Az egyik leggyakoribb alvászavar az alvás közbeni légzési elégtelenség, más szóval kóros horkolás.
Az éjszakai horkolás népbetegség, amely a felnőtt lakosság több mint felét érinti, de többé - kevésbé előfordul gyermekeknél is.
Statisztikai adatok szerint a gyermekeknél 10 - 12 %-ban, felnőtteknél, nőknél: 24 %-ban, férfiaknál 40 %-ban rendszeresen jelentkezik a horkolás.
Valamennyien horkolunk életünk bizonyos szakaszaiban. Általában gyakoribb a túlsúlyos emberek között, ám az átlagnépességben sem ritka.
Alvás közbeni légzési elégtelenség jellegzetes tünete a hangos és gyakori felhorkanásokkal tarkított horkoló hang.
Ha a horkoláshoz nagyfokú nappali fáradtság, viselkedésbeli- vagy tanulásbeli probléma társul, akkor a további kivizsgálásra és kezelésre feltétlenül szükség lehet.
A horkolásnak számos szinonimája ismert, mint elsődleges horkolás, sima horkolás, jóindulatú horkolás, folyamatos horkolás, horkolás apnoe (légvételi szünet nélkül), ritmusos horkolás, súlyos horkolás stb.
A horkolás általános jellemzői, hogy a ki- és belégzéskor egyaránt jelentkezik, és nem feltétlenül kíséri, vagy előzi meg légvételi szünet.
A horkolás a kor előrehaladtával, a testsúly növekedésével, a terhességgel, alkohol, cigaretta, izomlazítók, nyugtatók, altatók és más anyagok használatával gyakoribbá válik.
A horkolóknál gyakrabban fordul elő a szív- (pl. szívinfarktus) és érrendszeri betegség, magas vérnyomás, agyi oxigénhiányos károsodás (stroke), agyvérzés, obstruktív alvási apnoe.
A horkolás oka
A normális belégzés az orr és orr melléküreg rendszeren keresztül történik. Az orr és melléküregei előkészítik a beáramló levegőt: felmelegítik, párásítják, szűrik és tisztítják. A szájon ezért egészséges körülmények között nem is nagyon veszünk levegőt.
A horkolás alapvető oka, hogy légzés szolgálatában álló üregrendszerben gátoltság lép fel, ezért az éjszaka folyamán légszomj alakul ki. Ilyen, gátoltságot létrehozó okok például a megfázás, az orrsövényferdülés, az orrpolip, az allergia, az orrgarati daganatok, a garat és orrmandula megnagyobbodás, a krónikus arcüreggyulladás, arcüregek fejlődési rendellenességei, vasomotoros rhinitis, stb.
Az alvás közben belélegzett levegő negatív nyomást okoz a száj hátsó részében, ettől a lágyszájpad berezonál, és horkoló hang keletkezik. A tüdőben és a légcsőben keletkezett vákuum a nyelvgyököt, és a gégefedőt erőteljesen a hátsó garatfalhoz csapja.
A kilégzéskor a levegő a tüdőből áramlik ki, megrezegteti a hangszalagokat, a gégéhez kapcsolódó szöveteket, illetve a gégefő alatti és feletti teret. A garat képletei közül a nyelv, a lágyszájpad, nyelvcsap (uvula), mandulák, együttvéve alkotják a felső rezonátort. A renyhe izmok miatt lélegzéskor a felső légutak összetapadnak, elzáródnak.
A probléma tehát ott kezdődik, hogy a gátolt orrlégzés miatt, a horkolás közben rövidebb - hosszabb időre, rendszeresen, vagy rendszertelenül belégzési szünetek jelentkeznek. Egy belégzési szünet akár 1 -1.5 percig is eltarthat.
.jpg)
Ilyenkor a vér oxigénszintje csökken, a széndioxidé pedig emelkedik. Egy bizonyos határnál ez jelent feltétlen ingert az újbóli hirtelen belégzésre. Eközben a pulzusszám megemelkedik, ami nem kívánt terhet jelent a szív számára.
A hirtelen belégzéskor, az ellazult garat képleteinek rezgése kerülnek és ezért jelentkezik a horkanó, horkoló hang. Ez egyrészt hangos horkolást okoz, másrészt komoly alvási zavarokhoz vezet (alvási apnoe).
