Reflux betegség, gyomorégés GERD
Gasztrooesophagealis reflux betegség GERD, gyomorégés oka tünetei kezelése
Kattints ide, Itt a megoldás ←
iNFÚZIÓS KEZELÉS sav-bázis egyensúly zavarra ←
A gasztrooesophagealis reflux betegség, GERD leggyakoribb emésztőrendszeri megbetegedés. A reflux tüneteit a népesség közel fele tapasztalja.
A reflux kórképet elsőként Dr. A. Winkelstein írta le 1935-ben, aki a nyelőcső nyálkahártya eltérést a gyomorsavas váladék károsító hatásával hozta összefüggésbe. A reflux oesophagitis (nyelőcső reflux) megjelölés dr. Allisontól származik, aki 1946-ban felismerte, hogy a nyelőcső nyálkahártya sérülés kialakulásában a reflux mechanizmus szerepe alapvető.
Sokan úgy gondolják, hogy a gyomorégés az étkezés természetes velejárója. Bár gyakran észlelünk gyomorégést, puffadást, gázosodást étkezés után, esetleg étkezések között, a gyomorégés kiváltó oka mégsem maga az étkezés.
A szakirodalom a gasztrooesophagealis reflux betegséget "álarcos fojtogatónak" is nevezi, hiszen gyakran más betegségek tüneteinek hátterében áll.
Magyarországon a reflux betegség alig ismert, és sokszor a kezelt betegek sincsenek tisztában gyógyulásuk és a reflux kezelésének lehetőségeivel.
A gasztrooesophagealis reflux valójában nem betegség, hanem a gyomorban keletkezett savas gázok okozta tünet együttes. A reflux betegség oka a már kórosan, visszatérően és tartósan jelentkező savas túlsúly miatt kialakult szövettani károsodások együttese.
A reflux egészséges embernél, természetes körülmények között is előfordulhat, ilyenkor még, panaszt nem okoz. Ekkor még a nyelőcső nyálkahártyát védő és károsító tényezők egyensúlyban vannak. Ha ez az egyensúly felborul, és a folyamat állandósul, kialakulnak a gasztrooesophagealis reflux betegség tünetei.
A reflux következtében jelentkező panaszok, tünetek, esetleg szövődmények összességét nevezzük a reflux betegségnek. Az angol elnevezés (Gastro-Oesophageal Reflux Disease) alapján GERD-nek is nevezik a szakirodalomban.
A gasztrooesophagealis reflux betegség, a GERD a tápcsatorna felső szakaszának összetett működési zavara, eredményeképpen a gyomorsavakkal és emésztőnedvekkel elkeveredett gyomortartalom és nyombéltartalom, a normális haladási iránnyal ellentétesen, felfelé visszajut a nyelőcsőbe, ahol kellemetlen tüneteket és végső esetben szervi elváltozásokat, nyelőcső nyálkahártya gyulladást, fekélyt, késdőbb daganatot okozhat.
A GERD, reflux legnyilvánvalóbb tünete a visszafolyt váladék okozta rendszeres, gyakori gyomorégés, a szegycsont mögött jelentkező égő fájdalom, fulladásérzés, gyomorfájdalom, gázosodás, büfögési kényszer, gyomor puffadás, torok kaparás, gombóc érzés a torokban, folytogató érzés, nyákcsorgás, orrdugulás.
A reflux betegség gyakorisága
A reflux betegség kb. 80% -a tünetmentes reflux, un. aszimptomatikus reflux betegség, ahol direkt reflux-ra utaló jelek nem tapasztalhatók.
Ismert, hogy a legtöbb baba evés után “büfizik”, ami valójában egyfajta reflux. Jó hír viszont, hogy a csecsemők 90 %-a idővel kinövi ezt a reflux jelenséget (csecsemőkori reflux, büffizés).
A GERD kórkép gyakorisága a negyvenedik életév fölött rohamosan nő. A magyar felnőttek 55%-a valamilyen gyakorisággal a refluxbetegség tüneteiben szenved. A lakosság 28%-a fokozottan veszélyeztetett savas visszafolyásra.
A reflux kórkép különböző súlyosságú stádiumai közül az enyhe formák a gyakoribbak, az esetek 60 %-át teszik ki.
