Fülzúgás, fülcsengés oka, kezelése és mit tegyünk, hogy ne búgjon

Kattints ide, Itt a megoldás ←

Infúziós kezelés fülzúgásra ←

A fülzúgás, más néven fülcsengés, fülsípolás, fülbúgás vagy tinnitusz (tinnitus), hanginger hiányában fellépő hangérzet. A fülzúgás, fülcsengés, fülbúgás egy olyan hangérzet, amelyet a beteg annak ellenére észlel, hogy közben külső hanginger nem hat rá. A fülzúgós beteg időnként, vagy tartósan különféle hangokat hall a fülében, ill. a fejében (fülbúgás, fülsistergés, fülsípolás, fül morajlás, fülkattogás, fül pattogás, fülpattogás, fülcsengés, fül ciripelés, tinnitus). Ez a hanghatás lehet például morajlás, kattogás, sistergés, sípolás, dübörgés, suhogás. Egyesek olyan zajhoz hasonlítják, mint a magasfeszültségű vezeték zúgása, vízcsobogás, repülőgépzaj, motorhang. Fülzúgás során egyidejűleg többféle hang is felléphet. Fülcsengés alatt a hallott zaj erőssége nagyon egyéni. A fülcsengés legtöbbször csendes környezetben a legkellemetlenebb. A fülcsengés tartós fennállása esetén gátolhatja az elalvást, a koncentrálóképességet, egyre jobban zavarhatja a mindennapi életet.

A fülcsengés vagy fülzúgás tünet lehet egy- vagy kétoldali fülcsengés, átmeneti vagy tartós. A fülzúgás formái lehetnek egyszerűek vagy összetettek. A kóros hangérzet, kóros hangosságfokozódás (recruitment jelentség) lehet mély morajló fülzúgás vagy magas éles sípoló zaj , néha pulzáló, gyakrabban állandó jellegű hanghatás. A fülzúgás, fülcsengés, tinnitus időnként egészséges egyéneknél is jelentkezhet, néhány percig tart és spontán szűnik. Súlyos és sokáig tartó fülcsengés alvászavart, fáradtságot, fejfájást és csökkent koncentrálóképességet okozhat. A tinnitusz általában a hallásvesztés kezdetén jelentkezik a fülben. A halláscsökkenés mértéke lehet egészen enyhe, az öregedés velejárója (presbyacusis), zajártalom, zajkárosodás vagy másfajta kóros fül elváltozás. A fülzúgást és a fülcsengést gyakran szédülés, bizonytalanság érzés is kísérheti. A fülcsengés és a fülzúgás nem különálló fülbetegség, hanem egy fülészeti tünetegyüttes, amelynek két formáját különböztetjük meg:

OBJEKTÍV ÉS SZUBJEKTÍV FÜLZÚGÁS, FÜLCSENGÉS 

Objektív a beteg fülzúgása, ha a fül zúgása és a fül csengése az orvos vagy más személy számára is hallható, vagy ha pulzáló jellegű.  A fülsípolást kiváltó tényezői származhatnak az ér- és keringési rendszerből és kiválthatják fülkürt eltérések, de létrehozhatják a dobüregi izmok működési zavarai is. Objektív fülzúgás, fülsípolás esetén a hanghallásokat leginkább a fej és a nyak ereinek speciális elváltozása, vagy a középfül és a szájpadlás izmainak fokozott mozgása okozza. Ezek a fülzúgásos okok és tünetek nagyon ritkák. A szubjektív fülzúgás, fülsípolás és fülcsengés mások számára nem érzékelhető, fizikai eszközökkel ez a hanghatás nem mérhető. A szubjektív fülcsengés és fül morajlás lényegesen gyakoribb az objektívnél. A fülsípolás és fülcsengés oka: a belsőfülből (csiga, cochlea), eredő és a belsőfülhöz haladó hallópályák és a hallókéreg működési zavara. Mivel a hallókéreg működése a lelki működésekkel is kapcsolatban áll, a fülzúgás oka esetenként nem testi betegség, hanem lelki egyensúlyvesztésre figyelmeztető vészjelzés is lehet.