Az alvó ember légzése tehát egy pillanatra leáll, s ezt követően hirtelen levegő után kap. Minél jelentősebb a szűkület, annál nagyobb a remegés, azaz annál hangosabb a horkolás.
A nagyon erős horkolás az éjszaka során légzéskimaradással, azaz apnoéval jár. Önmagában egy-egy ilyen légzéskimaradás még nem életveszélyes, hosszú távon és tartósan azonban súlyos következményei lehetnek. Az apnoés zavart ritkán ismerik el betegségnek, és sok esetben nem is veszik komolyan.
A horkoló partnere beletörődik a "megváltoztathatatlanba", és a néma szenvedést választja, mások pedig, akiknek csak néha jut ki a kellemetlen zajból, még mulatságosnak is találják.
Pedig az apnoe nagymértékben növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Közvetve sok közlekedési balesetnek is a rossz éjszakai alvás az oka. Amikor a horkoló ember légzése éjszaka kimarad, a szervezet egy olyan "vészprogramot" kapcsol be, amely erővel ismét beindítja a légzést.
Az átmeneti oxigénhiánytól és az emelkedett széndioxid szinttől megnő a vérben az adrenalin nevű stresszhormon szintje; a vérnyomás erősen megugrik, a szívverés felgyorsul, amitől a páciens egy pillanatra felébred és egy hangos horkantással ismét levegőt, vesz.
A gátolt légzés miatt nem csak az oxigén bevitel csökken, hanem megemelkedik a szervet által folyamatosan termelt széndioxid szintje is. Ez a szervezet savasodását (acidózis) hozza létre.
A test folyadéktereiben azonban fent kell tartani a normális, kissé lúgos kémhatást.
Ezért a felesleges savakat a szervezet a kötőszöveti elemekből (csontokból, izmokból, izületekből, érfalakból) kivont un. „bázisokkal” köti meg.
Az állandó szöveti kivonás miatt hiánybetegségek léphetnek fel. Ilyenek lehetnek a csontritkulás, izomsorvadás, izületi problémák, erek falának rugalmatlansága, agysorvadás stb.
A megkötött savas zárványokat, a szervet zsír és meszes sók formájában kénytelen raktározni, így a testen belül lerakódások keletkeznek.
Az erek falában ez érelmeszesedést, az izületekben meszesedést (pl. köszvény), az izmokban inakban merevedést ill. rugalmatlanságot eredményez. A kötőszöveti sorvadás miatt lágyéksérv, gerincsérv alakulhat ki.
Ezek a károsodások további szerveket érinthetnek, ami az érrendszeri betegségekhez (magas vérnyomás, infarktus, trombózis, szélütés stb), cukorbetegséghez, érzékszervi károsodáshoz vezethet.
Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a horkoló felébred, és rendesen veszi továbbra a levegőt, míg újra vissza nem alszik.
A "vészprogrammal" járó éjszakai stresszreakció hosszú távon árt az érrendszernek és vérnyomás-növekedéssel jár.
Ennek esetleges következménye szívinfarktus vagy szélütés is lehet.
Egy amerikai tanulmány szerint az apnoéban szenvedőknél az infarktus kockázata negyvenszer nagyobb, mint az egészséges embereknél.
De ha a horkolás nem is jár minden esetben ilyen drámai következményekkel, az élet minőségét mindenképpen jelentősen befolyásolja.
Gyakran azért nem derül ki, hogy valaki apnoés légzészavarban szenved, mert a kimerültségnek egyébként annyi más oka is lehet.
A horkolás kialakulását számos tényező fokozhatja
A lágyszájpad és a nyelvcsap (uvula) lazasága, nagysága befolyásolhatja a levegő áramlását.
Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeghet a garat hátsó fala és a nyelvgyök között.
Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegő a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegőmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön.
A gyermekkori horkolás kiváltó oka legtöbbször a heveny, vagy krónikus gyulladás következtében megnagyobbodott orr, illetve garatmandula.
Heveny gyulladás esetén gyógyszeres kezelés hatására a megnagyobbodott mandulák megkisebbedhetnek., A krónikus gyulladás következtében a megnagyobbodott mandulákat műtéttel kell eltávolítani. Mindkét esetben a kiváltó ok megszűntével abbamaradhat a horkolás.