Érdekes módon, a savas gyomortartalom bizonyítható visszafolyásának (reflux) ellenére nyelőcső hámsérülések (nyelőcső eróziók, nyelőcső felmaródások, nyelőcső fekélyek) csak az esetek 30-40 %-ában jelennek meg, mintegy alapját képezve az esetek 5-20 %-ában a nyelőcsövet érintő szövődmények (nyelőcső fekély, nyelőcső rák) kialakulásának.
A teljes lakosság akár 7 %-a érez minden nap gyomorégést. A terhes nők több mint 48 %-ának vannak refluxra utaló tünetei.
Gasztrooesophagealis reflux betegség tünetei
A reflux betegség tünetei gyakran más kór álarca mögé bújva jelentkeznek (aszimptomatikus reflux). A reflux betegség leggyakoribb tünetei a gyomorégés, hasfájdallom, gyomor fájadalom, gázosodás, böfögés, büfögés, melyről a betegek 83 %-a számol be.
A savas gyomortartalom visszaáramolhat a garatba és a szájüregbe (regurgitáció), ami miatt mellkasi fájdalom, nyelési nehezítettség, gyomorégés és fájdalmas nyelés is jelentkezhet.
Az atípusos, nem emésztőszervi jellegű tünetek közül 47 %-ban a köhögés, 35 %-ban a hörghurut, légcsőhurut, 16 %-ban az asztma és 10 %-ban a krónikus rekedtség színezheti a reflux kórfolyamatot.
A refluxos tünetcsoport alapvetően az emésztőszervek felső részének mozgászavarán alapszik, ezért az sem meglepő, hogy az esetek 20-25 %-ában társulhat emésztési, ún. “dyspepsiás” panaszokkal, mint émelygés, teltségérzet, hányinger, gyomorpuffadás, haspuffadás, böfögés, gázosodás.
Mivel a gyomorsav keletkezési helye csak a gyomor, ezért a nyelőcső fala nincs felkészülve a gyomorsav erős maró hatásának kivédésére, így a nyelőcsőben a sav, égő fájdalmat gyomorégést, okozhat (mellkasi fájdalom).
A gyomorégés tehát valójában a nyelőcsőből származó égő, fájó érzés. A gyomorégés kiváltó oka általában a nyelőcső és gyomor közötti záróizom elégtelen működése.
A reflux betegség okozhat mellkasi fájdalmat, amely a utánozhatja koszorúér eredetű szívbetegség tüneteit is. A betegek a szegycsont mögött szorító vagy égető fájó érzést jelez, amely fájdalom a hátba, állba, karokba vagy nyakba sugárzik.
Az is jellemző refluxra, hogy a gyomortartalom kisebb mennyiségben visszajut a szájba, garatba és torokba. Az éjszakai saváttörésnek is nevezett jelenség a gyomorégésre panaszkodó betegek mintegy 80%-ának keseríti meg az éjszakai pihenését.
A nyelőcső károsodás mellett az éjszakai savas visszafolyás veszélye lehet, hogy ha a folyadék a légcsőbe, majd a tüdőbe jut.
Itt visszatérő tüdőgyulladást, krónikus hörghurutot, krónikus légcsőhurutot idézhet elő. A légúti tünetek közé tartozik az asztma, a krónikus köhögés, krónikus garatgyulladás az arcüreggyulladás, tüdőgyulladás és gégegyulladás, valamint a rekedtség.
Fül-, orr-, gége betegségek és gasztrooesophagealis reflux betegség
A savas reflux a fül-, orr-, gégészet területén is számos betegséget okozhat, mint krónikus köhögés, ismétlődő csuklás, torokfájás, torokfájdalom, torok kaparás, garatgyulladás, rekedtséggel járó gégegyulladás, ami gyakori torok köszörüléssel, és a hangszalagok megvastagodásával járhat együtt.
Ez utóbbi tünetek oka, hogy a garat és a gége a gyomorból visszaáramló sav károsító hatásával szemben még a nyelőcsőnél is gyengébb védelemmel rendelkezik.
Gyakran a refluxos beteg torok kaparó érzés, szorító gombócérzésről számol be, sűrű tapadós nyákképződéssel. A fülbe sugárzó fájdalom is igen gyakori panasz refluxnál.
A reflux jellemző tünete a lepedékes nyelv. A torokés a garat nyálkahártya lúgos közegben működik optimálisan. A nyálban lévő fehérjék is lúgos közeget igényelnek. A gyomorból feljött savas gáz, böffedék (büfi, büfögés, böfögés), a nyálkahártya és nyál tartalmát kicsapja (koagulálja). A kicsapódott fehérje, mint egy „rántotta” adja a nyelven a lepedék fehér, szürkés színét.
