Fül anatómia, felépítése, funkciója

A fül a hallás és az egyensúlyozás érzékszerve.

A fülnek három része van: a külsőfül, középfül és a belsőfül.
 

A hallás az egyik legfontosabb érzékszervük. A hang rendszerint levegőrezgések útján éri el a fület. A hang a hallójáraton át jut be a fülbe és mozgásba hozza, megrezegteti a dobhártyát.

A dobhártya rezgéseit a hallócsontok: az üllő, a kalapács és a kengyel adják tovább a belsőfülben lévő csigának (cochlea).

A csigában a mechanikai inger, rezgés ingerületet vált ki, amit a hallóideg majd az agyon belüli hallópályák a nagyagykéreg megfelelő központjáig vezetnek.

A hangot ekkor halljuk meg, majd további bonyolult agyi kapcsolatokon keresztül felfogjuk és értelmezzük.

A koponyacsontokat ért hangrezgések közvetlenül is áttevődnek a belsőfülre, és ugyanúgy kiválthatják az idegi ingerületet, mint a légvezetés útján bejutott hangok (vezetéses hallás).

Külsőfül részei

A külsőfül részei – a fülkagyló, a külső hallójárat – amit a dobhártya választ el a középfültől (dobüreg).

A fülkagyló többszörösen görbült, jellegzetes redőket alkotó porcból és az azt borító bőrből áll. A fülkagyló feladata a hanghullámok összegyűjtése és a hallójáratba irányítása.

A hallójárat a fülkagyló közvetlen folytatása. A hallójárat külső része porcos, belső része csontos szakaszból áll.

A csontos hallójárat a koponyaalap sziklacsontjában található. A hallójárat a hanghullámokat a dobhártya felé továbbítja. A hallójáratban szőrszálak és speciális faggyúmirigyek helyezkednek el. Ezek a mirigyek termelik a hallójáratban a barna, kenőcsös váladékot, a fülzsírt.

 A fülzsír savas kémhatású és részt vesz a hallójárat és középfül védelmében. Ezért a fület nem szabad lúgos kémhatású szappanokkal és testápolókkal kezelni.

A fülzsír mennyisége néha túl sok, és főleg idősebb korban sűrű. A fülzsír hallójáratunkat gyakran eldugíthatja, és úgy érezzük, hogy megsüketültünk. Akkor szaporodik meg a fülzsír mennyisége, amikor a szervezetünk elsavasodik.

Fültisztító eszközökkel a fülzsírt mélyre tolhatjuk, egész a dobhártyáig, és innen már csak a szakember tudja eltávolítani. Ezért fültisztító pálcika használatát nem javasoljuk! 

Minél többet piszkáljuk a fülünket, annál több fülzsír termelődik. Ha fülünk dugulásra hajlamos, egy héten egyszer 2-3 csepp paraffinolaj segíthet, hogy ritkábban záródjon el. A fülzsírtermelődés természetes dolog, nem betegség. A szervezetünket kell savtalanítani és be fog állni a normális egyensúly. Ezt legkönnyebben a helyes táplálkozással és kellő mennyiségű és minőségű folyadék bevitellel érhetjük el. 

A hallójárat bőre össze van nőve az alatta lévő porchártyával és csonthártyával. A hallójárat gyulladás esetén halláscsökkenéssel együtt járó fülfájdalom jelentkezik.

Középfül

 A középfül a dobhártyától befelé a koponyaalap csontjában elhelyezkedő dobüregből és az azzal közlekedő csecsnyúlvány szivacsos sejtjeiből áll (mastoid sejtek). Aközépfül az orrgaratunkkal a fülkürtön át levegőzik.

A dobhártyának három rétege van: kívülről elszarusodó laphám, középen egy rostos réteg, belülről pedig nyálkahártya.

A dobhártya olyan, mint egy hangszóró membránja. A dobhártya normál esetben ezüstszürke, fénylő.

A dobhártyától befelé, a sziklacsontban található a kb. 1 köbcentiméternyi dobüreg.

A dobüregben a három, egymással ízülettel kapcsolódó parányi hallócsont foglal helyet.