FÜLZÚGÁS, FÜLCSENGÉS ÉS A FÜLSÍPOLÁS ELŐFORDULÁSA

Az Egyesült Államokban 36 millió (12%) embernek van fülzúgása, fülcsengése, fülsípolása, közülük 9 (3%) milliónak jelent ez az életét megzavaró tünetet.

Brit felmérés adatai szerint a populáció 35-45 %-a tapasztalt már valamilyen tinnituszt. A lakosság 8%-ának van tinnitusszal kapcsolatos alváspanasza.

A svéd és brit felnőtt lakosság 1-2 %-a panaszkodik "egész napos gyötrő" vagy "az életminőséget súlyos fokban befolyásoló" fülzúgásról, fülcsengésről, és fülsípolásról..

A fülzúgás és fülcsengés a leggyakrabban a 40-70 évesek között jelentkezik, férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél.

Hetven éves kor felett az összes felnőtt lakosnak több mint a 35%-nak van közepes vagy nagyobb fokú hallásromlása és több mint a 10 %-a panaszkodik komolyabb fülzúgásról, fülcsengésről.

FÜLZÚGÁS, FÜLCSENGÉS KIALAKULÁSA ÉS OKAI

A fülzúgás és szédülés szinte minden embert érintő tünet, amelynek hátterében különböző betegségek állhatnak. A  leggyakoribb oka a fülzúgásnak, fülcsengésnek és a szédülésnek például az éhség, alacsony vérnyomás, illetve az alacsony vércukorszint.

A SZUBJEKTÍV FÜLZÚGÁSNAK SZÁMTALAN OKA LEHETSÉGES

A szubjektív fülcsengés és fülzúgás leggyakoribb fülbetegségek kiváltotta okai a hallójárati idegentestek, egyszerű fülzsírdugó, a dobhártya betegségei, középfülgyulladások, fülkürthurut, otosclerosis, erős hangok által kiváltott belsőfül károsodások (diszkó, petárda, lövészet, vadászat, zajos munkahely).

Fülzúgáshoz vezethetnek a sérülések, jóindulatú daganatok (akusztikus neurinoma), idegi halláscsökkenések, a hirtelen halláscsökkenés, időskori halláscsökkenés (presbyacusis).

Az akut és krónikus hallásromlásnál a belsőfül szőrsejtjeinek károsodása jön létre. Ez a károsodás kóros hangosságfokozódással (zavaró hangosság érzet, recruitment jelenség, rekruitment) és beszédértési zavarral jár.

KRÓNIKUS FÜLZÚGÁS ÉS FÜLCSENGÉS

Krónikus fülzúgásánál a károsodott idegrostokon spontán ingerület lép fel, amit a centrális hallóközpontok nem tudnak elkülöníteni az aktuális, valóban hallható hangoktól. Rohamokban jelentkező fülzúgást, fülsípolást és szédülést a hallóideg gyulladása okozhatja, amely általában vírusos eredetű (pl. herpes vírus, herpesz fertőzés) és főként a fiatal felnőtteket érinti.

A legismertebb - fülzúgással, fülcsengéssel  és szédüléssel járó - betegség a Méniére-betegség. A Meniere betegség pontos oka ismeretlen.

Annyit tudunk, hogy A  Meniere betegségnél a csiga folyadék tere valamint a helyzetérzékelés és egyensúlyérzékelés fülben található szerve, az ún. labirintus kitágul. A csigában és az egyensúlyszervben a benne lévő folyadék felszaporodik, és ez okozza a fülzúgásos és szédüléses panaszokat. A Meniere betegség jellemző fő tünetei a rohamokban jelentkező szédülés, hallásromlás és fülzúgás.

A fülsípolás, fülcsengés panaszok hátterében a központi idegrendszer betegsége is állhat. Ilyen fülcsengést, fülsistergést okozó betegségek az agyi keringészavarok, koponyasérülések és agysérülések, jóindulatú agydaganatok és rosszindulatú agydaganatok, de a migrén és epilepszia tünete is lehet a fülzúgás.