.bmp)
Egyes vizsgálatok szerint a horkolást az is befolyásolhatja, hogy, milyen méretű és formájú az ember torka.
Minél nagyobb a különbség a száj és a torok mérete között, annál erősebb hang képződik. Szélsőséges esetekben a hang akár a 70 decibelt is elérheti, ami egy pneumatikus fúró hangerejével ér fel.
A probléma ezért a férfiakat érinti jobban, mivel a nőknek természetszerűleg kisebb a torkuk. Nehéz a dolga az időseknek is, mivel nekik már gyengébbek az izmaik, ezért a lágyszájpad ernyedtebb.
Előfordulás
Gyermekkori horkolás
Sajnos a horkolás a gyermekkorban is igen gyakori.
A rendszeresen horkoló gyerekeknek esetleg magatartásbeli problémákkal, tanulási nehézségekkel kell szembenézniük életük későbbi szakaszaiban, s ez még akkor is igaz, ha a horkolás enyhe fokú, és a gyermek nem küszködik pillanatnyi légzéskimaradásokkal.
A legtöbb szülő és gyermekorvos mindaddig vár, amíg a horkoló gyermeknél nem tapasztalják a lélegzés időnkénti, pillanatnyi leállását.
Vizsgálatok azt bizonyítják, hogy csekélyebb mértékben, de a légzésleállást nem tapasztaló gyerekeknél is kialakulhatnak kóros elváltozások.
Kimutatták, hogy az alvás során fellépő oxigénhiány befolyásolja a nappali viselkedést.
A horkoló gyermekek kognitív képességei minden tekintetben jelentősen rosszabbak a nem horkolókénál. Számos gyermeknél a még egészséges határok között ugyan, de elmaradás mutatkozott a nyelvi, illetve vizuális képességek terén is.
Ami a magatartási problémákat illeti, a vizsgálat során kiderült, hogy a rendszeresen horkoló gyermekek között jóval több a depressziós, hiperaktív, figyelemhiányos gyerek.
A horkolás miatt gyakoribbak a figyelemösszpontosítási problémák és szociális beilleszkedési gondok. Az éjszakai ágyba vizelés is gyakran kapcsolatba hozható a gyermek horkolásával.
Ha egy gyermek heti 3-4 alkalommal horkol éjszakánként, az azt jelenti, hogy a gyerek alvási gondokkal küzd, és érdemes orvoshoz fordulni a problémával.
Statisztikai adatok szerint azok a gyerekek, akiknek a szülei horkolnak háromszor nagyobb valószínűséggel fognak szintén horkolni.
Az éjszakai pihenés és a horkolás jelentőségére utal az a megfigyelés is miszerint a mandulaműtéten átesett gyermekeknél a nappali viselkedés is javult.
A gyermekkori horkolások leggyakoribb oka a garat és orrgarat mandula megnagyobbodása.
A horkolást fokozhatja a gyermek megfázása, arcüreg gyulladása.
A kutatások azt is megfigyelték, hogy az olyan gyermekeknél akiknél pozitívak lettek az asztma és a különféle allergia tesztek ott a horkolás valószínűsége kétszerese volt a negatív teszteredményekkel rendelkező gyermekekhez képest.
A beteg mandula és orrmandula eltávolítása, tehát nem csak az orrfunkció helyreállításában játszik alapvető szerepet, hanem a horkolás megszüntetésével a magatartásbeli problémákon, tanulási nehézségeken, beilleszkedési zavarokon, fáradékonyságon, ágybavizelési problémákon is segíthet.
Horkolás a nőknél
Az is ismert tény, hogy a várandós anyák többet horkolnak.
A terhesség vége felé az arány fokozódik, ekkor nők kétszer gyakrabban horkolnak.
Az ok, hogy a terhesek légútai szűkebbek, mivel a has növekedésével és a súlygyarapodással megnő a tüdőre és a légcsőre gyakorolt nyomás.
Azt is megállapították, hogy a horkoló nőknél nagyobb a nyak kerülete.
A terhesség alatt zsír lerakódhat a nyak lágyrészeibe, és a felső légutak környékére, ami növelheti a nyak méretét, és szűkítheti a légutakat.
