A fülzúgás, más néven fülcsengés, vagy tinnitusz, hanginger hiányában fellépő hangérzet. Azaz a fülzúgás egy olyan hangérzet, amelyet a beteg annak ellenére észlel, hogy közben külső hang inger nem hat rá.
Az érintett időnként, vagy tartósan különféle hangokat hall a fülében, ill. a fejében.
Ez a hanghatás lehet például morajlás, kattogás, sistergés, sípolás, dübörgés, suhogás. Egyesek olyan zajhoz hasonlítják, mint a magasfeszültségű vezeték zúgása, vízcsobogás, repülőgépzaj, motorhang.
Egyidejűleg többféle hang is felléphet. A hallott zaj erőssége nagyon egyéni. Legtöbbször csendes környezetben a legkellemetlenebb. Tartós fennállása esetén gátolhatja az elalvást, a koncentrálóképességet, egyre jobban zavarhatja a mindennapi életet.
A tünet lehet egy- vagy kétoldali, átmeneti vagy tartós.
A fülzúgás formái lehetnek egyszerűek vagy összetettek. A hangérzet lehet mély vagy magas, néha pulzáló, gyakrabban állandó jellegű.
A fülzúgás időnként egészséges egyéneknél is jelentkezhet, néhány percig tart és spontán szűnik. Súlyos és sokáig tartó fülcsengés alvászavart, fáradtságot és csökkent koncentrálóképességet okozhat.
A tinnitusz általában a hallásvesztés kezdetén jelentkezik a fülben. A hallásvesztés mértéke lehet egészen enyhe is, az öregedés velejárója, zajártalom, vagy másfajta kóros elváltozás.
A fülzúgás nem különálló betegség, hanem tünet együttes, amelynek két formáját különböztetjük meg:
Objektív és szubjektív fülzúgás
Objektív a beteg fülzúgása, ha a zúgás az orvos vagy más személy számára is hallható, vagy ha pulzáló jellegű. Kiváltó tényezői származhatnak az ér- és keringési rendszerből és kiválthatják fülkürt eltérések, de létrehozhatják a dobüregi izmok működési zavarai is.
Objektív fülzúgás esetén a hanghallásokat leginkább a fej és a nyak ereinek speciális elváltozása, vagy a középfül és a szájpadlás izmainak fokozott mozgása okozza. Ezek nagyon ritkák.
A szubjektív fülzúgás mások számára nem érzékelhető, fizikai eszközökkel nem mérhető. Lényegesen gyakoribb az objektívnél.
Okozhatja: a belsőfülből (cochlea), eredő és a belsőfülhöz haladó hallópályák és a hallókéreg működési zavara. Mivel a hallókéreg működése a lelki működésekkel is kapcsolatban áll, a fülzúgás esetenként nem testi betegség, hanem lelki egyensúlyvesztésre figyelmeztető vészjelzés is lehet.
Fülzúgás előfordulása
Az Egyesült Államokban 36 millió (12%) embernek van fülzúgása, közülük 9 (3%) milliónak jelent ez az életét megzavaró tünetet.
Brit felmérés adatai szerint a populáció 35-45 %-a tapasztalt már valamilyen tinnituszt. A lakosság 8%-ának van tinnitusszal kapcsolatos alváspanasza.
A svéd és brit felnőtt lakosság 1-2 %-a panaszkodik „egész napos gyötrő” vagy „az életminőséget súlyos fokban befolyásoló” fülzúgásról.
A fülzúgás a leggyakrabban a 40-70 évesek között jelentkezik, férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél.
Hetven éves kor felett az összes felnőtt lakosnak több mint a 35%-nak van közepes vagy nagyobb fokú hallásromlása és több mint a 10 %-a panaszkodik komolyabb fülzúgásról.
Fülzúgás kialakulása és okai
A szédülés szinte minden embert érintő tünet, amelynek hátterében különböző betegségek állhatnak. A leggyakoribb oka a szédülésnek például az éhség alacsony vérnyomás, illetve az alacsony vércukorszint.