Az "ostorcsapás" sérülés, baleset, trauma amikor hátulról mennek bele az autóba, szintén gyakran jár fülzúgással és szédüléssel. A fül sérülésének oka, hogy az utasok feje hátracsapódik és a nyak ill. a váll izmaiból abnormális idegimpulzusok jelentkeznek, de az agytörzs sérülése is létrejöhet. A nyak sérülésekor a fület ellátó erek is károsodhatnak (arteria vertebralis). Az agyhártyagyulladás (meningitis) után is kialakulhat tinnitus, fülbúgás, fülsistergés vagy fülzúgás. A sclerosis multiplex esetében a fülzúgás, tinnitus az első tünet lehet.

A kisagy-híd szöglet daganata (akusztikus neurinoma) esetében a fülcsengés vezető tünet lehet, ezért mindig ki kell zárni ennek a fül daganatnak, az acusticus neurinoma a lehetőségét!

Idegrendszer plaszticitása is hozzájárulhat a fülzúgáshoz. A fantom fájdalomhoz hasonlóan, amikor hallásromlás keletkezik, akkor az agy megpróbálja ezt a hallópálya "újra idegzésével" kompenzálni.

Az agy a károsodott, vagy már nem létező belsőfül sejtekről hang érzetet feltételez, és ezt nyilvánul meg fals hangérzetként, azaz fülzúgásként, fülcsengésként.

Az anyagcsere betegségek közül fülcsengésnél és fülzúgásnál gondolnunk kell, pl. cukorbetegségre, a pajzsmirigy betegségre (hypothyreosis és hyperthyreosis), a vér koleszterin és zsír szintjének megváltozására, a hyperlipidemiára. Ez utóbbi, pl. pulzáló (fluktuáló) fülzúgást hozhat létre.

Ugyancsak fülzúgást, fülcsengést eredményezhet a cink és egyes vitaminok hiánya. Az éhség, a vérszegénység és az alacsony vérnyomás azért okozhat fülzúgást és szédülést, mert az agyunk átmenetileg nem jut elegendő oxigénhez és cukorhoz.

A szervezet elsavasodása is oka lehet a fülzúgásnak. A szervezet folyadék tereinek savanyú irányú terhelése toxikus hatással lehet a belsőfül hangérzékelő sejtjeire, a szőrsejtekre és ezek károsodását, érzékenységfokozódását hozhatják létre.

 A hallóidegek és a központi idegrendszer sejtjei is érzékenyen reagálnak a környezetük elsavasodására, ami elviselhetetlen fülzúgást, szédülést és fülcsengést eredményezhet.

 A keringési zavarok közül a magas vérnyomás, alacsony vérnyomás, érelmeszesedés, szívritmuszavarok, mikrocirkulációs zavarok okozhatnak fülcsengést, fülsípolást vagy fülzúgást. 

 A vér és nyirok keringési zavarok közül a vérszegénység és anémia járhat fülzúgással, szédüléssel, fülcsengéssel. 

 A súlyosabb fülzúgásban, fülcsengésben szenvedő betegek 30% -ánál kimutatható egy, vagy több szív-érrendszeri betegség.

Egyes gyógyszerek mellékhatásaiként is jelentkezhet a fülzúgás, a fülcsengés és a szédülés, amely gyógyszerek sokszor az adott betegség kezeléséhez nélkülözhetetlenek.

Ilyen lehetséges, akár fülcsengést és fülzúgást is okozó gyógyszerek: az Acetilszalicilsav és származékai (Aspirin protect!!!), Aminoglycoside antibiotikumok, Gentamycin, Kanamycin, Neomycin, Streptomycin, Tobramycin, Amikacin,

a Nonszteroid-gyulladás csökkentők az Indomethacin (Indometacin kúp, tabl), Ketoprofen, Naproxen, Phenylbutazone, Triciklikus antidepresszánsok, mitriptyline (Teperin), Imipramine (Melipramin), Maprotiline (Ludiomil), Trazodone (Trittico AC), Trimipramine (Sapilent),

Kemoterápiás- daganatellenes szerek, Vinblastin, Cisplatin, Carboplatin, Asparaginas.

 A fertőző megbetegedések és a magas lázas állapot is fülzúgást, fülbúgást, fülsistergést eredményezhet.

A mozgásszervi elváltozások közül különösen a nyaki gerincoszlop, a nyak- vállizmok területén az izmok tónusa hozhat létre fülzúgást és fülsípolást. 