A garat, gége, orrmelléküregek nyálkahártyája alapvetően lúgos kémhatású. A kémhatás savanyú irányba való eltolódása miatt a nyáktermelő mirigyek megduzzadnak. A grízszerűen megduzzadt garat mirigyek fokozottan, sűrű nyákot képeznek, ami feltapadva igen kellemetlen krónikus garat panaszokat okozhat. Gyermekeknél a lecsorgó váladék, főkként este jelentkező köhögést, gyakori, visszatérő légcső hurutot okoz. A bomló, lepedék, savas gázok miatt gyakori a szájszag, bűzös lehelet, ami sokszor elviselhetetlen. A szájszagot, putrit leheletet fokozhatja, ha a savtúltengés miatt a fogak is károsodnak.
Gasztrooesophagealis reflux betegség és asthma
Félrevezető tünetként a refluxos beteg aszthmát (asztma) és allergiát is utánozhat. Több felmérés bizonyította, hogy az asztmás betegek esetében a reflux előfordulása messze meghaladja a teljes lakosság körében kimutatható előfordulási arányt.
A reflux betegség emellett aszthmás roham kiváltója is lehet, így a két betegség egymást erősítve, egyre súlyosbodó tünetekhez és problémákhoz vezethet.
Mindezeken túl a nyelőcső és a hörgőfal kóros beidegződései is magyarázatot adhatnak arra, hogy a savas visszaáramlás a nyelőcsőben fokozza a légutak érzékenységét, ami asthmás betegnél újabb rohamot okozhat.
Végül a "vészjósló" tüneteként asztmás betegeknél, nyelési nehezítettség, hányás, fogyás, vérzés, a betegség súlyos szövődményei is jelentkezhetnek.
Gasztrooesophagealis reflux betegség kórlefolyása
A gyomor speciális sejtjei vízből és a konyhasó kloridionjaiból sósavat termelnek, míg a szabadon maradó nátriumionok a sejtlégzés során képződő szén-dioxiddal pufferhatású nátrium-bikarbonátot alkotnak.
A két folyamat párhuzamos: minél több sósav képződik a gyomorban, egyidejűleg annál több bázis jön létre.
Amikor a savas gyomortartalom a vékonybélbe kerül, a hasnyálmirigy és az epehólyag erősen bázikus emésztőnedvei semlegesítik a savat, így végső soron a bázisokból és a sósavból ismét konyhasó, víz és szén-dioxid képződik.
Mivel a semlegesítés rendszerint a folyamat során képződőnél több bázist igényel, a szervezet a bázisok tartalékolására kényszerül, ehhez azonban bázikus élelmiszerek kielégítő mennyiségű bevitelére van szükség (szerves bázis, szervetelen bázis).
Az egészséges, teljes értékű táplálkozás sok bázisképzőt (K, Ca, Na, Mg) tartalmazó gyümölcsökben és zöldségfélékben gazdag, amivel elkerülhető a túlsavasodás.
A gyümölcsökben található szerves savak szén-dioxiddá és vízzé bomlanak le, míg a bázikus elemek megmaradnak. Ha fokozott savasodás jön létre kiegészítő bázis bevitelre is szükség lehet.
Refluxra hajlamosító tényezők
Refluxra hajlamosíthat a megnövekedett hasűri nyomás (kövérség, szűk ruha, terhesség), lefekvés előtti étkezés, kávé, alkoholfogyasztás, dohányzás, bizonyos gyógyszerek, vízszintes testhelyzet.
Néhány étel fogyasztása szintén összefüggésbe hozható a GERD-el: Ilyenek a citrusféle gyümölcsök, narancs, mandarin, csokoládé, zsíros és sült ételek, mentol, fűszeres ételek, paradicsom alapú ételek (pl. spagetti szósz, chili, pizza, stb.), paradicsomlé, kávé, tea, kóla, szénsavas üdítők, lisztes ételek.
