Acidózis Savasodás

Sav bázis egyensúly zavarai, kezelésük

Kattints ide, Itt a megoldás ←

iNFÚZIÓS KEZELÉS sav-bázis egyensúly zavarra←

A szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez, a testünket alkotó folyadékterek ion összetétele, hőmérséklete és kémhatása alapvetően fontos.

A vér-pH értéke normálisan 7,3-7,45, a nyálé 6,5-6,85, a vizeleté pedig: 5,8-6,8 között mozog.

A folyadékterekben fent kell tartani a normális, kissé lúgos kémhatást.

Ezért a felesleges savakat a szervezet folyamatosan a kötőszöveti elemekből kivont un. „bázisokkal” (csontokból, izmokból, ízületekből, érfalakból) köti meg.

Az állandó szöveti kivonás miatt hiánybetegségek léphetnek fel.

Így alakulhat ki a csontritkulás, izomsorvadás, izületi problémák, erek falának rugalmatlansága, agysorvadás, fog betegségek, hajhullás, hajritkulás, kopaszodás stb.

Acidózisról akkor beszélünk, ha a vér pH-értéke 7,3 alatti.

Ez csak extrémen súlyos betegségek esetén szokott kialakulni, mivel szervezetünk kiegyensúlyozza: pl. több savat választ ki a vesén át.

 Rejtett acidózisban nem jön létre pH-csökkenés a vérben, mert testünk kiegyenlíti, kompenzálja az elváltozást: pl. több bázikus kálciumot juttat a vérbe a csontokból.

Alkalóziskor a vér-pH értéke 7,5 fölé emelkedik.

Ez az állapot szintén csak extrém esetben fordul elő, ha túlzott intenzív és gyors a belégzés (hisztériás roham, nagy fájdalom, sokk), vagy nagy mennyiségű savvesztéskor.

Normális körülmények között a szervezet a kisebb eltolódásokat itt is képes kompenzálni.  

Az acidózis létrejötte szerint megkülönböztetünk anyagcserezavar miatti (metabólikus acidózis), és

 légzési zavarra visszavezethető (respiratórikus acidózis) acidózist.

A gátolt légzés miatt nem csak az oxigén bevitel csökken, hanem megemelkedik a szervet által folyamatosan termelt széndioxid szint is. A széndioxid folyadék közegben átalakul szénsavvá. 

Ez a szervezet savasodását (respirációs acidózis) hozza létre. Ez a folyamat zajlik le pl. orrlégzési gátoltság esetén (pl. orrsövényferdülés, orrpolip, krónikus arcüreggyulladás, orrmandula túltengés, orrdaganat, orrüregi összenövések stb), amikor is a megemelkedett szénsavszint hirtelen belégzést provokál, aminek megnyilvánulása a horkolás. 

A savas anyagcseretermékek hosszú időn keresztül folyamatosan terhelik a pufferrendszert.

Először látens acidózis, majd kompenzált acidózis jön létre.

Ha kimerülnek kompenzációhoz szükséges puffer rendszerek és a bázis raktárak, akkor létrejön a részleges vagy teljes dekompenzált acidózis, mely azután ugrásszerűen elindíthatja, vagy felgyorsíthatja a krónikus, immár tünetekkel is járó betegségek kialakulását.

Látens acidózisnak azt az állapotot nevezzük, amikor a vér pufferkapacitása kimerülőben van, de kémhatásváltozás még nem mutatható ki.

Sok, krónikus bajoktól szenvedő betegnél mérhetően csökken a szervezet pufferkapacitása, emiatt krónikus kimerültség, gyakori ideggyulladások, neuralgiák, krónikus kötőhártya gyulladás, allergiák, asztma, fogszuvasodás, töredező haj és körmök, gyomorégés, izompanaszok és ízületi panaszok, reuma, fejfájás, migrén, lép fel.

Daganatos, rákos  (tumoros) betegségeknél is szinte mindig kimutatható a savasodás, ezért terápiás lépésként alapvető fontosságú a sav–bázis egyensúly helyreállítása.