Az élvezeti szerek, mint az alkohol, kávé, nikotin, cigaretta is oka lehet a fülzúgásnak és fülcsengésnek.

A fogászati problémák és az állkapocsízület elváltozásai is kiváltó oka lehet a fülzúgásoknak.

A szédülős betegek 20-50%-ban találnak klinikailag igazolt depressziót és fülzúgást.

Megfigyelték, hogy depressziós betegek felének már hosszú ideje megvolt a betegsége, amikor a fülcsengés, fülsípolás  és a szédülés megkezdődött.

Depresszióban gyakoribb a fülzúgás, a krónikus fülzúgásban, fülcsengésben pedig gyakoribb a depresszió. A fülzúgásban szenvedő betegeknél gyakoriak a rejtett szorongásos kórképek, mint pánik, fóbia (elsősorban fonofóbia, zajtól való félelem, phonophobia).

Az alvászavar kifejezett azoknál a betegeknél, akik depressziósak, és náluk a fülzúgás és fülcsengés az esti órákban kifejezettebb. Klinikai vizsgálatok szerint határozott és szignifikáns összefüggést lehet megfigyelni a fülzúgás súlyossága és az alvászavar között (insomnia). A fülzúgás, fül sípolás alvászavar, szorongás, depresszió kölcsönösen hatnak egymásra, egyik a másikat súlyosbíthatja. A stressz és a neurózis is hajlamosít a fülzúgásra, fülcsengésre és fül sistergésre.

FÜLZÚGÁS, FÜLCSENGÉS TÜNETEI ÉS FELISMERÉSE

A kikérdezésnél a fülzúgás kezdetének a körülményeiről, a jellegéről, gyakoriságáról kell érdeklődni. Hallásváltozás, szédülés kíséri-e a fülzúgást és a fülcsengést? Fülzúgásnál a szubjektív audiometriai vizsgálatok, hallásvizsgálatok (küszöb audiometria, beszédaudiometria) elvégzése szükséges.

Tinnitometria során audiométerrel meghatározzuk a fülzúgás frekvenciáját és hangerejét. Azt mérjük, hogy milyen kibocsátott hang hatására tűnik el, vagy halkul átmenetileg a fülzúgás, tinnitus, fülcsengés.  Szükséges lehet az objektív audiometriás hallásvizsgálatokra is (tympanometria, stapedius reflex, Otoacusticus emisszió, Akusztikus kiváltott válasz vizsgálatok, főleg BERA).

A szív érrendszeri, az anyagcsere és neurológiai betegségekre, a sérülésekre rá kell kérdezni fülcsengésnél és a fülben jelentkező hangnál. A gyógyszerfogyasztási, és a koffein, nikotinfogyasztási szokásokat is tisztázni kell tinnitus és fülzúgás esetében.

Az általános fül-orr-gégészeti vizsgálatok mellett eszközös hallásvizsgálatokra, labor vizsgálatokra (hematokrit: anémia kizárása, endokrin vizsgálat, máj- és vesefunkció, ionok, vérzsírszint vizsgálatok, valamint a véralvadási faktorok és funkció), EKG, vérnyomás (kétoldali mérés) mérésre is szükség van. Fülcsengésnél és fülzúgásnál fontosak a neurológiai, pszichológia és pszichiátriai vizsgálatok.

A FÜLCSENGÉS ÉS A FÜLZÚGÁS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKÁJA

Mágneses rezonancia vizsgálat mérése (MRI): A fülzúgásnál és fülcsengésnél a daganatok és sclerosis multiplex kizárása az MR-angiográfia az arteriális, az MR-venográfia a vénás eltérések kiderítésében nagy segítség.

A fülzúgások, és a fülcsengések okának kiderítésében fontos lehet a nyaki és agyi erek Doppler és duplex szonográfiája. Röntgen: javasolt a computer tomográfia (CT), és a nyaki gerinc felvétel elkészítése. 

SPECT az agyi vérátáramlás vizsgálatára szolgál: kóros esetben értékes felvilágosítást nyújt a kéreg és törzsdúcok vérátáramlásáról.

A FÜLZÚGÁS ÉS A FÜLCSENGÉS KEZELÉSE

Fülzúgás esetén feltétlenül forduljunk fül-orr-gégészhez, aki megállapítja a fülcsengés és fülzúgás okát.