A szubjektív fülzúgásnak számtalan oka lehet:
A fülbetegségek közül a leggyakrabban a hallójárati idegentestek, egyszerű fülzsírdugó, a dobhártya betegségei, középfülgyulladások, fülkürt hurut, otosclerosis, erős hangok által kiváltott belsőfül károsodások (diszkó, petárda, lövészet, vadászat, zajos munkahely).
Fülzúgáshoz vezethetnek a sérülések, jóindulatú daganatok (akusztikus neurinoma), idegi halláscsökkenések, a hirtelen halláscsökkenés, időskori halláscsökkenés (presbyacusis).
Az akut és krónikus hallásromlásnál a belsőfül szőrsejtjeinek károsodása jön létre. Ez a károsodás kóros hangosságfokozódással (zavaró hangosság érzet, recruitment) és beszédértési zavarral jár.
szédülés
Krónikus fülzúgásánál a károsodott idegrostokon spontán ingerület lép fel, amit a centrális hallóközpontok nem tudnak elkülöníteni az aktuális, valóban hallható hangoktól.
Rohamokban jelentkező fülzúgást és szédülést okozhat a hallóideg gyulladása, amely általában vírusos eredetű és főként a fiatal felnőtteket érinti.
A legismertebb - fülzúgással és szédüléssel járó - betegség a Méniére-betegség. A betegség pontos oka ismeretlen.
Annyit tudunk, hogy a csiga folyadék tere és a helyzetérzékelés és egyensúlyérzékelés fülben található szerve, az ún. labirintus kitágul, a benne lévő folyadék felszaporodik, és ez okozza a panaszokat.
A betegség jellemző tünete a rohamokban jelentkező szédülés és fülzúgás.
A panaszok hátterében a központi idegrendszer betegsége is állhat.
Ilyenek például az agyi keringészavarok, koponya- és agysérülések, jó és rosszindulatú agydaganatok, de a migrén és epilepszia tünete is lehet a fülzúgás.
Az „ostorcsapás” sérülés, amikor hátulról mennek bele az autóba, szintén gyakran jár fülzúgással és szédüléssel.
Az ok, hogy az utasok feje hátracsapódik és a nyak ill. a váll izmaiból abnormális idegimpulzusok jelentkeznek, de az agytörzs sérülése is létrejöhet.
Az agyhártyagyulladások (meningitisek) után is kialakulhat fülzúgás.
A sclerosis multiplex esetében a fülzúgás az első tünet lehet.
A kisagy-híd szöglet daganata esetében a fülcsengés vezető tünet lehet, ezért mindig ki kell zárni ennek a daganatnak a lehetőségét!
Idegrendszer plaszticitása is hozzájárulhat a fülzúgáshoz. A fantom fájdalomhoz hasonlóan, amikor hallásromlás keletkezik, akkor az agy megpróbálja ezt a hallópálya „újra idegzésével” kompenzálni.
Az agy a károsodott, vagy már nem létező belsőfül sejtekről hang érzetet feltételez, és ezt nyilvánul meg fals hangérzetként, azaz fülzúgásként.
Az anyagcsere betegségek: közül gondolnunk kell, pl. cukorbetegségre, a pajzsmirigy betegségre (hypothyreosis és hyperthyreosis), a vér koleszterin és zsír szintjének megváltozására, a hyperlipidemiára. Ez utóbbi, pl. pulzáló (fluktuáló) fülzúgást hozhat létre.
Ugyancsak fülzúgást eredményezhet a cink és egyes vitaminok hiánya. Az éhség, a vérszegénység és az alacsony vérnyomás azért okozhat szédülést, mert az agyunk átmenetileg nem jut elegendő oxigénhez és cukorhoz.
A szervezet elsavasodása is oka lehet a fülzúgásnak. A szervezet folyadék tereinek savanyú irányba való eltolódása toxikus hatással lehet a belsőfül hangérzékelő sejtjeire, a szőrsejtekre és ezek károsodását, érzékenységfokozódását hozhatják létre.
A hallóidegek és a központi idegrendszer sejtjei is érzékenyen reagálnak a környezetük elsavasodására, ami elviselhetetlen fülzúgást eredményezhet.