A rekeszizomsérv is hozzájárulhat a GERD kialakulásához. A rekeszizomsérvről akkor beszélünk, amikor a gyomor felső része a rekeszizom fölé türemkedik. A rekeszizom segít az alsó nyelőcsövet záró izomnak visszatartani a savat a gyomorban. Ily módon a rekeszizomsérv hozzájárulhat a GERD kialakulásához. A rekeszizomsérv bármely korban előfordulhat és igazolt, hogy 50 év felett nagyon sok egészséges embernél is kimutathatóan jelen van a rekeszizomsérv.
Gasztrooesophagealis reflux betegség szövődményei
A reflux betegség kapcsán kialakult szövődményes betegségek a nyelőcsőgyulladás,
nyelőcsőfekély, mely során felületes nyelőcső nyálkahártya sérülések, vagy mélyebb hámsérülések, nyelőcső fekélyek alakulhatnak ki.
A nyelőcső hegesedés, nyelőcsőszűkület, rendszerint a nyelőcső alsó harmadában alakul ki és a betegek 10-20 százalékában figyelhető meg. A reflux betegségnek súlyos, akár életveszélyes szövődményei is lehetnek.
Reflux szövődmény a nyálkahártya felmaródás, fekélyek, vérzés, kivérzés. A vérveszteség miatt vérszegénység. Visszacsorgó savas gyomortartalom asztmát tüdőgyulladást, gyomorégést gégegyulladást és középfülgyulladást okozhat.
A hosszú ideig kezeletlen reflux rákmegelőző vagy rákos állapotokat indukálhat, pl. nyelőcsőrák, gyomorrák, gégerák.
Nyelőcső vérzés, a nyelőcső gyulladásos betegek kevesebb, mint 5 százalékában lép fel. Sajnos rákmegelőző állapotok és nyelőcsőrák is kialakulhat reflux kapcsán.
Gasztrooesophagealis reflux betegség kivizsgálása
A reflux betegség esetén a legkorszerűbb vizsgálati módszer a felső tápcsatorna tükrözése az ún. nyelőcső endoszkópia, gyomor endoszkópia, nyelőcsőtükrözés, gyomortükrözés.
Az endoszkópos módszerrel a nyelőcső közvetlen megtekintésére, a szövettani vizsgálatra nyílik lehetőség.
A nyelőcső röntgenvizsgálata sokat 
veszített jelentőségéből és elvégzése gyakorlatilag csak nyelési nehezítettség, az endoszkópiai számára átjárhatatlan nyelőcsőszűkület eseteiben, valamint műtéti beavatkozás eseteiben indokolt.
Igen érzékeny, pontos vizsgálati módszer az ún. 24 órás pH- monitorozás, melynek során, az orron át a nyelőcsőbe bevezetett szonda segítségével mérni lehet a nyelőcsőben uralkodó savi viszonyokat.
Gasztrooesophagealis reflux betegség kezelése
A gyomorégésben szenvedő embereknek nem kell tűrniük a szenvedést. Az étkezés és az életmód terén bevezetett változtatások, a szervezet általános savtalanítása, valamint az orvos által felírt savtermelést gátló gyógyszerek a legtöbb betegnek megkönnyebbülést jelentenek.
Mi a reflux kezelés célja?
Enyhe esetekben a kezelés célja a panaszmentesség elérése. A nyelőcső hámsérülése, a fekély esetében további cél a nyálkahártya eltérések gyógyítása és a szövődmények megelőzése.
A reflux betegség kezelésében jelentősége lehet a nyelőcső alsó végét záró körkörös izom megfelelő összezáródását gátló ételek és gyógyszerek kerülésének is.
Kerülni kell a zsíros ételeket, a csokoládét, az alkoholfogyasztást, fűszereket, kávét, teát a dohányzást.
Mellőzük a theophillin és nitrát hatóanyagú gyógyszereket és bizonyos vérnyomáscsökkentők szedését is.
Egyes gyulladáscsökkentők a nyelőcső falát károsítják, és elhúzódóvá teszik a gyógyulást. A testsúlycsökkentés, valamint az ágy feji végének 15 cm-rel való megemelése hasznos lehet. Sokat segíthet a reflux tünetein a késői vacsorák mellőzése is.
Reflux diéta
A reflux betegségnél fontos a rendszeres, kis mennyiségű étkezés. Kerüljük az erős fűszereket, a savas ételeket, az alkoholt, valamint a dohányzást.
Fogyasszunk reggelente valamilyen frissen facsart zöldség vagy gyümölcslevet (citrusfélét ne), egy pohár gyógyteát vagy néhány szem gyümölcsöt. Nagyon jók a gabonák, a pelyhek és a müzlik, az élőflórát tartalmazó natúr joghurt és kefir, valamint a növényi eredetű tejek.