Az esetek nagy részében a fülzúgás gyógyítható, vagy a panaszok csökkenthetők. A fülcsengés kezelésénél a kiváltó ok felderítése és ennek célzott kezelése a legfontosabb. Tartósan fennálló fülzúgás esetén, a tüneteken javíthat a fülzúgás elfedése zenével, vagy a normális hangok felerősítésével, hallókészülék segítségével.

Újabb vizsgálatok igazolják, hogy a szervezet savasodása is szerepet játszhat a fülzúgás, fülbúgás kialakulásában. A szervezet megemelkedett savszintje miatt a belsőfül folyadékrendszerének és ion összetételének zavara jön létre.

Rohamok alatt is kimutatható a szervezet kémhatásának fokozott, savas irányba való eltolódása. A fülzúgás kezeléséhez tehát az étkezés és folyadék bevitel figyelembevétele is szükséges.
Ezért fontos a táplálék összetételének pontos megválasztása, ill. természetes bázikus kiegészítők alkalmazása. Olyan kiegészítők használatát javasoljuk, amelyek természetes alapanyagokból pótolják a kiesett bázisok és megkötik a felesleges savakat.

Infúziós kezelés a fülcsengésre és fülzúgásra

A fülcsengés és fülzúgás infúziós kezelése, infúzióterápiája során a legfőbb cél a belsőfül ereinek folyadék terének feltöltése, a véráramban keringő élettani folyadék mennyiségének, ill. összetételének pótlása az ion egyensúly helyreállítása és beállítása. A fülzúgások infúzióterápiájában, infúziós kezelés során a folyadékpótláson túl, jelentős mennyiségű esszenciális iont, nyomelemeket, ásványi sókat, vitaminokat, Extra C-vitamin, Magnézium, Kalcium, B1, B2, B3, B5, B6, B7, B9, B12 vitaminok, Biotin, Folsav, Riboflavin, Pantoténsav, Piridoxin, H-vitamin, M-vitamin, cyanocobalamin, Glicin, Molibdén, Króm, Szelén, Jód, Mangán, Réz, Fluor, Vas, Cink, Klorid, Kálium, Nátrium, Glükóz, és gyógyszereket tudunk bejuttatni a szervezetbe. Az elektrolitokkal dúsított folyadék utánpótlás serkenti az érzékszervekben, fülben, a hallószervben, egyensúlyszervben a mikrokeringést és ezzel regenerálja a hallást, az egyensúlyérzetet és csökkenti a fülzúgást, szédülést és a fülcsengést. A fülcsengésre és fülzúgásra az egyik leghatásosabb az infúziós kezelés, a hirtelen kialakult, és halláscsökkenéssel együtt jelentkező fülzúgásra és fülcsengésre pedig azonnalis infúziós terápia javasolt.

További információért keresse Fülzúgás klinikánkat (Tinnitus Centrum), ahol készségesen segítünk Önnek!

(Tel:  bejelentkezés: 70 63 555 76, 20 397 4144)

Infúziós Központ Telefon: 20 523 4777

Egyéb kérdésekben hívjon a 20-397 4144 telefonszámon, vagy keressen e-mailen:  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

A Méniére-szindróma estén jelentkező tinnitus, fülcsengés és szédülés esetében a sóbevitel mérséklése, valamint vízhajtók adása javítja a tüneteket. Amennyiben a Méniére-betegségben konzervatív kezelés hatástalan, akkor műtéti megoldások is szóba jönnek.

A vírusos eredetű hallóideg-, illetve belsőfül-gyulladás estén specifikus terápia nincsen. Gennyes belsőfül-gyulladásnál a góc felszámolása és antibiotikum-terápia jelenthet megoldást. A krónikus fülzúgás kezelésének az alapja a "Tinnitus Retraining Terapia" (TRT), ami átképzést, azaz az agy áthangolását jelenti. Ez a fülzúgás kezelés szintén szép eredményeket hozhat.  

"A tinnitus retraining" terápia során zajgenerátort, pszichoterápiát, szükség esetén gyógyszeres kezelést, auditoros és verbális áthangolást, és egyénre szabott relaxációs gyakorlatokat végzünk. Ezeknek a segítségével tudja a beteg a fülzúgását a tudata alá száműzni.