A keringési zavarok közül a magas vérnyomás, alacsony vérnyomás, érelmeszesedés, szívritmuszavarok, mikrocirkulációs zavarok okozhatnak fülzúgást.
A vér és nyirok keringési zavarok közül a vérszegénység és anémia hozhat létre fülzúgást.
A súlyosabb fülzúgásban szenvedő betegek 30% -ánál kimutatható egy, vagy több szív-érrendszeri betegség.
Egyes gyógyszerek mellékhatásaiként is jelentkezhet fülzúgás, amely gyógyszerek sokszor az adott betegség kezeléséhez nélkülözhetetlenek.
Ilyen lehetséges gyógyszerek: az Acetilszalicilsav és származékai (Aspirin protect!!!), Aminoglycoside antibiotikumok, Gentamycin, Kanamycin, Neomycin, Streptomycin, Tobramycin, Amikacin,
a Nonszteroid-gyulladás csökkentők az Indomethacin (Indometacin kúp, tabl), Ketoprofen, Naproxen, Phenylbutazone, Triciklikus antidepresszánsok, mitriptyline (Teperin), Imipramine (Melipramin), Maprotiline (Ludiomil), Trazodone (Trittico AC), Trimipramine (Sapilent),
Kemoterápiás- daganatellenes szerek, Vinblastin, Cisplatin, Carboplatin, Asparaginas.
A fertőző megbetegedések és a magas lázas állapot is fülzúgást eredményezhet.
A mozgásszervi elváltozások közül különösen a nyaki gerincoszlop, a nyak- vállizmok területén az izmok tónusa hozhat létre fülzúgást.
Az élvezeti szerek, mint az alkohol, kávé, nikotin, cigaretta is ok lehet a fülzúgásnak.
A fogászati problémák és az állkapocsizület elváltozásai;
A szédülős betegek 20-50%-ban találnak klinikailag igazolt depressziót.
Megfigyelték, hogy depressziós betegek felének már hosszú ideje megvolt a betegsége, amikor a szédülés megkezdődött.
Depresszióban gyakoribb a fülzúgás, a krónikus fülzúgásban pedig gyakoribb a depresszió. A fülzúgássban szenvedő betegeknél gyakoriak a rejtett szorongásos kórképek, mint pánik, fóbia (elsősorban phonophobia).
Az alvászavar kifejezett azoknál a betegeknél, akik depressziósak, és náluk a fülzúgás az esti órákban kifejezettebb. Klinikai vizsgálatok szerint határozott és szignifikáns összefüggést lehet megfigyelni a fülzúgás súlyossága és az alvászavar között (insomnia). A fülzúgás, alvászavar, szorongás, depresszió kölcsönösen hatnak egymásra, egyik a másikat súlyosbíthatja. A stressz és a neurózis is hajlamosít a fülzúgásra.
Fülzúgás tünetei, felismerése
A kikérdezésnél a fülzúgás kezdetének a körülményeiről, a jellegéről, gyakoriságáról kell érdeklődni. Hallásváltozás, szédülés kíséri-e a fülzúgást? Szükséges a szubjektív audiometriai vizsgálatok (küszöb audiometria, beszédaudiometria) elvégzése.
Tinnitometria során audiométerrel meghatározzuk a fülzúgás frekvenciáját és hangerejét. Azt mérjük, hogy milyen kibocsátott hang hatására tűnik el, vagy halkul átmenetileg a fülzúgás. Szükséges lehet az objektív audiometriás vizsgálatokra is (tympanometria, stapedius reflex, Otoacusticus emisszió, Akusztikus kiváltott válasz vizsgálatok, főleg BERA).
A szív érrendszeri, az anyagcsere és neurológiai betegségekre, a sérülésekre rá kell kérdezni.
A gyógyszerfogyasztási, és a koffein, nikotinfogyasztási szokásokat is tisztázni kell.
Az általános fül-orr-gégészeti vizsgálatok mellett eszközös hallás-vizsgálatokra, labor vizsgálatokra (hematokrit: anémia kizárása, endokrin vizsgálat, máj- és vesefunkció, ionok, vérzsírszint vizsgálatok, valamint a véralvadási faktorok és funkció), EKG, vérnyomás (kétoldali mérés) mérésre is szükség van.
