Dohányzás és betegség
A dohányzás ártalmassága
INFÚZIÓS KEZELÉS dohányzás ártalmaira és
A dohányzás ártalmasságát minden más rizikófaktornál jobban bizonyították, és az általa okozott egészségkárosodás minden más ártalmas élvezeti szer jelentőségét meghaladja.
A dohányzás káros hatásai három fő forrásra vezethetők vissza: a hőhatárasra, a mechanikus hatásra (pipázásnál) és a kátrányszármazékok káros hatására (ez utóbbi a cigarettapapír égéséből ered).
Az ártalmak közül a legveszélyesebb betegség csoport a rák.
A dohányzás okozhat ajakrák, szájüregrák, nyelvrák, gégerák, garatrák, valamint nyelőcsőrákot, mivel a dohányfüst a légzőszervrendszer minden részére eljut.
Ugyanezen ok miatt alakulhat ki tüdőrák, légcsőrák és hörgőrák is.
A dohány élvezete a nikotintartalom miatt hasnyálmirigyrák és veserák oka is lehet.
A rákos daganatok mellett más légzőszervi betegségek is előfordulnak a dohányzóknál.
A füst direkt káros hatása idült hörgőgyulladást, krónikus bronchitist, krónikus garatgyulladást, krónikus arcüreggyulladást, krónikus középfülgyulladást és tüdőtágulatot hozhat létre.
A dohányzás igen gyakran előidézhet asztmát is.
A dohány "hatóanyaga" a nikotin jelentős elváltozást okozhat a keringési szervrendszerben is, károsítja az érfalakat, gyakran magas vérnyomást vagy koszorúérbetegséget, halláscsökkenést, fejfájást, fülzúgást, szédülést okoz.
Így okozója lehet agy-érbetegségeknek, érszűkületnek, aneurizmának és érelmeszesedésnek.
A dohányzás leggyakoribb tünetei a rekedtség, mélyebb hang, a garathurut, torokgyulladás, gégegyulladás, gégehurut, az étvágytalanság, émelygés, a szédülés, az álmatlanság, fejfájás, fáradékonyság, kimerültség, esetenként látásromlás.
A dohányzás kedvezőtlenül befolyásolja a vérlipidek szintjét is.
A cigarettázás növeli az LDL- és csökkenti a HDL-koleszterin szintet, valamint fokozza a vérlemezkék összetapadási hajlamát.
Ezen hatások miatt kóros véralvadás, trombózis kialakulásának kockázata emelkedik.
A dohányzás hatásai egyenes arányban állanak az elszívott dohány mennyiséggel és az időtartammal (dózis- és időfüggő hatás).
Minél nagyobb mennyiségben, minél hosszabb ideig dohányzik valaki, annál nagyobb a valószínűsége a kedvezőtlen következmények kialakulásának.
Dohányzás és terhesség
Különösen figyelemreméltó a dohányzásnak a terhességre, illetve a dohányzásnak a magzatra gyakorolt hatása, mivel a nikotin átjuthat a magzatba, szoptatáskor pedig bekerülhet az anyatejbe.
A dohányzó anyák újszülöttjei átlagosan kisebb súlyúak, mint nem dohányzó anyáké.
Ismert, hogy az újszülöttkori és csecsemőhalálozás egyaránt magasabb dohányos anyák gyermekei között, és ez minden születési súlykategóriában megfigyelhető (tehát nemcsak a kis súllyal születettek körében).
A nikotin ártalom dózisfüggés és időfüggés a magzatra is érvényes: minél többet és a terhesség minél hosszabb része alatt dohányzik az anya, annál veszélyeztetettebb a gyermeke.
A gyermekkori csökkent tüdőkapacitás és az asztma kialakulásának veszélye is nagyobb dohányos anyák gyermekei között.
A cigarettázás hatással van a vér ösztrogén (fontos női nemi hormon) szintjére is.
A dohányzás antiösztrogén hatását vizsgálatok bizonyítják.
A lecsökkent ösztrogén csontritkulást, korai menopauzát, fokozott foltos vérzést, és kockázatot jelent a méhrákra.
Az alacsony ösztrogénszint rendkívül sok problémát okozhat a fent említetteken kívül is (pl. depressziót, premestruális szindrómát, fejfájást, migrént, meddősséget, fájdalmas szexet, intellektuális problémákat, stb).