Az is megfigyelt tény, hogy a szűkülő légutakkal együtt nő a vérnyomás is, ami az ún. pre-eklampsziával áll kapcsolatban.
Sajnos a nőket érinti az a tény is, hogy ők a szenvedő alanyai a férfiak gyakoribb horkolásának.
Azok a nők, akik türelmesen viselik partnerük horkolását akár öt órányi alvást is veszíthetnek hetente, azaz aki egy horkoló partner mellett alszik, élete során átlagosan két év alvást veszíthet.
A nők alvatlansága szintén kapcsolatba hozható egyes pszihés problémákkal, a depresszióval, ingerlékenységgel, fáradékonysággal, szexuális zavarokkal.
Következmények
Az alváshiány negatív hatással van az ember fizikai, szellemi és érzelmi egészségére egyaránt. A kiszámolták, hogy a horkolás következtében egy éjszaka folyamán összesen két percig van oxigén nélkül az agy.
Az oxigénhiány, és a horkolás miatti gyakori felriadás következménye a nappali fáradtság. Az érintettek nagy része elgyötörten ébred, és így kevésbé tud koncentrálni a feladataira, mint azok, akik jól alszanak. Ez a tünet gyakran párosul még magas vérnyomással, szívritmuszavarral.
A rossz alvás romló szellemi teljesítményhez vezet, és megnöveli az elhízás, a cukorbetegség, a válás és az öngyilkosság esélyét.
.jpg)
Kutatások megállapították, hogy a hangos horkolás, légzési szünettel súlyosbítva, összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a szélütés megemelkedett kockázatával.
A hangos horkolók kockázata 34 százalékkal magasabb a szívrohamra és 67 százalékkal nagyobb az esélyük arra, hogy szélütés éri őket. A kutatók szerint a hangos horkolás megállapítása a nagyobb kockázatnak kitett emberek azonosítására is alkalmas lehet.
Hosszú távon az elégtelen oxigén ellátottság a szervek és szervrendszerek károsodását is eredményezhetik, amik alattomos tünetekben jelentkezhetnek. Az alvászavaroktól kezdve, a lélegzés kihagyásokon át, egészen a magas vérnyomásig és a cukorbetegségig hatással lehet.
A magas vérnyomás kialakulása, a vesék károsodása, az időskori leépülések, az öregedés, az érzékszervek tompulása (hallás, látás), a tartós oxigénhiány miatt gyakrabban fordulnak elő a korkóló betegeken.
A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat is okoz az emberi testben, csökkenti a libidót, a szexuális vágyat. Az alváshiány és a depresszió szintén a horkolás következménye lehet.
A közlekedésben nagyobb veszélynek vannak kitéve azok, akik horkolnak alvás közben.
Egy vizsgálat szerint ötször több balesetet okoznak azok a járművezetők, akik horkolnak, illetve alvás közbeni légzéskimaradásban szenvednek.
Az alvászavarral küszködők sokkal fáradtabbak napközben is, mint jól alvó társaik.
Ez a probléma több millió autóvezetőt érint világszerte, akiknél egy éjjel alatt akár 400 légzéskimaradást is számoltak.
Ezeket a rövid, pillanatnyi kimaradásokat a páciensek természetesen nem veszik észre.
Horkolást fokozó hatások
A horkolás fokozásában az alkohol mindig is az egyik fő bűnösök közé tartozott, mint ahogy egyes altatók is, mert csökkentették a torokizmok működését, főleg a lágyszájpadét.
Az alkoholfogyasztás következtében az arc, állkapocs, garat izmai is jobban ellazulnak és ezért a légzés a szájon át történik.
A szénanáthától szenvedő betegeknél jóval gyakrabban jelentkezik alvási nehézség.
Az alvás közben fellépő rendellenességek is gyakoribbak az allergiásoknál, mint a nem allergiás egyéneknél.
A szénanátha tüneteinek kezelése tehát elengedhetetlenül fontos, nem csak a nyugodt, pihentető alvás végett, de az egyén életminőségének javítása szempontjából is.
Túlsúlyos embereknél is gyakoribb a horkolás, hiszen ők leginkább háton alszanak így súlyuk terhe alatt a mellkas nehézkesen emelkedik és süllyed.