Fontosak a neurológiai, pszichológia és pszichiátriai vizsgálatok.
A fülzúgás képalkotó diagnosztikája
Mágneses rezonancia vizsgálat mérése (MR): A daganatok és sclerosis multiplex kizárása az MR-angiográfia az arteriális, az MR-venográfia a vénás eltérések kiderítésében nagy segítség.
Fontos lehet a nyaki és agyi erek Doppler és duplex sonographiája.
Röntgen: javasolt a computer tomográfia (CT), és a nyaki gerinc felvétel elkészítése.
SPECT az agyi vérátáramlás vizsgálatára szolgál: kóros esetben értékes felvilágosítást nyújt a kéreg és törzsdúcok vérátáramlásáról.
Kezelése
Fülzúgás esetén feltétlenül forduljunk fül-orr-gégészhez, aki megállapítja a fülzúgás okát.
Az esetek nagy részében a fülzúgás gyógyítható, vagy a panaszok csökkenthetőek. A fülcsengés kezelésénél a kiváltó ok felderítése és ennek célzott kezelése a legfontosabb. Tartósan fennálló fülzúgás esetén, a tüneteken javíthat a fülzúgás elfedése zenével, vagy a normális hangok felerősítése hallókészülék segítségével.
Újabb vizsgálatok igazolják, hogy a szervezet savasodása is szerepet játszhat a fülzúgás kialakulásában. A szervezet megemelkedett savszintje miatt a belsőfül folyadékrendszerének és ion összetételének zavara jön létre.
Kóros salakanyagok szaporodnak fel a belsőfül folyadék tereiben. Rohamok alatt is kimutatható a szervezet kémhatásának fokozott, savas irányba való eltolódása. A fülzúgás kezeléséhet tehát a szervezet savcsökkentése ill.lúgosítása is szükséges.
Ezért fontos a táplálék összetételének pontos megválasztása, ill. természetes bázikus kiegészítők alkalmazása. Olyan kiegészítők használatát javasoljuk, amelyek természetes alapanyagokból pótolják a kiesett bázisok és megkötik a felesleges savakat.
Az általunk elsődlegesen javasolt készítmény 49 különböző bio-termesztett zöldséget, zöld fű, levél és csíráztatott gabona egyedülálló keverékét tartalmazza. A készítmény több mint 125 természetes vitamint, ásványi anyagot és aminosavat tartalmaz, amely lehetővé teszi a bázisok maximális felszívódását. Különlegesen energizál, segítségével a vér könnyebben veszi fel az oxigént a vízből. Erőteljes oxigén-katalizátor, segíti a sejtek optimális működését. Lúgosítja a testet és megszüntetni a túlzottan savas állapotokat.
Az általunk javasolt port tiszta vízben elkeverve a nap folyamán fogyasztjuk.
További információért kérem tekintse meg a
termékről szóló oldalt ill. a nemzetközi honlapomat.
Egyéb kérdésekben hívjon a 20-397 4144 telefonszámon, vagy keressen e-mailen: studiomed@invitel.hu
►Kattintson ide további információért
A Méniére-szindróma estén a sóbevitel mérséklése, valamint vízhajtók adása javítja a tüneteket.
Amennyiben a Méniére-betegségben konzervatív kezelés hatástalan, akkor műtéti megoldások is szóba jönnek.
A vírusos eredetű hallóideg-, illetve belsőfül-gyulladás estén specifikus terápia nincsen. Gennyes belsőfül-gyulladásnál a góc felszámolása és antibiotikum-terápia jelenthet megoldást.
A krónikus fülzúgás kezelésének az alapja a „Tinnitus Retraining Terapia” (TRT), ami átképzést, azaz az agy áthangolását jelenti. Ez a kezelés szintén szép eredményeket hozhat.
„A tinnitus retraining” terápia során zajgenerátort, pszichoterápiát, szükség esetén gyógyszeres kezelést, auditoros és verbális áthangolást, és egyénre szabott relaxációs gyakorlatokat végzünk. Ezeknek a segítségével tudja a beteg a fülzúgását a tudata alá száműzni.
