzimek működését.
Az esetek 80%-ában a betegség hosszú távú kezelést igényel a visszaesések miatt. A kezelést a tünetek alapján választjuk meg. Enyhe esetben (hetente étkezés után 1-2 epizód) folyékony gyomorsavkötők adása megengedett.
A jelenleg elfogadott korszerű kezelési elv szerint egy gyomortükrözéses vizsgálat elvégzése után folyamatosan csökkenő adagban 8-12 hétig szükséges a gyomorsavtermelést gátló gyógyszer szedése. A gyomortükrözést a szövődmények kizárása miatt kell elvégezni.
Műtéti megoldásra is lehetőség van, erre azokban az esetekben van szükség, amikor a fenntartó terápiára hosszan kell számítani, elsősorban fiatal emberekben. A műtétet szakorvosok ajánlására, részletes kivizsgálás alapján, speciálisan felkészült intézetekben végzik.
A jelentős kiújulási arány miatt általában fenntartó kezelésre is szükség lehet, melynek során szintén a protonpumpa-gátlók bizonyultak a leghatékonyabbaknak. Súlyos, gyógyszeres kezelésre nem reagáló betegség, vagy bizonyos szövődmények esetén sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.
.jpg)