Ismeretes, hogy a menopauza után sok nő kap hormonpótló kezelést, a klimax kellemetlen tüneteinek csökkentésére.
A dohányzással együtt a kezelés kockázata nagymértékben emelkedik.
Az elmúlt évek vizsgálatai megállapították, hogy a cigarettázás és az arc ráncosodása között szoros kapcsolat áll fenn.
A dohányzók ettől elvesztik vonzerejüket, és öregebbnek néznek ki.
A cigarettázás csökkenti a bőrben a hajszálerek és a kiserek áteresztő képességét, így a bőrnek csökken a vérellátása, ez károsítja a kötőszöveteket, ami nélkülözhetetlen a bőr integritásának megtartásához.
Kimutathatóan az erős dohányos, akik hetente több mint egy dobozzal szív, 4,7-szer valószínűbben ráncos, mint a nemdohányzók.
Az erős napozás (több mint 50 000 óra a napon) 3,1-szeresére növeli a korai ráncosodás valószínűségét. A dohányzás és a napozás okozta korai ráncosodás esetén az egyes faktorokkal járó valószínűségek, összeszorzódtak.
Vagyis az erős napozó és egyben erős dohányos személynél kb. 12-szer valószínűbben jelenik meg a korai ráncosodás.
Mivel a dohányzás káros hatással van a légutak és tüdő működésére, azt is feltételezik, hogy a tüdő elégtelen működése visszahat az agyra, és kedvezőtlenül befolyásolja a gondolkodás folyamatát.
A dohányzás, cigarettázás hására felléphet az úgynevezett "oxidatív stressz" jelensége, ami annyit jelent, hogy a szabad gyökök és az antioxidánsok egyensúlya felborul a szervezetben, ez pedig hosszú távon az idegsejtek károsodásához vezethet.
Azt még nem tudni pontosan, hogy az oxidatív stresszt a tüdő elégtelen működése vagy pedig magának a dohányzásnak az agy szöveteire gyakorolt káros hatása váltja-e ki.
Tehát nem igaz az a mondás, hogy a dohányzás élénkíti az agyat.
Sőt, minden bizonnyal roncsolja az agysejteket (és ezzel együtt csökkentheti az intelligenciát is). A számos daganatos, érrendszeri és egyéb betegségek kockázatának növekedése mellett ezért is fontos a dohányzók (főleg a fiatalok) figyelmét felhívni arra, hogy hagyjanak fel e káros szenvedélyükkel és éljenek egészséges, füstmentes életet.
A nikotin az idegrendszerre gyakorolt hatásain kívül számos más, direkt károsodást is okoz:
Az orr nyálkahártyájábanlevő szaglóidegek megbénulnak, a nyelv ízlelő bimbói is elvesztik ízérzékenységüket.
A légcsőben levő fedőhám csillói is megbénulnak. A légcsőben keletkezett, a dohányosnál nagyobb mennyiségben kiválasztott nyák így nem tud kiürülni.
A pangó váladék könnyen felülfertőződhet.
Ráadásul a folyamatos, mély lélegzetvételek megeröltetik a tüdőhólyagocskák falát, amik elszakadnak, s ez által a dohányzó légző felülete lecsökken, tüdő tágulat (emfizéma, emphysema) alakul ki.
Így válnak a dohányzók idült obstruktív tüdőbetegekké.
A tüdő holt légterében aztán megáll a leszívott kátrány: itt gyűlnek és rakódnak le a rákkeltő anyagok., ezért gyakori a gégerák, tüdőrák és hörgőrák.
A doházás igazoltan csökkenti a spermiumok életképességét, és impotenciához vezethet, valamint nőknél megnöveli a csontritkulás esélyét és fokozott szőrzet növekedéshez vezethet.
A dohányzás ártalmaitól teljesen ma már senki sem védett, tulajdonképpen dohányzók és nemdohányzók helyett helyesebb aktív és passzív dohányzókról beszélni.
A passzív dohányzásról szokás azt mondani, hogy akár kétszerte károsabb, mint az aktív.
Bizonyítja ezt, hogy ha például egy gyermek kora kisgyermekkorától dohányfüstös családban nevelkedik, az amikor középiskolás korában tüdőszűrésen vesz részt, a tüdeje egy nagyon erős dohányoséhoz hasonlítható.