Azt a régen ismert tényt használjuk fel, hogy az idegsejtek a hallópálya ingerátkapcsolási pontjain át összeköttetésben állnak a hallópályán kívüli agyi területekkel.
Sokszor a fülzúgásért tehát nem a fül, hanem inkább az agy működészavara a felelős.
A halk zene, az elalvást zavaró fülcsengést elfedheti. Jó hatású az enyhe altató és nyugtató is.
Minél régebbi a fülzúgás, annál kisebb a remény a megszüntethetőségre.
Fülzúgás Gyógyszeres kezelésének elve
Krónikus fülzúgás kezelésének több szakmát érintőnek (interdiszciplináris) kell lennie: a fülésznek, az ideggyógyásznak, a pszichiáternek és a pszichológus szorosan együtt kell dolgozni és a kezelési elveket felállítani!
A komplex terápia megtervezésének mindig egyénre szabottnak kell lennie.
Egyénenként változik a fülzúgás fennállásának ideje, intenzitása, gyakorisága, különbözőek a társult tünetek (depresszió, anxietas, insomnia stb.).
Fülzúgás gyógyszeres kezelése
Kezdetben a gyógyszeres kezelés jó hatású lehet. A keringésjavító gyógyszerek, valamint a mellé szedett antioxidánsok, az E-vitamin, C vitamin, ginko bilóba készítmények gyakran hozhatnak javulást.
A rövid ideig tartó és időnként szédüléssel is járó fülzúgások esetében nagyon sokszor hoz javulást a tablettás vagy korházi körülmények között az infúziós kezelés.
A sokszor hónapokig vagy évekig tartó gyógyszerek szedésével elviselhetővé válhat a kínzó tünet. Az a baj, hogy az eredmény sokszor csak átmeneti. Amikor a fülzúgást és szédüléseket pszichés tünetek és alvászavar is kíséri, hatékonyak lehetnek a különböző depresszió elleni szerek is. A gyógyszeres kezelésnél több támadás ponton próbálkozhatunk.
KERINGÉSJAVÍTÓ GYÓGYSZEREK
Ilyen gyógyszerek hatóanyagok szerint a betahistin, piracetam, vinpocetin, pentoxifyllin, ginkgo biloba.
ANTIDEPRESSZÁNSOK
A szerotoninnak fiziológiás szerepe van a hanginformáció közvetítésében és a feldolgozási folyamatokban. Így a terápiában elsődleges szerepe van a szerotonin újrafelvételét gátló (SSRI) gyógyszereknek, melyek javítják a hyperacusist és a fülzúgást és a gyakran társuló depressziót, szorongást, vagy a hozzá társuló tüneteket (phonophobia, pánik, kényszer stb.).
További antidepresszánsok is hatásosak lehetnek. Ilyen hatóanyagok a Citalopram, Fluvoxamin, Fluoxetin, Paroxetin, Sertralin, Alprazolam, Clonazepam.
AUDIOLÓGIAI TERÁPIA
Ha a fülzúgás oka a hangvezetési rendszer zavara, akkor ennek rendezése látványos eredményhez vezethet. Ilyen beavatkozások pl. a fülzsír eltávolítása és a különböző hallásjavító műtétek.
Ha a fülcsengő betegnek idegi jellegű hallásromlása is van, hallásjavító készülékkel látjuk el.
A készülék felerősíti a környezeti zajokat és elfedi, maszkolja a fülzúgást.
Ezt a maszkoló hatást fokozni lehet zajgenerátorokkal (noizer). A zajgenerátor a hallókészülékhez hasonló eszköz. Nem zavaró, alacsony hangerővel, széles sávú, úgynevezett "rózsazajjal" működve a hallószerv egészét ingerli, és szinte leblokkolja azt. A beteg képes tartósan könnyedén elviselni.
Ma már létezik a külső zajgenerátor is, amit az éjszakai zavaró fülzúgás esetére fejlesztettek ki. Feladata, hogy csökkentse a fülzúgás és a környezet közötti kontrasztot, a fülzúgásról eltávolítsa a figyelem, és rögzítse az ártalmatlan zajt.