Azt a régen ismert tényt használjuk fel, hogy az idegsejtek a hallópálya ingerátkapcsolási pontjain át összeköttetésben állnak a hallópályán kívüli agyi területekkel. Sokszor a fülzúgásért tehát nem a fül, hanem inkább az agy működészavara a felelős. A halk zene, az elalvást zavaró fülcsengést, fül sistergést, búgást elfedheti. Jó hatású az enyhe altató és nyugtató is. Minél régebbi a fülzúgás, annál kisebb a remény a megszüntethetőségre.

FÜLZÚGÁS, FÜLCSENGÉS GYÓGYSZERES KEZELÉSÉNEK ELVE

Krónikus fülzúgás kezelésének több szakmát érintőnek (interdiszciplináris) kell lennie: a fülésznek, az ideggyógyásznak, a pszichiáternek és a pszichológusnak szorosan együtt kell dolgozni és a kezelési elveket felállítani!
 

A komplex fülzúgás és fülcsengés kezelés (terápia) megtervezésének mindig egyénre szabottnak kell lennie. Egyénenként változik a fülzúgás fennállásának ideje, intenzitása, gyakorisága, különbözőek a társult tünetek (depresszió, anxietas, insomnia stb.). 

A FÜLCSENGÉS, FÜLZÚGÁS GYÓGYSZERES KEZELÉSE

Kezdetben a gyógyszeres kezelés jó hatású lehet a fülcsengésre és a fülzúgásra.  A  keringésjavító gyógyszerek, valamint a mellé szedett antioxidánsok, az E-vitamin, C vitamin, ginko bilóba készítmények gyakran hozhatnak javulást.

A rövid ideig tartó és időnként szédüléssel is járó fülzúgások esetében nagyon sokszor hoz javulást a tablettás vagy korházi körülmények között az infúziós kezelés.

A sokszor hónapokig vagy évekig tartó gyógyszerek szedésével elviselhetővé válhat a kínzó fülbúgó, fülzúgó tünet. Az a baj, hogy az eredmény sokszor csak átmeneti. Amikor a fülzúgást és szédüléseket pszichés tünetek és alvászavar is kíséri, hatékonyak lehetnek a különböző depresszió elleni szerek is. A gyógyszeres kezelésnél több támadás ponton próbálkozhatunk. A  hirtelen kialakult fülzúgás esetében nagy jelentősége van a gyógyúlás szempontjából az idő faktornak, azaz a minél előbbi kezelés elkezdésének. Ezér minél előbb forduljon hozzánk, hogy a kezelést még időben elkezdhessük!

Fülzúgás klinika: Bejelentkezés  Tel: 70 63 555 76,

20 397 4144, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 FÜLKERINGÉST JAVÍTÓ GYÓGYSZEREK

A fülzúgás, tinnitus kezelésben használatos keringésjavító, értágító, keringést fokozó, és gyulladáscsökkentő gyógyszerek hatóanyagok szerint a betahistin, piracetam, vinpocetin, pentoxifyllin, ginkgo biloba. A belsőfül keringés javításánál azonban a legfontosabb a folyadék bőséges bevitele és pótlása!!! Fontos megjegyezni, hogy a keringésjavítók, értágítók még károsak is lehetnek, ha a folyadék mennyiséget nem pótoljuk. A folyadék, ionok, vitaminok bevitelére legalkalmasobb az infúziós kezelés. Az infúziós terápia segít a fülcsengés és fülzúgás kezelésében. A jól megválasztott infúzió regenerálja a sejteket és életet lehet és a károsodott hallószerbe és a fülzúgás akár meg is szűnhet.

ANTIDEPRESSZÁNSOK A FÜLZÚGÁS ÉS A FÜLCSENGÉS KEZELÉSÉBEN

A szerotoninnak fiziológiás szerepe van a hanginformáció közvetítésében és a feldolgozási folyamatokban, így a fülzúgás kialakulásában is. A tinnitus, fülzúgás terápiában elsődleges szerepe van a szerotonin újrafelvételét gátló (SSRI) gyógyszereknek, melyek javítják a hyperacusist és a fülzúgást és a gyakran társuló depressziót, szorongást, vagy a hozzá társuló tüneteket (fonofóbia, phonophobia, pánik betegség, kényszer stb.).