Rejtett acidózisban a vér-pH értéke a megfelelő kompenzálóerőknek köszönhetően még a normális tartományban van, ám a "hulladékraktárak" már megteltek a feleslegben felhalmozott savas anyagcseretermékekkel.

Átmeneti acidózis alakulhat ki akut fertőzések, hasmenés, magas láz, gyulladások, nagyobb mennyiségben ürülő húgysav stb. miatt a lúgtartalék gyors elhasználódásakor.

Mindaddig, míg ez a helyzet meg nem szűnik, folyamatosan fennáll az újabb megbetegedés veszélye, vagyis egyik fertőzés és betegség követi a másikat (az antibiotikumok is savasítanak!).

A krónikus acidózis: nagyon komoly betegségek formájában bukkan felszínre, pl. reumás ízületi gyulladás, köszvény, bőrgyulladások, bélnyálkahártya gyulladás, érelmeszesedés, cukorbetegség, arteriosclerozis, csigolyameszesedés, vesekő, epekő, fogkő, nyálkő, allergia, orrpolip, arcüreggyulladás, gombás arcüreggyulladás, candidiázis,  visszatérő orrvérzés stb.

"Savhalál"-nál a végső katasztrófa sokféle arcot ölthet - veseelégtelenség, szívelégtelenség, májelégtelenség, emelkedett vércukor miatti kóma, daganat.

A látens acidózis leggyakoribb okai

Látens acidózis belső okai

1. A szénhidrátok, édességek, finomított élelmiszerek és alkohol fogyasztása nyomán a bélben folyó erjedés miatt savanyú termékek keletkeznek.

2. A túlzott fehérje fogyasztás miatt a bélben folyó rothadás ugyancsak savas termékeket termel.

3. Nagy mennyiségű sav keletkezik a belsőelválasztású mirigyek betegségei folytán (cukorbetegség, diabetes, máj károsodása hepatopátia).

4. A vese funkciójának csökkenése, vagy a tartósan kevés folyadék fogyasztása.

5. Gyomor sejtjeinek csökkent működése és ezzel együtt a bázikus kiegyenlítés normális folyamatának hiánya.

6. Túlzott, állandó stresszel teli élet.

7. Gátolt oxigén bevitel (respiraciós acidózis), orrfunkció zavarok 

(orrsövényferdülés, orrpolip, allergia, megnagyobbodott mandulák, mandulagyulladás, krónikus arcüreggyulladás, concha bullosa), légúti betegségek (asthma, emphyzema, tüdő tágulat)

8. Mozgáshiányos életmód.

Látens acidózis külső okai

1. Bázikus anyagok hiánya az elfogyasztott ételekben, a hibás konyhatechnikai eljárások, valamint a friss élelmiszerek hiánya okozhat savasodást.

 Acidózist fokoz: Rántás, habarás, mikrohullámú sütés, főzés, házi túlhevítés, túlfőzés olajban, zsírban sütés, konzerválás, többszöri melegítés, kémiai szerek, ecet.

Acidózist szüntet: Kíméletes párolás, nyers saláták, csírák, roston-, sütőben sütés, frissen készített étel, természetes erjesztés.

2. Túlzott fehérjebevitel (húsok, tejtermékek) a rothadásból származó savak szintjét emeli.

3. A szénhidrátok és zsírok hibás élelmiszeripari feldolgozása, amelyből ketosavak, tejsav, és más organikus savak keletkeznek. Finomított szénhidrátok (liszt, keményítő).

További tényezők is elősegíthetik az acidózis létrejöttét: Éhség, láz, hasmenés, májcirrózis, hepatopátiák, epebántalmak, szívelégtelenség miatt általános oxigénhiány, nehéz fizikai megterhelés, mérgezés, fulladás, kihűlés, helyi keringési zavar miatti oxigénhiány, kémiai anyagok miatti mérgezés, bakteriális toxinok, leukémia, myeloma, kongenitális laktacidózis, glikogén raktározási betegségek, M. Addison, hipertireózis, M. Wilson, fruktózintolerancia, vízhajtók, primer és szekunder hiperaldoszteronizmus, kortizonkezelés. A gyógyszerek, táplálék kiegészítők, gyógyhatású termékek szintén emelhetik a savszintet.