Ezek kívülről befelé a kalapács (malleus), az üllő (incus) és a kengyel (stapes).

A kalapács "nyele" a dobhártyába ágyazott, a kalapács "feje" a következő csontocska, az üllő testével ízülettel kapcsolódik.

Az üllő nyúlványa a kengyel fejecskéjével ízesül.

 A kengyel talpa a dobüreg dobhártyával átellenes, belső falán lévő ovális ablakban, rugalmas hártyával rögzítve helyezkedik el. A kengyel az ovális ablakban rugalmasan rezeghet.

A dobhártya és a hallócsontok akkor működnek tökéletesen, ha a dobhártyán kívüli légnyomás megegyezik a dobüregben lévő légnyomással.

A dobüregi nyomás kiegyenlítést a fülkürt biztosítja, aminek előfeltétele a jó orr funkció. Ha az orrlégzés gátolt, pl. gyerekeknél orrmandula megnagyobbodás vagy felnőtteknél orrsövényferdülés ill. orrpolip miatt, akkor ez a középfül károsodását, eredményezheti.

 A hanginger (a levegőben hullám formájában tovaterjedő rezgés 20 és 20 ezer Hz között) a hallójáraton áthaladva a dobhártyának ütközik. A dobhártya rezgésbe jön, a rezgés áttevődik a kalapácson és az üllőn keresztül a kengyelre. A dobhártya és a hallócsontok egyúttal a hangot kb. 30 decibellel (a decibel [dB] a hangerősségérzet fiziológiai egysége) felerősített és a hang így jut el a belsőfülbe.

A kengyel talpa az ovális ablakon át továbbítja a rezgéseket a belsőfül folyadékterének (perilympha).

A dobüreg belső falán még egy nyílás, a kerek ablak helyezkedik el, melyen az összenyomhatatlan belsőfül-folyadék kiegyenlíti.

A dobüreget nyálkahártya béleli. Normális esetben, a dobüregben a külső légnyomással megegyező levegő található.

Mivel a dobüreg a fülkürtön (Eustach-kürt) a garat felső részével, az orrgarattal közlekedik, a külvilág felé így szellőzik. Ez rendkívül fontos a hallás működésében és betegségek kialakulásában.

A fülkürtőn át folyamatosan kiegyenlítődik a dobűri és a külső légnyomás. Ha a külső légnyomás a dobhártyát benyomja a dobüregbe (behúzódott dobhártya), a hallócsont-láncolat szabad mozgása az összenyomottság miatt akadályozott.

Jó fülkürt működésnél, a tuba minden nyelésnél megnyílik és kiegyenlítődik a dobüregi nyomás. Ha nem történik meg, a kiegyenlítés, akkor úgy érezzük, eldugult a fülünk.

Ha náthásak vagyunk, vagy gyermekeknek orrmandula megnagyobbodása van, fülkürthurut alakul ki.

Mindenki észleli a fülkürthurut alatti a füldugulást  hegyről lefelé menetben és repülőgép leszállásakor. Ha nyelünk vagy orrunkat befogva a levegőt a fejünkbe préseljük, fülünk pattan, és újra kidugul.
 

Ha a fülkürtműködés tartósan rossz, a dobüregben a tartós vákuum hatására híg folyadék, savó gyülemlik fel (savós középfülgyulladás). Ha fülkürthurut továbbra is fennáll, akkor a dobüregben a kehelysejtek nyákot kezdenek termelni. A dobüregi folyadék besűrűsödik és kocsonyás zselé szerű anyag halmozódik fel (nyákos középfülgyulladás).

A hallócsontok a folyadékban még nehezebben mozognak, a hallás még rosszabb lesz. Ezt már krónikus középfülgyulladásnak nevezzük.

A krónikus középfülgyulladás nem okoz fülfájdalmat, lázat, egyedüli tünet a halláscsökkenés lehet. A krónikus középfülgyulladás feltederítésében a szűrésnek ebben a stádiumban alapvető szerepe van. Az így kialakult krónikus középfülgyulladás híg, savós (serrosus) ill. a besűrűsödött, nyákos (mucosus) folyadékában a baktériumok elszaporodhatnak, genny képződhet, és elkezdődik a feszítő fájdalomérzéssel együtt járó akut gennyes középfülgyulladás.