Ezért a tüdő nem tud teljesen kitágulni, a garatfal mögötti zsír csökkenti a légút átmérőjét és szájon keresztüli levegővételre ösztönöz.
Az éjszakai légzés kihagy és a folyamatos oxigénhiány következményeként az illető több ízben, felriad az éjszaka folyamán levegő után kapkodva.
Az orvosok ezt a jelenséget Pickwick szindrómának nevezik.
A horkolás sajnos a hízás folyamatában is részt vesz. Az alvás húsz-harminc százaléka a mélyalvás, és ilyenkor termelődik a növekedési hormon, melynek jelentős a zsírégető hatása.
Ha alvásunk romlik, azonos kalória-bevitel és azonos életmód mellett hízni fogunk!
Már a részleges fogyás is javíthatja az alvás közbeni légzést, ugyanis ekkor a garat átmérője nő. Ezért a rendszeres testmozgás nagyon sokat segíthet a horkoláson is.
A dohányzók körében is gyakrabban fordul elő ez a kellemetlen éjszakai "szokás" a légút összeszűkülése miatt, mert ez esetben a légzés többnyire szájon át történik, valamint a krónikus irritáció miatt a garat, a gége és orr nyálkahártyája duzzadtabb.
A dohányzás, alkoholfogyasztás, súlyfelesleg csökkentése egyenesen arányos a horkolás erősségének csökkenésével.
Vizsgálat és konzultáció
A horkolás problémájával fül-orr-gégész, illetve tüdő szakorvosokhoz fordulhatunk.
Különböző vizsgálatokat kell elvégezni a diagnózis felállításához, illetve a megfelelő kezelés kiválasztásához.
Diagnózist számos kritérium befolyásolhatja: A megfigyelt hangos horkolási zaj mértéke, illetve a beteg alvászavarának, nappali aluszékonyságának vagy éjszakai felébredéseinek mértéke.
A diagnózis felállításához szükséges lehet poliszomnográfiára, pulzoximetriára, polygráfiára.
Horkolás megszüntetése
Sok praktikus ellenszer kering a köztudatban, amit feltehetően az alváshiányban szenvedő élettársak fejleszthettek ki.
Ilyen ötletek pl. a teniszlabda a hátgerincre ragasztva, hogy ne tudjon a hanyattfekvő horkoló ebben a pozícióban sokáig kényelmesen aludni vagy különböző cumik alkalmazása, hogy a nyelvgyök ne tudjon hátraesni.
A horkolás valódi megszüntetése azonban komplex kezelést igényel, melyhez hozzátartozik a beteg bizonyos szokásainak, életmódjának megváltoztatása is.
A siker érdekében sajnos le kell mondani az esti alkoholfogyasztásról, a rendszeres altatószedésről. Túlsúly esetén, sokat segíthet pár kiló leadása is. Súlyosabb esetekben alvás közben egy szilikon maszk használata is segíthet, amelyen keresztül belégzés közben magasnyomású levegő gondoskodik a garat nyitva tartásáról.
Ezzel a módszerrel az alvás nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá válhat.
A légzési elégtelenség során keletkezett savasodást (acidózis) feltétlenül meg kell szüntetni!
E téren a test bázikus táplálkozással és bázikus étrend kiegészítőkkel való savtalanítása a legfontosabb lépés.
Olyan kiegészítő használatát javasoljuk, amelyek természetes alapanyagokból pótolja a kiesett bázisok és megkötik a felesleges savakat.
Az általunk elsődlegesen javasolt készítmény különlegesen energizál, segítségével a vér könnyebben veszi fel az oxigént a vízből.
Erőteljes oxigén-katalizátor, segíti a sejtek optimális működését. Lúgosítja a testet és megszüntetni a túlzottan savas állapotokat ill. kioldja a már lerakódott savas kristályokat és regenerálja a szervezetet.
További információért kérem tekintse meg a
termékről szóló oldalt ill. a nemzetközi honlapomat.