További antidepresszánsok is hatásosak lehetnek a fülcsengés, fülzúgás kezelésében. Ilyen fülcsengést kezelő hatóanyagok a Citalopram, Fluvoxamin, Fluoxetin, Paroxetin, Sertralin, Alprazolam, Clonazepam. ezen gyógyszerek szedése viszont rendszeres orvosi felügyeletet és nyomon követést igényel.

AUDIOLÓGIAI TERÁPIA  FÜLCSENGÉSBEN ÉS FÜLZÚGÁSBAN

Ha a fülzúgás oka a hangvezetési rendszer zavara, akkor ennek rendezése látványos eredményhez vezethet. Ilyen beavatkozások pl. a fülzsír eltávolítása és a különböző hallásjavító műtétek.

Ha a fülcsengő betegnek idegi jellegű hallásromlása is van, hallásjavító készülékkel látjuk el. A hallókészülék felerősíti a környezeti zajokat és elfedi, maszkolja a fülzúgást  fül sistergést. Ezt a maszkoló hatást fokozni lehet zajgenerátorokkal (noiser). A zajgenerátor a hallókészülékhez hasonló eszköz. A hallókészülék nem zavaró, alacsony hangerővel, széles sávú, úgynevezett "rózsazajjal" működve a hallószerv egészét ingerli, és szinte leblokkolja azt. 

Ezzel a speciális hallókészülékkel a beteg képes tartósan könnyedén elviselni a zajokat.

Ma már létezik a külső zajgenerátor is, amit az éjszakai zavaró fülzúgás elfedésére fejlesztettek ki. A zajgenerátor feladata, hogy csökkentse a fülzúgás és a környezet közötti kontrasztot, a fülzúgásról eltávolítsa a figyelem, és rögzítse az ártalmatlan zajt. Zajgenerátor használatával a beteg egyre kevésbé vesz tudomást az addig zavaró fül zajról, agya átprogramozódik, nem érdekli a fülzúgás és a fülsípolás. Természetesen szükség lehet a pszichológus segítségére, és depresszióellenes gyógyszerekre. A zajgenerátor beszerzése sem nehéz, hiszen tb-támogatással írható fel.

LIDOCAIN HATÁSA A FÜLZÚGÁSRA

A fülzúgás kezelésénél a lidocaint közvetlenül a fülbe juttatva (a dobhártyán keresztül) a dobüregből a kerek ablakon keresztül bejuthat a belsőfülbe. A lidocain kezelés bizonyos esetekben javulást eredményezhet már elviselhetetlen fülcsengésben és fülsípolásban.

Intravénásan, infúzióban a lidocain akut és krónikus fülzúgásban egyaránt igen hatékony lehet fülcsengésre és fülzúgásra: rövid időtartamra megszünteti, vagy jelentős mértékben csökkenti a fülzúgást és fülcsengést. Elsősorban USA-ban, Németországban alkalmazzák nagy adagban az i.v. lidocaint a fülcsengés és fülzúgás kezelésében. Szövődményekről nem számoltak be a közlemények.

Magyarországon a lidocain kezelés még nem vált klinikai gyakorlattá a fübúgás, fúlzúgás és tinnitus kezelésében

HYPERBÁRIKUS OXIGÉN A TINNITUS KEZELÉSÉRE

Magas nyomás alatt az oxigén fizikai úton dúsul a vérben. Akut és krónikus fülzúgás, tinnitus kezelésében is alkalmazzák az oxigént. A nagynyomású oxigén kezelés költsége rendkívül magas, a kezdeti eredmények jók, de nem közöltek még megfelelő számú szignifikáns jó eredményt. Ezt a kezelést csak speciális körülmények között lehet kivitelezni.

STIMULÁCIÓS KEZELÉSEK FÜLZÚGÁSRA, FÜLCSENGÉSRE

Elektromos tinnitus kezelés során a bőrön és belsőfül direkt ingerlésével érhetünk el kedvező hatást fülcsengésben. A kezdeti eredmények biztatóak. Reményre az ad okot, hogy a cochlearis implantácó után a betegek 53%-a fülzúgás javulásáról számol be, szemben a 11%-kal, akiknek romlott a fülzúgása.