Használatával a beteg egyre kevésbé vesz tudomást az addig zavaró zajról, agya átprogramozódik, nem érdekli a fülzúgás. Természetesen szükség lehet a pszichológus segítségére, ahogy arról már beszéltünk, és a szintén már említett depresszióellenes gyógyszerekre. A zajgenerátor beszerzése sem nehéz, hiszen tb-támogatással írható fel.
LIDOCAIN
A lidocaint közvetlenül a fülbe juttatva (a dobhártyán keresztül) a dobüregből a kerek ablakon keresztül bejuthat a belső fülbe.
Ez a kezelés bizonyos esetekben javulást eredményezhet.
Intravénásan, infúzióban a lidocain akut és krónikus fülzúgásban egyaránt igen hatékony lehet: rövid időtartamra megszünteti, vagy jelentős mértékben csökkenti a fülzúgás.
Elsősorban USA-ban, Németországban alkalmazzák nagy adagban az i.v. lidocaint. Szövődményekről nem számoltak be a közlemények.
Magyarországon még nem vált klinikai gyakorlattá.
HYPERBÁRIKUS OXIGÉN
Magas nyomás alatt az oxigén fizikai úton dúsul a vérben.
Akut és krónikus fülzúgás kezelésében is alkalmazzák.
A nagynyomású oxigén kezelés költsége rendkívül magas, a kezdeti eredmények jók, de nem közöltek még megfelelő számú szignifikáns jó eredményt. Ezt csak speciális körülmények között lehet kivitelezni.
STIMULÁCIÓS KEZELÉSEK
Elektromos kezelés során a bőrön és belsőfül direkt ingerlésével érhetünk el hatást. A kezdeti eredmények biztatóak. Reményre az ad okot, hogy a cochlearis implantatio után a betegek 53%-a fülzúgás javulásáról számol be, szemben a 11%-kal, akiknek romlott a fülzúgása.
MÁGNESES STIMULÁCIÓ
Az utóbbi években igen szép eredményekről számolnak be a belsőfül mikrocirkulációs keringésének mágneses stimulációval történő javítása révén.
ALTERNATIV MÓDSZEREK
Bizonyos fülzúgásos esetekben hatásos lehet a manuálterápia, az akupunktúra és homeopátiás kezelések.
A Jóga is igen sok esetben segíthet a fülcsengés elfedésében.
Nagyon fontos, hogy a beteget követni és gondozni kell!
Megelőzése
FÜLZÚGÁS MEGELŐZÉSE
A halláskárosító zajártalom csökkentése a legfontosabb a megelőzésben. Zajos környezetben dolgozók mindig használjanak megfelelő, egyben kötelező védőfelszerelést.
Fiatalok körében az utóbbi időben egyre gyakoribb a halláskárosodás, ezt összefüggésbe hozzák a walkman, discman és MP3-lejátszók elterjedésével, illetve hangos alkalmazásukkal. A zenét lehetőleg ne maximális hangerővel hallgassuk
A különböző hangokkal és zajokkal működő zajmaszkolókkal is régen kísérleteznek, amit ugyancsak beépíthetünk a kezelések közé.
ÉLETVITELI TANÁCSOK
Kerüljék a kávét, teát, colát és más koffein tartalmú italokat. Kerüljük a savasító ételeket. Fülzúgást okozó gyógyszerek helyett más készítményt kell szedni. Kerüljük a zavaró hangokat, otthon ne tartózkodjunk csendben. Alkalmazzunk „maszkoló technikákat” (pl. hallgassunk lágy zenét, ami éjszaka is szólhat).
Hova forduljon?
Ha a fülpanaszok valamelyik tünete jelentkezik Önnél, akkor forduljon hozzánk bizalommal!
Dr. Vass Zoltán fül- orr- gégész szakorvos
Szakrendelés: 6724 Szeged Kálvária sgt. 51,
Kálvária tér és a Kápolna utca sarkán (Hamburgeres mellett)
Rendelés: Hétfő, Szerda 17-19
Bejelentkezés: 06 20-397 4144
email: Studiomed@invitel.hu
Fülzúgás klinika helye:
.jpg)