Egyéb kérdésekben hívjon a 20-397 4144 telefonszámon, vagy keressen e-mailen: studiomed@invitel.hu
Termék rendelés itt
Az egyéb gyógyszeres kezelések az apnoés betegek csak kis hányadán segít, de a különféle segédeszközök nagymértékben javítják az életminőséget. Orrmaszk, orrfásli segítségével például meghatározott nyomással a levegő beáramlik a légutakba, lehetővé válik a normális légzés. Egy kis szájbetét viselésével kiküszöbölhető az úgynevezett mélyharapás jelensége. A mélyharapás esetében, az alsó fogsor hátrébb áll, mint a felső, s ezáltal a garat beszűkül. A szájbetét felső tálcája megtapad a felső fogsoron, így az alsó tálca megakadályozza a nyelv és az állkapocs alvás közbeni hátracsúszását a garat felé. A légutak nyitva maradnak, s megszűnik, vagy jelentős mértékben csökken a horkolás.
Horkolás megszüntetése műtéttel
A valódi kezelés azonban csak az oki kezelés lehet, ahol a légzés gátoltságának okát szüntetjük meg.
Igen sikeres gyermekkorban az orrmandulák és a garatmandulák eltávolítása, ezt követően a horkolás azonnal megszűnhet.
Ugyancsak szép eredményeket lehet elérni orrsövény műtét, orrpolip műtét, arcüreg műtét után is. Helyes diagnózis esetén az allergia, asztma kezelése is sikeres szokott lenni.
Orvos felkeresésénél a szakorvosnak azonban figyelmeztetnie kell a beteget, hogy műtéti beavatkozások csak bizonyos rendellenességeknél hozhatja meg a várt eredményt.
Azokban az esetekben, ahol az okok kizárását követően is megmarad a horkolás, indokolt lehet a rezonancia szekrény műtéti megváltoztatása. Ezek a beavatkozások a horkolás szempontjából eredményesek lehetnek.
A lágy szájpadon végzett műtéttel (uvulo-pharyngoplastika, UPP) a horkolás erősségét jelentősen csökkenteni lehet.
Ezt követően a légzéskimaradások is sok esetben eltűnnek vagy enyhébbek lesznek.
UPP műtétre több megoldás létezik, melyek közül az aktuális anatómiai viszonyok ismeretében választunk.
A beavatkozás az extrém nagyságú nyelvcsap eltávolításából, a laza és nagy lágyszájpad szövetének felhasználásával új nyelvcsap kialakításából áll.
A horkolásgátló műtétet a sebfertőződés és a műtét alatti-utáni vérzés megelőzése, valamint a rendkívül finom műtéttechnika miatt általában lézerrel vagy elektromos késsel végezzük.
Másik módszer a rádiófrekvenciás lágyszájpad plasztika ( SRUP – Submucosal Radiofrequency Uvulo Palatoplasty) – mely során nagyfrekvenciás elektromos energia segítségével a nyálkahártya alatti lágyrészekben (izmok, kötőszövet, zsírszövet) hegesedést hozunk létre.
A műtétet követően a lágyszájpad feszesebbé válik, az éjszakai légvételek alatt a rezonátor tulajdonsága csökken, ideális esetben megszűnik.
A kívánt hatás eléréséhez azonban a SRUP kezelést 4-6 hét múlva meg kell ismételni
Tippek
Ne aludjunk a hátunkon, csak oldalt úgy, hogy a fejünk magasabban legyen.
Kerüljük az alkoholt, az altatót és az antihisztaminok szedését alvás előtt, mert ezek kiszárítják az orrot és a torkot.
Fogyjunk le, mert a zsírsejtek elzárják a levegő útját, és nagyobb, örvénylés (turbulencia) keletkezik.
A rekordtartó esetében 87,5 decibel hangosságot is elért a horkolási zaj, ami egy légkalapács zajával azonos.
Az átlag horkolás 35 decibeles, ami egy jól beállított autó zaja, de nem ritka a 70 decibeles sem, ami egy teherautó zajának felel meg.
Hova forduljon?
Ha a horkolás valamelyik tünete jelentkezik Önnél, akkor fordulljon hozzánk bizalommal!
Szakrendelés: 6724 Szeged Kálvária sgt. 51,
Kálvária tér és a Kápolna utca sarkán (Hamburgeres mellett)
Rendellés: Hétfő, Szerda 17-19
Bejelentkezés: 06 20-397 4144
email: Studiomed@invitel.hu
Fül- Orr-Gége Magán Klinika helye:
.jpg)