Az acidózis mint betegség

A mindennapi orvosi gyakorlatban szinte csak a súlyos, már dekompenzált sav-bázis- egyensúly zavarral foglalkozunk, főként intenzív osztályok gyakorlatában.

Ugyanakkor a valóban tömeges problémát jelentő, preklinikai stádium, mégpedig a látens és a kompenzált acidózis időszaka egyelőre nem képezi a rutinszerű orvosi vizsgálódás tárgyát.

Az acidózist okozó anyagcseretermékek folyamatosan vándorolnak a vér, a kötőszövet és a sejtek között.

A megkötött  savak és savas anyagcsere maradványok legnagyobb mennyiségben a kötőszövetekben raktározódnak. Felnőttek esetében a támasztószövet és szállítószövet közel 18 kg-ot tesz ki, így akár az emberi test legnagyobb szervének is tekinthető.

A szokásos sav-bázis- vizsgálatok során elsősorban csak a vér viszonyait tudjuk tanulmányozni. Ezért előfordulhat, hogy a vérben épp alkalózis észlelhető, de ez a szövetközi tér acidózisáról árulkodik.

Ennek különválasztására alkalmas a Vincent féle BETA vizsgálat, mely a vér mellett, a nyál és a vizelet pH-ját is több időpontban egyidejűleg vizsgálja, de méri a redoxpotenciált és az ellenálló képességet is.
A mérések mellett, látens acidózis felismeréséhez a klinikai tünetek ismerete nagyon fontos.

ACIDÓZIS ÁRULKODÓ TÜNETEI

• A savtöbblet az ember arcán is megmutatkozik, külső jelei akár szemmel is láthatókak.

• A bőr szürkés, sárgás, petyhüdt, száraz, korpázó és kisebb-nagyobb pattanások, vörös foltok tarkítják. Savasodás miatt ráncok jelennek meg.

• A szemfehérje vöröses, mert a túlsavasodás miatti gyulladáskészség tükröződik rajta.

• A nyelvet vastag sárgás-fehéres-barnás lepedék fedi, szélei ödémásak, a fogbenyomatot megtartják, esetleg néhol berepedezettek.

•
 Az ajkak elkeskenyednek, világosak lesznek.

• 

A haj és a körmök fénytelenné válnak, töredeznek, elvékonyodnak, a fejbőr korpázik, viszket. A körmökön néhol megvastagodások, másutt gödrök keletkeznek. A haj hullani kezd, kopaszodás indul el. A haj zsírosodik. 

•
 A szájszag nagyon kellemetlen lehet, ez a rosszul működő emésztőszervekben lezajló erjedési és rothadási folyamatok következménye. Reflux betegség.

• A has puffadt, a széklet nehezebben vagy naponta többször is ürül - ilyenkor formálatlan, pépes.

• A testszag rendkívül kellemetlen lehet a bőrön át távozó savas, csípős veríték és faggyú miatt.  

Hova forduljon savasodásos panaszaival?

Ha a savasodással kapcsolatosan valamelyik tünete jelentkezik Önnél, vagy kérdése van, akkor forduljon hozzánk bizalommal!

Dr. Vass Zoltán 

Szakrendelés:  

6724 Szeged, Kálvária tér 16.

Kálvária tér belső oldalán, a templommal szemben.

Rendelés:  Hétfő, Szerda 17-19 szombaton délelött is

Dr. Vass Zoltán: Bejelentkezés:  06 70-635 5576 ,  06 20-397 4144

email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.gmail.com

Összefoglalás: Vér-pH értéke lúgos kémhatású. Acidóziskor a vér pH-értéke 7,3 alatt van. A savasodás csontritkulást, izomsorvadást, ízületi problémák, okozhat. Acidózis, savasodás fajtái: rejtett acidózis kompenzált acidózis, RESPIRACIOS ACIDOZIS, respiratórikus acidózis, metabólikus acidózis, latens acidózis, dekompenzált acidózis, átmeneti savasodás, krónikus acidózis.