 A dobüreg hátsó részén is van egy nyílás, mely a csecsnyúlványi szivacsos üregrendszer központi sejtjéhez vezet. Itt terjednek a gyulladások a fülünk mögött lévő, elődomborodó csontba, a csecsnyúlványba (mastoid sejtek). A csecsnyúlványban kialakult gyulladás a mastoiditis.

A dobüreg és a csecsnyúlványi központi sejt felső fala vékony csontlemez, felette a koponyagödör helyezkedik el. Elhanyagolt gyulladás itt szerencsétlenül ráterjedhet az agyhártyára (agyhártyagyulladás), betörhet az agyba (agytályog). A dobüregben csak vékony falú csontcsatornában fut az arcideg, kitéve gyulladások károsításának (arcidegbénulás). A középfülgyulladás további szövődménye lehet az egyik agyi gyűjtő ér (sinus sigmoideus) gennyesedése, és elzáródása (sinus trombózis) is.

Belsőfül

A belsőfülben (labirintus) található a hallás és egyensúlyozás érzéksejt-rendszere. A belsőfül a sziklacsont mélyén, a csontos labirintusban helyezkedik el.

A csontos labirintus egy előcsarnokból (vestibulum) és az abból kiinduló csontos csigából (cochlea) – hallószerv –, valamint három félkörös ívjáratból, a tömlőcskéből és zsákocskából – egyensúlyozó szerv – áll.

 A csontos labirintust folyadék tölti ki (perilympha), mely az agyvízzel áll kapcsolatban. A csontos csigát középen egy háromszög alakú tér, a hártyás csiga teljes hosszában két csatornára osztja.

 Az alsó és felső folyadéktér a csiga csúcsában egymással közlekedik.
Kis hallócsontocskák, a kengyel, a hang hatására rezeg.

A kengyel talpa (stapes) úgy helyezkedik el az ovális belsőfül ablakban, hogy meglöki a csiga felső folyadékterét. A csontos csigát a hosszában végigfutó, háromszögletű hártyás csiga két folyadéktérre osztja. Ennek a háromszögnek az alsó fala az alaphártya, a felső az úgynevezett Reissner-hártya.

Az alaphártya a csúcs felé szélesedik, benne hoszszabbodó húrok találhatók.

Az alaphártyán helyezkednek el a szőrsejtek. Nevükhöz híven tetejükből szőrszerű képződmény áll ki. A szőrsejtek felé még egy fedőlemez húzódik. Ez a Corti-szerv, a hallás érzékszerve, a hallószerv, ahol a mechanikus rezgés idegingerületté alakul át.

Azt, hogy a hallószerv, Cort-szerv miként működik, a magyar Nobel-díjas tudós, Békésy György fedezte fel egy élet munkájával.

 A hanghullám rezgésbe hozza a csiga felső folyadékterét (scala vestibuli), melyben végigszalad a hanghullám, a csúcsban megfordul, visszaszalad az alsó téren (scala tympani) a kerekablakig.

Rezgésbe jön az alaphártya (basal membran). Az abban lévő különböző hosszúságú húrok miatt ott lesz a legnagyobb kitérés, ahol a hangmagasságnak megfelelő hosszúságú húr helyezkedik el.

Magas hangoknál a csiga alapján, mély hangoknál a csiga csúcsnál a legnagyobb a kilengés.

Ahol a Corti-szervben nagy amplitúdójú kitérés van, ott a szőrsejtek kapcsolatba lépnek a felettük lévő fedőlemezzel, és a szőrsejtekben létrejött elektrofiziológai változás elindul a hallóidegen.

Minél erősebb a hang, annál nagyobb lesz a kitérés a Corti-szervben, és annál nagyobb számú elektromos jel keletkezik.

A csiga tehát képes a hang analízisére. Meg tudja különböztetni a hang magasságát és a hang erősségét. A jelek a hallóidegen, a bonyolult hallóidegpályán az agykéreg halántéklebenyéhez jutnak, és itt keletkezik a hangérzet.