Ebédre mindig együnk meleg levest, főzeléket vagy salátát. A nyers zölddel elfogyasztott hús kevésbé hizlal, mint a hagyományos köretek.
Délután is együnk nyers zöldet vagy gyümölcsöt és 6 óra előtt fejezzük be a nehéz étkezést.
Lefekvés előtt egy gyümölcsöt, egy joghurtot vagy egy salátát még elfogyaszthatunk. Igyunk napi 2-3 liter szűrt vizet, gyógyteát vagy szénsavmentes ásványvizet.
Tartózkodjunk a szénsavas, cukros „üdítő” italok fogyasztásától, mivel ezek fokozzák a szervezetben a savszintet.
Kiegészítő bázikus készítmények szedése
Sok beteg esetében a diéta önmagában már nem elegendő vagy a napi terhelések nem küszöbölhetők ki teljes mértékben, ilyenkor jöhet szóba a táplálékkiegészítők használata:
Olyan kiegészítők használatát javasoljuk, amelyek természetes alapanyagokból pótolják a kiesett bázisok és megkötik a felesleges savakat.
További információért kérem hivja KLINIKÁNKAT ahol készségesen segítünk Önnek. Bejelentkezés: 70 63 555 76
Egyéb kérdésekben hívjon a 20-397 4144 telefonszámon, vagy keressen e-mailen: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.mail.com
Gasztrooesophagealis reflux betegség Gyógyszeres kezelés
A GERD gyógyszeres kezelésének célja a nyelőcsőbe jutó savas gyomortartalom irritáló hatásának csökkentése, amelynek módszere – az életmódbeli változtatások mellett – a gyógyszeres terápia.
A leghatékonyabbak a savelválasztást, vagyis gyomorsavképződést csökkentő gyógyszerek.
Bizonyos gyógyszerek, mint például a savlekötők, a savhatást közömbösítők csak enyhe, és közepesen súlyos refluxbetegség esetében alkalmazhatók sikeresen.
Ilyen enyhe panaszok esetén savlekötő gyógyszerek recept nélkül is kaphatók, de hatásuk csak ideig-óráig tart.
Ma a protonpumpa-gátlók csökkentik leghatékonyabban a gyomorsav elválasztást. Az új generációs protonpumpa gátlóknak gyors, egyenletes a hatásuk, már az első 24 órában jelentősen enyhítik vagy akár meg is szüntetik a refluxos panaszokat.
A savcsökkentő gyógyszerek nem gátolják meg teljesen a gyomorsavtermelést, így továbbra is megmarad az a savas közeg, amely biztosítja az emésztőenzimek működését.
, gyAz esetek 80%-ában a feflux betegség hosszú távú kezelést igényel a visszaesések miatt. A reflux kezelést a tünetek alapján választjuk meg. Enyhe esetben (hetente étkezés után 1-2 epizód) folyékony gyomorsavkötők adása megengedett.
A jelenleg elfogadott korszerű reflux kezelési elv szerint egy gyomortükrözéses vizsgálat elvégzése után folyamatosan csökkenő adagban 8-12 hétig szükséges a gyomorsavtermelést gátló gyógyszer szedése. A gyomortükrözést a reflux szövődmények kizárása miatt kell elvégezni.
Műtéti megoldásra is lehetőség van, erre azokban az esetekben van szükség, amikor a fenntartó terápiára hosszan kell számítani, elsősorban fiatal emberekben. A műtétet szakorvosok ajánlására, részletes kivizsgálás alapján, speciálisan felkészült intézetekben végzik.
A jelentős kiújulási arány miatt általában fenntartó kezelésre is szükség lehet, melynek során szintén a protonpumpa-gátlók bizonyultak a leghatékonyabbaknak. Súlyos, gyógyszeres kezelésre nem reagáló reflux betegség, vagy bizonyos szövődmények esetén sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.
Hova forduljon REFLUXOS PANASZAIVAL?
Ha bármelyik tünet jelentkezik Önnél, akkor forduljon hozzánk bizalommal!
Dr.Vass Zoltán fül orr gégész és fej- nyaksebész szakorvos Szeged
Szakrendelés:
6724 Szeged, Kálvária tér 16.
Kálvária tér belső oldalán, a templommal szemben.