MÁGNESES STIMULÁCIÓ FÜLCSENGÉSBEN

Az utóbbi években igen szép eredményekről számolnak be a belsőfül mikrocirkulációs keringésének mágneses stimulációval történő javítása révén a fülcsengés, tinnitus kezelésében. A mágneses kezelés egyik ismert formája a BEMER kezelés. 

ALTERNATIV MÓDSZEREK FÜLZÚGÁSBAN

Bizonyos fülzúgásos, fülcsengéses esetekben hatásos lehet a manuálterápia, az akupunktúra és homeopátiás kezelések. A Jóga is igen sok esetben segíthet a fülcsengés elfedésében, maszkolásában. Nagyon fontos, hogy a fülzúgásos beteget követni és gondozni kell! 

FÜLZÚGÁS MEGELŐZÉSE

A halláskárosító zajártalom csökkentése a legfontosabb a fülzúgás és a fülcsengés megelőzésében. Zajos környezetben dolgozók mindig használjanak megfelelő, egyben kötelező fülvédő felszerelést.

Fiatalok körében az utóbbi időben egyre gyakoribb a halláskárosodás, fülzúgás, amit összefüggésbe hoznak a walkman, discman és MP3-lejátszók elterjedésével, illetve hangos alkalmazásukkal. A zenét lehetőleg ne maximális hangerővel hallgassuk, mert ez előbb utóbb biztos hallásromást és fülzúgást okoz.

A különböző hangokkal és zajokkal működő zajmaszkolókkal is régen kísérleteznek, amit ugyancsak beépíthetünk a kezelések közé.

ÉLETVITELI TANÁCSOK FÜLZÚGÁSNÁL ÉS FÜLCSENGÉSNÉL

Kerüljék a kávét, teát, colát és más koffein tartalmú italokat. Kerüljük a savasító ételeket. Fülzúgást okozó gyógyszerek helyett más készítményt kell szedni. Kerüljük a zavaró hangokat, otthon ne tartózkodjunk csendben. Alkalmazzunk "maszkoló technikákat" (pl. hallgassunk lágy zenét, ami éjszaka is szólhat). A fülzúgás megelőzése és kezelése szempontjából a bő folyadékbevitelnek elsődleges szerepe van. 

Hova forduljon?

Ha ZÚG A FÜLE, CSENG A FÜLE, BÚG A FÜLE,  akkor forduljon hozzánk bizalommal!

Dr. Vass Zoltán fül- orr- gégész és audiológus szakorvos

FÜLZÚGÁS KLINIKA:  

6724 Szeged, Kálvária tér 16.

Kálvária tér belső oldalán, a templommal szemben.

Rendelés:  Hétfő, Szerda 17-19, szombaton délelött is.
Bejelentkezés:  06-70-635 5576, 06 20-397 4144, 

email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Fülzúgás klinika helye:

Összefoglalás: Fülzúgás, fülcsengés kóros hangérzet a fülben. A fülzúgás ellen, és a fülcsengés ellen  tennünk kell. A fülzúgás, tinnitus, fülcsengés kezelése, gyógyítása lehet gyógyszeres és műszeres. A fül sípolása és búgás a fülben depresszióval és szédüléssel is együtt járhat. A koffein oka lehet a fülzúgásnak, fülcsengésnek. A fülbúgás megszüntetése, fülcsengés gyógyítása könnyebb, ha a fülcsengés oka ismert. A fülcsengés lelki okainak felderítése a fülcsengés megszüntetésében segít. A fülcsengés ellen tehetünk, ha fülcsengést kiváltó hangos zenét megszüntetjük. A fülsípolás, fülsípolás okai hasonlóak, mint a fülcsengésé. A fülsípolás ellen sokat tehetünk. A fülsípolás kezelése és a fülsípolás, szédülés, kezelésével együtt történik. A fülsípolás, fülbúgás, fülsistergés, fülkattogás, fül pattogás, fülpattogás, gyógyítása nehéz fül orr gégész orvosi feladat.