A belsőfül másik része az egyensúlyszerv. Az egyensúlyszerv részei a csontos előcsarnokban (vestibulum) lévő tömlőcske és zsákocska, valamint a tér három, egymásra merőleges síkjában elhelyezkedő félkörös ívjáratok.

Az egyensúlyszerveben a félkörös ívjáratokat és a vestibulumot,  folyadék tölti ki.

A tömlőcske és zsákocska szintén szőrsejtekkel rendelkezik.

A szőrsejteket kocsonyás burok fedi, ebben apró mészkristályok helyezkednek el, amelyek a vízszintes és függőleges sebességváltozást érzékelik. A kocsonyás burok a gyorsulásra, illetve lassulásra elhajlik, és a szőrsejtek ingerületbe jönnek.

 Az egyensúlyszervben a tér különböző síkjában lévő három félkörös ívjárat egy-egy kiszélesedésében hasonló kocsonyás burkolatú szőrsejtek vannak. A félkörös ívjáratok a test valamely síkjában történő forgó elmozdulására lépnek ingerületbe.

Gondoljuk meg, az íves csatornákban folyadék mozoghat. Ha forogni kezdünk, vagy a forgást abbahagyjuk, a folyadék elfordul a csatornafalhoz képest, a szőrsejtek ezt tudják érzékelni.

A belsőfül működésének megismerésében Bárány Róbert Nobel-díjas kutatónknak is igen nagy szerepe volt.

Testünk helyzetéről nemcsak a belsőfülből, hanem a látásunk és tapintásunk – izmaink feszülése – révén is kap agyunk információt.

Ezeket az idegrendszer együttesen dolgozza fel. Ha az egyensúlyszervben hiba támad (izgalmi jelenségek, működés kiesés), szédülés érzésünk keletkezik.

Valódi szédülésről akkor beszélünk, ha eltérés van a valóságos, és az általunk érzékelt térviszonyok között. Szédüléskor forgást érzünk, süllyedünk, emelkedünk, holott ez nem valóságos. Sokszor az ember minden rosszullétet, gyengeségérzést helytelenül szédülésnek nevez.

Az egyensúlyszervünk és feldolgozó rendszerünk rendkívül bonyolult. Az egyensúlyszerv  (vestibuláris rendszer) bonyolult idegpálya kapcsolata rendkívül kiterjedt, és idegrendszerünk legkülönbözőbb pontjainak betegsége szédülésben nyilvánul meg. Nem véletlen, hogy a szédüléssel külön tudományág, az otoneurológia foglalkozik.

Itt ismerkedjünk meg egy jelenséggel, amely az egyensúlyi rendszer megbetegedésekor gyakorta fellép. Ez a szemtekerezgés, nystagmus.

A szemtekerezgés (nystagmus) az agytörzsben lévő egyensúlyszervi és szemmozgató magvak közötti idegpálya kapcsolaton alapszik.

Egészséges emberben is felléphet nystagmus, ha például ha jól megforgatjuk. Ilyenkor mindkét szem majdnem vízszintes rángását látjuk, ami a nystagmus (vestibularis nystagmus).

A vonatból kinéző embereken is látható a nystagmus jelenség (optokinetikus nystagmus). a nystagmus akkor válik az egyensúlyszerv rendszer betegségének jelévé, ha a nystamus spontán, nyugalomban (nyugalmi nystagmus) mutatkozik, és forgó szédülés érzéssel, gyakran hányással, fülpanaszokkal jár együtt.

 

Hova forduljon?

 Ha a fülpanaszok valamelyik fül- orr- gége  tünete jelentkezik Önnél, akkor forduljon hozzánk bizalommal!

Szédülés klinika, magán audiológiánk  elérhetősége:

Fül- orr- gége  Szakrendelés:  6724 Szeged, Kálvária tér 16.

Rendelés: Hétfő, Szerda 17-19 szombaton reggel is. 
Telefon:  Bejelentkezés:  06-70-635 5576,  06 20-397 4144,

email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.